Ahogy azt a múlt héten már előre jeleztük, az Európai Unió hétfőn katonai kiképzőmissziót hozott létre Ukrajna további támogatása, az ukrán fegyveres erők képességének javítása céljából.
Az Európai Unió Tanácsának hétfői közleménye szerint az EUMAM Ukrajna misszió célja, hogy hozzájáruljon az ukrán fegyveres erők felkészültségének fokozásához a katonai műveletek hatékony végrehajtása érdekében, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megvédje területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, gyakorolhassa önállóságát, és megvédhesse a polgári lakosságot.
Az EUMAM Ukrajna egyéni, csoportos és különleges képzést nyújt az ukrán fegyveres erők számára, emellett összehangolja a tagállamok kiképzést támogató tevékenységeit. A misszió az uniós tagállamok területén fog működni, műveleti központja Brüsszelben lesz, működését az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EKSZ) biztosítja. A katonai misszió megbízatása kezdetben két évre szól, erre az időszakra szóló költségvetése 106 millió 700 ezer euró.
A külügyminiszter hivatalos közleményében egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „Magyarország egyedüli tagállamként élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével az ukrán hadsereg számára indított európai uniós kiképző misszióról szóló szavazásnál, ugyanis a kormány nem támogatja az eszkalációs kockázattal járó javaslatokat”.
Szijjártó magyarázata szerint ezt a tartózkodást a közösségi jog lehetővé teszi, így Magyarország nem is gátolta meg a missziót, ugyanakkor abban nem vesz részt és nem járul hozzá a működés költségeihez.
Mi nem tartunk jó ötletnek semmit, ami eszkalációhoz vezet, ami adott esetben Európa középső vagy nyugati fele bevonódásának veszélyével jár a konfliktusba
– mondta, majd hozzátette, mindig egyesével fogják eldönteni, hogy átengedik-e az ország területén a misszióhoz kapcsolódó esetleges szállítmányokat vagy csapatmozgásokat.
Szijjártó Péter emellett bejelentette, hogy az Európai Békekeret forrásaiból immár hatodik alkalommal újabb 500 millió eurót csoportosít át a közösség az ukrajnai fegyverszállítmányok legalábbis részleges finanszírozására. Most még Magyarország is hozzájárult ehhez, a külügyminiszter azonban nem tudja megígérni, hogy ez a következő alkalommal is így lesz.
Szijjártó végül sérelmezte, hogy a „béke” szó rajta kívül egyik résztvevő felszólalásában sem hangzott el, az ülés hangulatát pedig meglehetősen harciasnak nevezte.
