Két ukrán határhoz közeli orosz faluból, Timonovóból és Solotiból kellett evakuálni a lakosságot, mert kigyullad a közeli lőszerraktár. A belgorodi régió kormányzója, Vjacseszláv Gladkov elmondta, hogy vizsgálják, hogy kaphatott lángra az Ukrajnától 15 kilométernyire fekvő lőszerraktár.
Nem ez az első eset, hogy orosz lőszerraktárak gyulladnak ki, a héten az oroszok által megszállt Krím-félszigeten is két katonai bázison levő lőszerraktár repült a levegőbe, fontos vasútvonalat is megrongálva.
Óriásplakáton fenyegették meg az ukrajnai orosz agresszió ellenzőit Cipruson. Az egyik érintett a Reuters hírügynökségnek csütörtökön azt mondta, nem hátrálnak meg.
Az óriásplakát július végén jelent meg Limassolban. A plakáton kilenc olyan ember arcképe volt látható, aki rendszeresen vesz részt háborúellenes tüntetéseken. Az érintettek arcát fekete szalaggal átkötve ábrázolták, három égő gyertya társaságában.
A 38 éves Jevgenyij Jeleszin, a Cipruson élő több ezer orosz egyike, akinek az arcképe rajta volt a plakáton, elmondta: az ilyen ábrázolásokat gyakran használják fenyegetésként Oroszországban.
Jeleszin közölte, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista és politikus 2020-as megmérgezése óta vesz részt a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni tüntetéseken.
Etienne TORBEY / AFP Ukrán emigránsok tüntetnek a ciprusi parlament előtt a fővárosban, Nicosiában 2022. március 12-én, országuk európai uniós tagsági kérelmének gyorsított elbírálása érdekében.
Az aktivisták szemében Oroszország az agresszor Ukrajnában, és „az efféle fenyegetések nem fognak az útjukba állni” – mondta.
A szigetország rendőrsége elkobozta a kollázsplakátot, és adatvédelmi jogsértés miatt nyomozást indított ismeretlen tettes ellen. A nicosiai orosz nagykövetség nem reagált a Reuters megkeresésére. A Ciprus déli részén fekvő Limassolban rendszeresek a kisebb-nagyobb háborúellenes tüntetések.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytatott csütörtökön a nyugat-ukrajnai Lvivben Recep Tayyip Erdogan török államfővel, megvitatták a védelmi együttműködést, az Oroszországi Föderáció „nukleáris zsarolását” és az ukrajnai gabonaexport kérdéseit – jelentette az Interfax-Ukrajina hírügynökség az ukrán elnök honlapján kiadott közleményre hivatkozva.
A két elnök a közlemény szerint pozitívan értékelte a gabonaexport-kezdeményezés végrehajtását. Zelenszkij kiemelte Törökország és személyesen Erdogan vezető szerepét abban, hogy ez a kezdeményezés elindult és megvalósul.
Megjegyezte, hogy ez segít leküzdeni a globális élelmiszerválságot. A vezetők megvitatták a kezdeményezés javításának, a megvalósításához szükséges biztonság erősítésének és az export mennyiségi növelésének lehetőségeit.
AFP PHOTO / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE
A megbeszélésen szóba került, hogy Ukrajna szerint az ideiglenesen megszállt területeken az oroszok mostanáig csaknem félmillió tonna gabonát tulajdonítottak el. Az államfők egyetértettek abban, hogy a lopott árukkal folytatott kereskedés elfogadhatatlan.
A megbeszélésen megvitatták a zaporizzsjai atomerőmű körüli helyzetet, valamint az Oroszországi Föderáció – ukrán szóhasználat szerinti – nukleáris zsarolását.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz „nukleáris zsarolás” a zaporizzsjai atomerőműben az egyik legnagyobb kockázat, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja teremtett és az országoknak kemény és következetes választ kell adniuk bármilyen, a nukleáris biztonságot fenyegető lépésre, hogy időben megállítsák azt. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Oroszországnak azonnal ki kell vonnia csapatait az atomerőmű területéről.
Az államfők emellett érintették a védelmi együttműködés kérdését és megvitatták a lehetőségeket ezen a területen. Erről azonban az ukrán fél részleteket nem hozott nyilvánosságra.
Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy a török elnök részt fog venni a Krími Platform elnevezésű ukrán kezdeményezés második csúcstalálkozóján.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán elnöki iroda sajtószolgálatára hivatkozva beszámolt arról, hogy a két államfő jelenlétében Ukrajna és Törökország közötti egyetértési nyilatkozatot írtak alá, amelyben Ankara vállalta, hogy részt vesz Ukrajna háború utáni újjáépítésében. A dokumentumot török részről a kereskedelmi miniszter, ukrán részről az energetikai tárca vezetője látta el kézjegyével.
Első projektként a Kijev megyei Romanyivka faluban található híd helyreállítását fontolgatják, amely Bucsát és Irpinyt köti össze a fővárossal. A híd az orosz invázióban elpusztult. Megállapodtak abban is, hogy a jövőben közös ukrán-török munkacsoportot hoznak létre a helyreállítási kérdések megvitatására.
Zelenszkij Erdogan előtt António Guterres ENSZ-főtitkárral tárgyalt négyszemközt, majd mindhárman közös megbeszélést tartottak. Ez utóbbi után Zelenszkij – a Szuszpilne hírportál beszámolója szerint – leszögezte: Oroszországgal csakis azután lehetségesek a tárgyalások, ha az orosz csapatok elhagyják a jogellenesen elfoglalt ukrán területeket. Erdogan a maga részéről kifejezte: változatlanul hisz abban, hogy a háborúnak a tárgyalóasztal mellett véget lehet vetni. Hozzátette: kész megvitatni az ENSZ-főtitkárral és Zelenszkijjel folytatott háromoldalú megbeszélés eredményeit Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Két orosz harci repülőgép megsértette csütörtökön Finnország légterét Porvoo város térségében – közölte a finn védelmi minisztérium.
Két MiG-31-es típusú vadászrepülőgépet gyanúsítanak azzal, hogy illegálisan behatolt a finn légtérbe a Finn-öböl felett – közölte a tárca.
Sefa Karacan/Anadolu Agency via Getty Images Két MIG-31 vadászrepülőgép a járványhelyzet miatt egy hónappal elhalasztott 75. Győzelem napi ünnepségen a Vörös téren Moszkvában, Oroszországban 2020. június 24-én.
Az incidens mindössze két percig tartott, amikor a gépek nyugati irányba repültek egy kilométert a reggeli órákban. A finn légierő riasztotta egységeit a repülőgépek azonosítására. A védelmi minisztérium hozzátette, hogy a határőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Finnországnak mintegy 1300 kilométer hosszú határa van Oroszországgal. Helsinki a svéd vezetéssel közösen májusban szakított hagyományos semlegességével, és az ukrajnai háború miatt felvételét kérte a NATO-ba. A Supo finn hírszerzés már májusban figyelmeztetett, hogy Moszkva különböző kísérleteket fog tenni arra, hogy befolyásolja Helsinki NATO-csatlakozásának folyamatát.
Washington egy elegáns negyedében, egy lakóház előtti járdára zuhanva találták Dan Rapoport orosz üzletembert. A mentő kórházba vitte, ahol halottnak nyilvánították. Dan Rapoport lettországi születésű orosz befektetési bankár többször élesen bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és a háború kitörése óta többször járt Ukrajnában segítséget nyújtani. – A haláleset ügyében még tart a nyomozás, de egyelőre semmi nem utal bűncselekményre – közölte a Metropolitan Police szóvivője. Ukrán származású második felesége szerint férje nem lett öngyilkos.
Dan Rapoport az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Lettországban született 1970-ben. Szüleivel a 80-as években politikai menekültként telepedett le az Egyesült Államokban, majd az egyetem elvégzése után 1991-ben visszaköltözött Moszkvába, ahol befektetési bankárként dolgozott, és társtulajdonosa lett egy ismert moszkvai éjszakai klubnak. 2012-ben hagyta el Oroszországot, miután nyíltan kiállt az azóta bebörtönzött ellenzéki politikus és aktivista Alekszej Navalnij mellett. Azóta is többször bírálta élesen Putyin elnök politikáját, veszélyes embernek nevezve őt. Az Egyesült Államokban 2016-ban azzal került be a hírekbe, hogy több millió dollárt érő washingtoni otthonát Donald Trump lányának, Ivanka Trumpnak és férjének, Jared Kushner korábbi elnöki főtanácsadónak adta el.
Az orosz haderő bejelentette, hogy a legmodernebb, hiperszónikus rakétákkal felszerelt harci gépeit telepíti Kalingyingrádba, a Baltikumban fekvő exklávéjába. Az AP szerint ez a lépés lehet a válasz arra, hogy a Nyugat fegyvereket küld Ukrajnának.
Három MiG-31-es, Kinzsál rakétákkal felszerelt gép repült a cskalovszki reptérre.
SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP Egy Kinzsal rakétával felszerelt MiG-31-es Moszkva felett a Győzelem napi parádé főpróbáján, Oroszországban, 2022. május 07-én.
Az ukrán hidrometeorológiai intézet az elmúlt napok időjárása alapján modellezte le, mi történne, ha katasztrófa történne Európa legnagyobb atomerőművében, ami az ukrán-orosz frontvonalon fekszik. A modell szerint a sugárzásból a Baltikum, Lengyelország és Belarusz kapna leginkább, de jutna Magyarországra, Moldovába, Romániába, Szerbiába és a csehekhez is.
In case a nuclear disaster at Zaporizhzhia nuclear power plant occurred on Aug 15-18, this is how the released airborne radioactive contaminants would probably get dispersed – Ukrainian hydrometeorological institute pic.twitter.com/1dQLcCtt1u
Észtországot kiterjedt kibertámadás érte, miután eltávolítottak egy szovjet emlékművet egy többségében oroszok lakta régióból – írja a The Guardian.
A Killnet nevű orosz hackercsoport vállalta a felelősséget a támadásért, amely állításuk szerint több mint 200 állami és magánintézményhez való hozzáférést blokkolt. Az észt kormány szerint viszont a támadás hatása nem volt jelentős és „nagyrészt észrevétlen” maradt.
Észtország a legkiterjedtebb kibertámadásoknak volt kitéve 2007 óta
Négy ember meghalt, 20 megsebesült csütörtökre virradóra az orosz erőknek a kelet-ukrajnai Harkiv és a közeli Belgorod és Krasznohrad elleni támadásaiban – közölte a régió kormányzója. Oleh Szinyehubov Telegram-üzenetben arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok nyolc rakétát lőttek ki Belgorodra. Az egyik rakéta egy lakóépületet talált el, amely részben megsemmisült, a sebesültek között két gyerek is van – tette hozzá.
SERGEY BOBOK / AFP Egy orosz rakétacsapás által lerombolt épület látható a második legnagyobb ukrán városban, Harkivban 2022. augusztus 18-án.
Rakéta csapódott be a Harkivtól 80 kilométerre délre található Krasznohrad több lakóépületébe is, ketten meghaltak, és megsebesült egy 12 éves gyerek. Harkivot szerda este is rakétatámadás érte, akkor hatan vesztették életüket, és 16 sebesültről tudni. Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot és térségét az invázió februári kezdete óta rendszeresen érte támadás. Bár az itt folyó harcoknak már több száz halálos áldozata van, az orosz csapatok nem tudták ellenőrzésük alá vonni a várost.
Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó azt mondta, Ukrajna fokozott orosz rakétatámadásokra számít Kijev ellen az augusztus 24-i ukrán függetlenségi napon.
Újabb támadás történt Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv ellen ma kora reggel – írja a The Guardian. Helyi sajtóhírek szerint legalább egy ember meghalt és 18-an megsérültek a támadásban.
Oroszország állítólag leváltotta a krími székhelyű fekete-tengeri flotta parancsnokát, miután a héten robbanások rázták meg a félszigetet. Az orosz RIA hírügynökség olyan forrásokra hivatkozott, amelyek szerint Igor Oszipovot Viktor Szokolovra váltották. A The Guardian cikke szerint ha a hír igaz, akkor ez az egyik legjelentősebb katonai tisztviselő elbocsátásának számít a háborúban.
A fekete-tengeri flotta számos megaláztatást szenvedett el azóta, hogy Oroszország a gyors győzelem reményében megszállta Ukrajnát. Áprilisban Ukrajna Neptun rakétákkal süllyesztette el Oroszország zászlóshajóját, a Moszkvát.
Őrizetbe vették a zaporizzsjai erőmű két alkalmazottját, akiket azzal vádolnak, hogy irányzóként segítették az ukrán tüzérséget – közölték szerdán a Zaporizzsja megyei Moszkva-barát hatóságok. A gyanúsítottakra tíz évtől életfogytig tartó börtönbüntetés várhat.
Vlagyimir Rogov, a zaporizzsjai területi közigazgatás főtanácsának tagja kijelentette, hogy a nap folyamán legkevesebb hat lövedék csapódott be Enerhodarban, de magát az erőművet nem érte találat. A létesítmény rendes üzemmódban működik.
Kínai katonák utaznak Oroszországba, hogy részt vegyenek a házigazda által vezetett közös hadgyakorlaton, amelyben India, Fehéroroszország, Mongólia, Tádzsikisztán is részt vesz – közölte a kínai védelmi minisztérium. A minisztérium szerint Kína részvétele „nem függ össze a jelenlegi nemzetközi helyzettel”. Júliusban Moszkva már bejelentette, hogy augusztus 30-tól szeptember 5-ig tart hadgyakorlatokat. A kínai védelmi minisztérium közölte, hogy a részvételük az Oroszországgal kötött kétoldalú együttműködési megállapodás része.
A cél az együttműködés elmélyítése a részt vevő országok hadseregeivel, a részt vevő felek közötti stratégiai együttműködés színvonalának növelése, valamint a különféle biztonsági fenyegetésekre való reagálási képesség erősítése – közölte a minisztérium.
