Az Európai Bizottság minden, Lengyelországnak járó forrást visszatart, amíg Varsó nem teljesíti a bíróságok függetlenségével kapcsolatos összes feltételt – mondta hétfőn Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője. A G7 cikke szerint ez azt jelenti, hogy Lengyelország a helyreállítási alap után a kohéziós alap még jelentősebb összegű támogatásaiból sem részesülhet egyelőre, vagyis új front nyílik az Európai Unió és Lengyelország között.
A lengyel helyreállítási tervet a bizottság elsősorban a bírósági rendszer átalakítása miatt nem fogadta el sokáig. Erre végül júniusban került sor – így már csak Magyarország tervére nem bólintott rá az unió –, azután, hogy a parlament megszüntette a legfelsőbb bíróság politikai kinevezettekkel feltöltött fegyelmi kamaráját. Ám a lengyel terv elfogadása sem jelentette azt, hogy rögtön lehívhatják a támogatásokat. A bizottság ugyanis a források folyósítását feltételekhez kötötte, és amíg a lengyelek nem teljesítik az összeset, a pénz sem jön. Márpedig Brüsszel szerint hiába szűnt meg a fegyelmi kamara, annak tagjai – akár bírói előélet nélkül – ezután is beülhetnek a legfelsőbb bíróságba, így szerepük lehet a fegyelmi ügyek elbírálásában. További kifogás, hogy a vitatott módon eltávolított bírák nem kapták vissza automatikusan az állásukat.
A konfliktus hátteréről egy hónappal ezelőtt írtunk.
A vita idáig elvileg csak a helyreállítási alap 35 milliárd eurójáról szólt, a bizottság mostani bejelentése szerint azonban bizonytalanná vált a kohéziós alap támogatásainak lehívása is, ami több mint kétszer akkora összeg, 76,5 milliárd euró. A felzárkóztatási alap Kelet-Közép-Európában a legnagyobb uniós támogatási forma: az európai átlag 75 százalékánál szegényebb régióknak jár, és éppen Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje – írja a G7. Magyarország 22,5 milliárd euróval a hatodik legnagyobb kedvezményezett lenne, de a jogállamisági eljárás lezárásáig nálunk ugyancsak bizonytalan a kohéziós alapból érkező támogatások sorsa, a bizottság 3000 milliárd forintnyi támogatás felfüggesztésére tett javaslatot, igaz, a kormány számos engedményt tett Brüsszelnek a korrupcióellenesség terén, és ezeket javarészt már törvénybe is foglalta az Országgyűlés, így van remény arra, hogy még az idén egyezség születik.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Varsóban 2022. június 2-án.
