Aláírta pénteken Andrzej Duda lengyel elnök azt a törvényt, amely lehetővé teszi Lengyelország részéről a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv ratifikálását.
A jogszabályt még közzé kell tenni a lengyel jogi közlönyben, ezáltal hatályba lép, és az államfő azt követően véglegesíti a ratifikálást.
A törvényt Duda a Balti-tenger partján fekvő Gdynia város haditengerészeti kikötőjében tartott rendezvényen írta alá. A lengyel szenátus szerdai ülésén, az alsóház (szejm) pedig már július elején szinte egyhangúlag megszavazta a jogszabálytervezetet.
Duda a gdyniai ünnepségen kiemelte: a két skandináv ország NATO-csatlakozása óriási mértékben erősíti a térség biztonságát. A NATO és Oroszország határa jelentősen, mintegy 1600 kilométerrel lesz hosszabb – mutatott rá.
Vajon ezt akarta Vlagyimir Putyin, ez jelenti-e Oroszország győzelmét?
– tette fel a kérdést, utalva az ukrajnai háborúra. A lengyel elnök szerint Moszkva arra számított, hogy az Ukrajna elleni támadással lényegében megosztja a NATO-t, de ennek az ellenkezője történt. A szövetség a kezdetektől fogva egységet mutatott, erkölcsileg és katonailag is támogatja Ukrajnát – hangsúlyozta Duda.
Svédország és Finnország az ukrajnai háború kitörése után, május közepén nyújtotta be a NATO-csatlakozási kérelmet, amelyet a szövetség a június végi madridi csúcstalálkozóján hagyott jóvá. A folyamat véglegesítéséhez viszont az összes tagállam ratifikálása szükséges. A ratifikálás már a 30 NATO-tagállam jelentős részében megtörtént.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön közölte: Ankara augusztusban egyeztetést tart Svédországgal és Finnországgal, és a tanácskozás eredményétől teszi függővé a katonai szövetség bővítésének jóváhagyását. Törökország korábban húzódozott a svéd és a finn tagság jóváhagyásától, kifogásolva, hogy a két országban Ankara által terrorszervezetnek tartott kurd csoportokat támogatnak.
(MTI)
