Nagyvilág europoli

Magyarország egyedüli EU-tagállamként nem vesz részt az ukránokat segítő katonai kiképző misszióban

Ahogy azt a múlt héten már előre jeleztük, az Európai Unió hétfőn katonai kiképzőmissziót hozott létre Ukrajna további támogatása, az ukrán fegyveres erők képességének javítása céljából.

Kapcsolódó
Új EU-s katonai kiképző misszió indulhat Ukrajna megsegítésére
A programban évente két-három alkalommal tízezer ukrán újonc kiképzése történhet meg.

Az Európai Unió Tanácsának hétfői közleménye szerint az EUMAM Ukrajna misszió célja, hogy hozzájáruljon az ukrán fegyveres erők felkészültségének fokozásához a katonai műveletek hatékony végrehajtása érdekében, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megvédje területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, gyakorolhassa önállóságát, és megvédhesse a polgári lakosságot.

Az EUMAM Ukrajna egyéni, csoportos és különleges képzést nyújt az ukrán fegyveres erők számára, emellett összehangolja a tagállamok kiképzést támogató tevékenységeit. A misszió az uniós tagállamok területén fog működni, műveleti központja Brüsszelben lesz, működését az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EKSZ) biztosítja. A katonai misszió megbízatása kezdetben két évre szól, erre az időszakra szóló költségvetése 106 millió 700 ezer euró.

A EUMAM létrejötte után nem sokkal Szijjártó Péter máris közölte, hogy egyedüli EU-tagállamként Magyarország nem vesz részt a misszióban.

A külügyminiszter hivatalos közleményében egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „Magyarország egyedüli tagállamként élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével az ukrán hadsereg számára indított európai uniós kiképző misszióról szóló szavazásnál, ugyanis a kormány nem támogatja az eszkalációs kockázattal járó javaslatokat”.

Szijjártó magyarázata szerint ezt a tartózkodást a közösségi jog lehetővé teszi, így Magyarország nem is gátolta meg a missziót, ugyanakkor abban nem vesz részt és nem járul hozzá a működés költségeihez.

Mi nem tartunk jó ötletnek semmit, ami eszkalációhoz vezet, ami adott esetben Európa középső vagy nyugati fele bevonódásának veszélyével jár a konfliktusba

– mondta, majd hozzátette, mindig egyesével fogják eldönteni, hogy átengedik-e az ország területén a misszióhoz kapcsolódó esetleges szállítmányokat vagy csapatmozgásokat.

Szijjártó Péter emellett bejelentette, hogy az Európai Békekeret forrásaiból immár hatodik alkalommal újabb 500 millió eurót csoportosít át a közösség az ukrajnai fegyverszállítmányok legalábbis részleges finanszírozására. Most még Magyarország is hozzájárult ehhez, a külügyminiszter azonban nem tudja megígérni, hogy ez a következő alkalommal is így lesz.

Szijjártó végül sérelmezte, hogy a „béke” szó rajta kívül egyik résztvevő felszólalásában sem hangzott el, az ülés hangulatát pedig meglehetősen harciasnak nevezte.

Ajánlott videó