Magyar katonai támadástól tart egy ukrán parlamenti képviselő

Erői átcsoportosítása után Oroszország újrakezdte a támadásokat Kelet-Ukrajnában pénteken – közölte az ukrán vezérkar szombaton. Az oroszok Bahmut, Donyeck és a Vuhlehirszk hőerőmű környékén is újrakezdték a támadásokat, de a harcok egyelőre kisebb kiterjedésűek. A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) katonai szakértői megerősítették az értesülést, rámutatva: ha valóban vége a szünetnek, akkor az oroszok a következő 72 órában valószínűleg fokozzák a támadásokat. Az oroszok Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalása után iktattak be operatív szünetet.

Péntek este Ukrajnában országszerte szóltak a légvédelmi szirénák. Dnyipróban a hatóságok adatai szerint legalább hárman meghaltak és tizenöten megsebesültek a rakétacsapásokban. Kremencsukban is lövedékek csapódtak be – mondta el Poltava megye kormányzója, Dmitro Lunyin. Odesszát szintén bombázták.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjeli videóüzenetében óvatosságra intette az állampolgárokat, arra kérve őket, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadót. Egyúttal figyelmeztette Moszkvát: nem marad következmények nélkül a csaknem öt hónapja tartó háború. A gyilkosságok és a pusztítás nemzedékekre meg fogja bénítani az orosz társadalmat – fogalmazott. (MTI)

Telefonon tárgyalt egymással Orbán Viktor magyar és Mark Rutte holland miniszterelnök – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton reggel. Az egyeztetésnek az ad külön jelentőséget, hogy  a liberális holland kormányfő régi politikai ellenfele a magyar miniszterelnöknek az Európai Unióban.

Havasi az MTI-nek elmondta, a megbeszélés témái az orosz–ukrán háború, az Európát sújtó energiaválság, és annak megoldási lehetőségei, illetve az uniós gazdasági helyreállítási alap ügye voltak. Orbán Viktor szerint a jelenlegi helyzetben egyértelmű, hogy Európának a béke helyreállításán kell dolgoznia.

Magyarország katonákat küldhet Kárpátalja területére a magyar lakosság védelméért – írta Maxim Buzsanszki ukrán országgyűlési képviselő Telegram-csatornáján, amit az Index szúrt ki. A képviselő utal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon korábbi kijelentésére, hogy Budapestnek vannak forgatókönyvei a katonai szükséghelyzetre a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében.

Buzsanszki szerint az ukrán külügyminisztériumnak magyarázatot kellene követelnie arról, hogy ki és hogyan tervezi a „százötvenezer ukrán magyar megmentését Ukrajna területén”. Egyúttal azt is javasolta, hogy Kijev hívja fel Budapest figyelmét arra, hogy Szijjártó szavai összeegyeztethetetlenek Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartásával. A politikus úgy gondolja, ez közvetlen utalás az 1939. szeptember 17-i eseményekre, amikor a Szovjetunió tudatta a magyar kormánnyal, hogy tiszteletben tartja Magyarország határait, majd ezen a napon a szovjet hadsereg átlépte a lengyel határt.

Oroszország arra használja a zaporizzsjai erőművet, hogy fegyvereket tároljon, köztük rakétarendszereket, és onnan lövik a a környékbeli területeket, a Dnyeper másik oldalát és Nikopol városát – mondta az ukrán nukleáris ügynökség, az Energoatom egyik hivatalnoka a Guardian híre szerint. Leírása alapján pénteken rendkívül feszült volt a helyzet az atomerőműnél, amelyet az invázó korai szakasza óta mintegy 500 orosz katona tart az ellenőrzése alatt, de még mindig az ukrán személyzet működteti.

A Fehér Ház szerint orosz tisztségviselők jártak Iránban, hogy megtekintsék a fegyverekkel is felszerelhető drónokat az ország középső részén található Kásán légi támaszponton – írta közleményében Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. A Fehér Ház szerint a látogatásokra június 8-án és július 15-én került sor. Washington műholdfelvételeket is közzétett arról, hogy a Sahed-191 és a Sahed-129 drónok bemutatórepülést hajtanak végre a támaszponton, miközben egy orosz delegáció repülőgépe a helyszínen tartózkodott. Sullivan a hét elején elmondta: az Egyesült Államok úgy tudja, hogy Irán több száz drónt küldhet Oroszországnak, köztük olyanokat, amelyek fegyverrel is felszerelhetők. Washington információi alapján Irán már július közepétől megkezdheti az orosz erők kiképzését ezeknek a drónoknak a használatára. Hosszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter pénteken biztosította Ukrajnát, hogy a teheráni vezetés nem fog drónokat szállítani Oroszországnak. Egyúttal megismételte: az iszlám köztársaság az ukrajnai háború diplomáciai megoldásának híve. (MTI)

Ukrajna nem ért egyet az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók eredménytelenségének megállapításával – ezt írta Facebook-oldalán Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője arra reagálva, hogy Orbán Viktor a pénteki rádióinterjújában kijelentette: „az Oroszországot érintő szankciók tönkretehetik az európai gazdaságot”.

Nikolenko szerint a szankciók segítenek felelősségre vonni az agresszor államot a bűneiért, és gyengítik a háború folytatására való képességét.

Az európai gazdaságot nem a szankciók veszélyeztetik, hanem Oroszország hibrid háborúja. A Kreml gázválságot hozott létre Európában, hogy aláássa az európai országok jólétét

– írta a szóvivő. „Magyarország miniszterelnöke ne lépjen fel az Oroszország elleni szankciók visszaszorításáért egy olyan időben, amikor az orosz hadsereg hidegvérrel ukrán gyerekeket öl . (…) Felszólítjuk a partnereinket, hogy mihamarabb fogadják el az Oroszország elleni uniós szankciócsomagot, szüntessék meg a szankciós rendszer megkerülését szolgáló kiskapukat, és küldjenek további nehézfegyvereket az ukrán hadsereg számára” – fogalmazott a szóvivő.

Magyarország területére 2022. július 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7358 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6792 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 343 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. július 15-én 242 ember, köztük 75 gyermek érkezett Budapestre vonattal. (MTI-OS)

Az ukrán kormányerők ellenőrizte területekre történő toloncolással fenyegetik a másként gondolkodókat a kelet-ukrajnai megszállt térségek Oroszország által beiktatott hatóságai – derült ki a dél-ukrajnai Zaporizzsjában és Herszonban kibocsátott rendeletekből. Az indoklás szerint erre a közrend fenntartása, illetve a társadalmi-politikai stabilitás ellen irányuló veszélyek ellensúlyozása érdekében van szükség.

A kitoloncolás azokat fenyegeti, akik a többi között bírálják a kormányzati szerveket, Oroszország külpolitikáját, az orosz hadsereget, vagy a megszálló hatóságokat. Szintén ilyen büntetésre számíthatnak a hatóságilag nem engedélyezett tüntetések résztvevői és a népszavazások, illetve az oktatás rendjének megzavarói.

(MTI)