Csütörtökön a svéd parti őrség jelentéséből kiderült, immár egy negyedik pontot is találtak, ahol megsérült az Északi Áramlat gázvezeték. Egészen pontosan most már mind az Északi Áramlat 1, mind az Északi Áramlat 2 vezetéken legalább két-két lyuk tátonghat. A „legalább” kitétel használata azért indokolt, mert nem tudni, találnak-e további sérüléseket a szakemberek, illetve a dán és a svéd tengerészek.
A sérülések dán, illetve svéd felségterületeken – egészen pontosan a két ország úgynevezett „kizárólagos gazdasági övezetében” – történtek, de egyik skandináv ország sem minősítette a területe elleni támadásnak az incidenst. A dán kormány inkább szabotázsról beszél, tehát szándékos károkozásról, a NATO szintén „szándékos, felelőtlen és meggondolatlan” szabotázsakciónak nevezte a történéseket.
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök (aki hamarosan távozik a posztjáról, a nemrég tartott választások nyomán), annyit mondott: „vannak információik” a történtekről. Egyelőre azonban egyik érintett kormány – sem a koppenhágai, sem a stockholmi – nem adott ki információt a lehetséges elkövetőkről.
Közben egy brit hírforrás idézi az orosz illetékeseket, akik „kiszámítható és ostoba” sugalmazásnak tekintik, hogy Oroszország a saját vezetékeit robbantaná fel. A nyugati sajtó ugyanis robbantásokat sejt a háttérben. A brit Guardian emlékeztet, hogy az Északi Áramlat 1 51 százalékban az orosz Gazprom tulajdona, az Északi Áramlat 2 pedig egy svájci cég közbeiktatásával van ugyanennek az orosz energiaipari mamutnak az érdekeltségében.
Oroszország ugyan hevesen tagadja, hogy köze lenne a történtekhez, sőt azzal replikázik, hogy a vezetéksérülések „az amerikai titkosszolgálatok felügyelete alatt álló területeken” történtek. A nemzetközi sajtó azonban arra emlékeztet, hogy a robbanások előtt orosz hajók jártak a környéken. Persze az orosz hajók egyébként is gyakoriak ezeken a vizeken, tehát ez önmagában még nem jelent bizonyítékot.
Egyes források nem tartják kizártnak,
Ám ezúttal talán robbanóanyagot is szerelhettek a mérő-ellenőrző funkciókat ellátó berendezésre, amit távirányítással hoztak működésbe. Ezt nem feltétlenül kellett egyébként hadihajókról aktiválni, bármilyen kisebb hajó, akár egy halászhajó is alkalmas lehet egy ilyen távirányításos akció végrehajtására.
Hogy igazak-e a nyugati sajtó és a bennfentesek találgatásai, egyelőre nem lehet ellenőrizni, de vannak feltételezések arról, hogy 100 kilogramm TNT-nek megfelelő erejű robbanószer okozhatta a sérülést a detonációk során. Erről a svéd szeizmológus, Björn Lund számolt be egy Twitter-bejegyzésben. Lundot több nyugati tévécsatorna is idézte, szerinte a vezetékek megsérülése előtt a svéd szeizmológusok olyan földmozgásokat érzékeltek, amelyek eltértek a természetes földrengésektől, és robbanásokra utaltak.
A Gazprom (a vezetékekben lévő földgáz szállítója) és az oroszok mindazonáltal most szeretnének bekapcsolódni a szivárgások kivizsgálásába. Sőt, az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását is kezdeményezte Moszkva. Az bizonyos, hogy az eset az Európai Unió és Oroszország közötti viszony további kiéleződéséhez vezethet.
Összesen négy cső vezet Oroszországból Németország felé a Balti-tengeren, az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 is egy-egy vezetékpárt jelent ugyanis
– mondta a 24.hu kérdésére Pletser Tamás, az Erste Bank gáz- és olajpiaci elemzője. Minthogy mind a négy vezeték megsérült, ez aligha lehet véletlen, legalábbis a szakértők szerint. Az Al-Jazeera helyszínen lévő tudósítója a robbantások nyomán felvetette, hogy a csövek olyan súlyosan sérülhettek, hogy nem kizárt, teljesen használhatatlanná váltak. Ennek oka az, hogy a tengervíz bejutott a csövekbe, ahol korróziót okozhat. Ezt megerősítette Pletser is, szerinte azonban kérdés, mennyi ideig lesznek kitéve a tengervíz hatásának a csövek, és vajon a vezeték betáplálói – tehát az oroszok – megtettek-e mindent az állagmegóvásért.
Más források azt emelik ki, hogy a vezetékek javítása rendkívül nehéz, szinte lehetetlen feladat. Pletser ezzel nem ért egyet: a sérült vezetékek 70 méter mélységben, tehát viszonylag sekély vízben vannak, így a javításuk technikailag nem kizárt. Ám arról, hogy ez mennyibe kerülhet, mennyi ideig tarthat, nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.
Pletser szerint ugyanis mindkét vezeték fel volt töltve földgázzal annak ellenére, hogy egyik sem működött: az Északi Áramlat 1-et januárban állították le, az Északi Áramlat 2-t pedig még üzembe sem helyezték. Az egyikben például 300 millió köbméter földgáz volt, aminek értéke 600 millió euró Pletser szerint. Persze nem kizárt, hogy a vezetékeket szakaszolták, és akkor kevesebb gáz folyik ki belőlük. Egyébként a két csőpár összkapacitása évi 110 milliárd köbméter. (Magyarország éves gázfogyasztása mintegy 10 milliárd köbméter, a két vezeték tehát egy év alatt hazánk fogyasztásának 11-szeresét lenne képes Európának szállítani.)
Szerdán a magyar állami tévé és az Origo is az orosz propagandának megfelelően az USA szerepét sugalmazta a robbantások hátterében, Bencsik András, a Fidesz-párti Békemenetek egyik szervezője, a Magyar Demokrata főszerkesztője pedig pénteken odáig ment, hogy Európának hadba kellene lépnie az Egyesült Államokkal. Csütörtökön viszont a köztévé semleges és informatív tudósításokban számolt be az esetről: szó sem volt Amerika felelősségéről, csak annyit mondtak, hogy több ország is vizsgálódik az ügyben, ám ennek még nincs eredménye.
Időközben Norvégia mozgósította a haditengerészetét, hogy megvédje olaj- és gázipari létesítményeit. Korábban láttak gyanús drónokat is keringeni az északi-tengeri, nyersanyag-kitermelő bázisaik környékén. Hozzátehetjük: a norvégoktól Dánián át a lengyelekhez vezető új gázvezetéket egyébként éppen a napokban avatták fel – ezt az eseményt a mostani rejtélyes robbanások különös megvilágításba helyezik.
Idehaza Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Magyarország számára egyre fontosabb a Törökországon át ide érkező gáz. Mindez nem véletlen, hiszen a héten nemcsak szabotázs történt a Balti-tengeren, hanem az oroszok egyik fő exportútvonalán, Ukrajnán keresztül nem kívánnak több gázt szállítani – jelentették be Moszkvában.
Mindez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy héten belül két gázszállítási útvonal is ellehetetlenült: a Balti-tengeren átvezető Északi Áramlatok és az Ukrajnát átszelő csövek sem fognak gázt vinni Európába – emiatt kontinensünk, benne Magyarország, még inkább kiszolgáltatottá vált a délről érkező gáznak.
