Az elmúlt időszak fő hírei az ukrajnai háborúról és annak világgazdasági következményeiről szóltak, miközben a krízis árnyékában Európának vészesen fogy az ideje arra, hogy felkészüljön a koronavírus-járvány zsinórban harmadik őszi-téli hullámára.
Az omikron BA.5 alvariánsa már most érezhetően egyre több embert betegít meg nemcsak Magyarországon, hanem az egész kontinensen, holott még a nyárból is hátravan bő egy hónap. Emiatt erősödnek egyre inkább azok a hangok, hogy a blokknak közös védekezési mechanizmust kellene kialakítania, ám erre most minimális az esély.
A korábbi tapasztalatok alapján az emberek ugyanis nehezen viselik, hogy korlátozások között kell élniük, ráadásul rendelkezésre állnak a vakcinák is, így, aki akarja, beoltathatja magát. Politikai szempontból pedig a kormányok többsége is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzeti szuverenitás körébe tartozik a Coviddal kapcsolatos szabályozások kialakítása, és mivel egy elég komplex feladatról van szó, ráadásul a járvány lefutása sem lesz mindenhol egyforma, szinte lehetetlen mindenhol ugyanolyan szigorításokat alkalmazni.
Mindenki figyeli a helyzetet
A legfrissebb, július 27-i kormányzati tájékoztató szerint Magyarországon tovább dübörög a koronavírus-járvány: egy hét alatt 14 ezer új fertőzöttet igazoltak, már 1300 beteget ápolnak kórházban és 54 beteg hunyt el ez idő alatt. Az adatok minden tekintetben romlottak és már egy hónapja hétről hétre emelkednek a járványügyi mutatók.
Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója ezzel összefüggésben arról beszélt: a maszkviselés és az oltás is javasolt, hogy az év későbbi szakaszában elkerülhetők legyenek a szigorúbb lépések.
A közeledő hullámot már Brüsszelben is felismerték. Stella Kyriakides, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa múlt héten írt levelet a tagállamok egészségügyért felelős minisztereinek, hogy készüljenek fel egy kemény őszre, és erősítsék meg a járványügyi megfigyelő rendszereiket, valamint szerezzék be a szükséges egészségügyi felszereléseket, oltásokat és gyógyszereket.
Kérdés, hogy ez a megközelítés meddig tartható így fenn, ugyanis az oltások hatóideje nem végtelen, az emlékeztető dózisokat pedig előbb-utóbb – de inkább előbb – tömegesen kell majd beadatni ahhoz, hogy újra érdemi védelmet szerezzen a társadalom, és ezáltal ne nehezedjen november-decemberre kirívó nyomás az egészségügyre.
A járványhelyzettel kapcsolatban lapunk megkereste a Nemzeti Népegészségügyi Központot, a mostani mutatók mellett indokoltnak tartják-e bármilyen megelőző intézkedés bevezetését. Azt a választ kaptuk, hogy
a kormány és az operatív törzs továbbra is folyamatosan elemzi a járványhelyzetet, és ha szükséges, további intézkedéseket hoz. Az elmúlt hetekben valóban emelkedőben van a fertőzöttek száma, ugyanakkor a járvány eddigi hullámaitól eltérően már magas a lakosság védettsége: több mint 6,4 millió a beoltott, 60 százalékuk a megerősítő oltást is felvette.
Arra a kérdésünkre, mikor érdemes felvenni a negyedik (esetenként az ötödik vagy akár hatodik) emlékeztető oltást, azt felelték, a vírus továbbra is a beoltatlanokat veszélyezteti a legjobban, ezért őket továbbra is az oltás felvételére kérik. A megerősítő oltás felvétele pedig mindenkinek ajánlott, aki 4 hónapnál régebben kapta meg az előző oltását.
A kormány továbbra is biztosítja az oltás lehetőségét. Az oltás továbbra is kérhető a háziorvostól, a házi gyermekorvostól. A kórházi oltópontokon augusztustól ismét heti két oltási napot tartanak: kedden és pénteken, amikor lehet menni időpontfoglalással vagy akár anélkül is
– tették hozzá.
Kivitelezhetetlen az intézkedések összehangolása
Sokan érvelnek azzal, hogy az idei télre harmonizálni kellene az Európai Unió járvány elleni védekezését. A javaslatok szerint ez vonatkozna a maszkviselésre, a tesztelésre, a karanténra és a rendezvények létszámkorlátozására egyaránt.
Az egészségügyi szakemberekből álló ötletgazdák azt szeretnék, hogy bizonyos indikátorok alapján hozzon minden tagállam döntéseket az újabb szigorításokról. Így például, ha a lakosság valahány százaléka aktív fertőzött lenne, újra kötelezővé tennék a maszkviselést, vagy ha a napi fertőzöttek száma átlép egy bizonyos arányt, akkor bizonyos helyekre csak oltási igazolással lehetne menni.
Ugyan az uniós cseh elnökség szimpatizál ezzel a tervvel, mégsincs esély arra, hogy ezt a gyakorlatba is átültessék. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint ugyanis egy koordinált válasz pusztán számok alapján irreleváns ebben a szituációban
Mint közölték,
ismerve az országok egészségügyi ellátórendszerei, átoltottsága és a korlátozások elfogadottsága közötti különbséget, nem megoldható, hogy a járványügyi mutatókat számszerűsítve vezessenek be intézkedéseket az EU-tagállamokban harmonizáltan.
Mindenesetre még az őszi-téli hullám előtt várható egy erősebb oltási kampány. Ennek az az oka, hogy a Pfizer várhatóan szeptembertől tudja leszállítani az omikron ellen kifejlesztett vakcinákat a tagállamoknak, Orbán Viktor korábbi bejelentése szerint ebből Magyarország 9,5 millió adagot rendelt.
Csakhogy szeptemberben már a szakértői vélemények szerint késő lesz újrakezdeni az oltakozást, aki viszont előbb oltat, még az eredeti vakcinából kap majd. Ez persze ugyanolyan hatékony, mint eddig volt, ám az omikronhoz igazított vakcina a klinikai teszteken az új variáns ellen már hatékonyabbnak bizonyult, ezért ez is dilemmát okoz most a döntéshozóknak.
