Újabb orosz csapásokról számoltak be Kelet-Ukrajnában

Litvánia be fogja tartani az Európai Bizottság (EB) iránymutatását és át fogja engedni területén az uniós szankciós listára került árukat Kalinyingrádba, amennyiben nem katonai célt szolgálnak – közölte szerdán a vilniusi külügyminisztérium.

A Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz exklávéba nagyrészt Litvánia területén keresztül jutnak el Oroszországból az áruk Fehéroroszországon keresztül közúton és vasúton. A teherforgalom azonban megszakadt miután a litván vezetés életbe léptette június 17-én a vonatkozó uniós szankciókat.

Az EB szerdai iránymutatása megerősítette, hogy a szankciókkal sújtott áruk orosz közúti tranzitja az uniós intézkedések értelmében nem megengedett, a vasúti közlekedésre vonatkozóan ugyanakkor nincs ilyen tilalom. A tagállamoknak viszont ellenőrizniük kell, hogy a szállított áruk mennyisége az elmúlt 3 év átlagán belül marad-e azért, hogy megbizonyosodjanak, hogy a szállítás valóban az alapvető áruk iránti tényleges keresletet tükrözi a rendeltetési helyen, illetve azért, hogy az esetlegesen szokatlan szállítások nem a szankciók kijátszásra irányulnak-e. A szankcionált katonai, valamint a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek és technológiák tranzitja minden esetben és teljes mértékben tilos, a szállítási módtól függetlenül – szögezték le.

(MTI)

Oroszország küladóssága a második negyedévben 472,8 milliárd dollár volt, 21,4 milliárd dollárral (4,8 százalékkal) nagyobb az első negyedévinél. Fél év alatt a küladósság 9,2 milliárd dollárral, 1,9 százalékkal csökkent a múlt év végi 482,1 milliárd dollárról.

Az orosz jegybank honlapjára szerdán felkerült adatok szerint az első negyedévben 451,4 milliárd dollár, a tavalyi második negyedévben 471,4 milliárd dollár volt az orosz külső adósság.

Az államigazgatási szervek adóssága a második negyedévben 20,5 milliárd dollárral, 38,6 százalékkal, 73,8 milliárd dollárra nőtt, az első fél évben pedig 10,5 milliárd dollárral, 16,5 százalékkal emelkedett a tavalyi utolsó negyedévi 63,3 milliárd dollárról.

A bankszektor (a bankok és a jegybank ) külső adóssága a második negyedévben 8,4 milliárd dollárral, 7,2 százalékkal 109,3 milliárd dollárra csökkent, az első fél évben 5,1 százalékkal, 4,5 százalékkal mérséklődött a tavalyi utolsó negyedévi 114,4 milliárd dollárról.

A gazdaság többi szektorának külső adóssága a második negyedévben 9,4 milliárd dollárral, 3,3 százalékkal, 289,8 milliárd dollárra nőtt, viszont fél év alatt a tavalyi utolsó negyedévi 304,4 milliárd dollárról 14,6 milliárd dollárral, 4,8 százalékkal csökkent.

(MTI)

A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég azt közölte szerdán, hogy nem tudja garantálni az Északi Áramlat részét képező egyik kritikus fontosságú létesítmény biztonságos működtetését, mert kétségesnek tartja, hogy Kanada tényleg visszajuttatja-e a gázvezeték karbantartás alatt álló turbinaberendezését.

Kanada a múlt hét végén jelezte: úgy döntött, az Oroszországgal kialakult energiaválság enyhítése érdekében visszaadja Németországnak az Északi Áramlat portovajai kompresszorállomásának turbinaberendezését, amely jelenleg a Siemens-csoport műhelyében van a québeci Montreal közelében.

A Gazprom nem rendelkezik egyetlen olyan dokumentummal sem, amely arra utalna, hogy a Siemens tényleg visszaszállítaná a turbinát Kanadából – tudatta a vállalat közleményében, hangsúlyozva, hogy ilyen körülmények között lehetetlen nyilatkoznia arról, képes lesz-e biztosítani a portovajai kompresszorállomás működését.

Ugyanakkor Olaf Scholz német kancellár szerdán épp arról adott ki közleményt, hogy üdvözli Kanada döntését, hogy visszajuttatják a turbinát Németországba. Kanada lépése „biztosítja gázellátásunkat, aminek köszönhetően Németország és Európa továbbra is képes lesz Ukrajna humanitárius, anyagi és katonai támogatására” – fogalmazott Scholz.

A Németországot orosz gázzal ellátó Északi Áramlat gázvezetéken keresztül a terveknek megfelelően hétfőn leállították a szállítást a rendes évi karbantartási munkák miatt. A munkálatok július 21-ig tartanak. Ez alatt a tíz nap alatt nem szállítanak gázt a vezetéken keresztül Németországba. Európa attól tart, hogy Oroszország a karbantartás befejeztével nem indítja újra a gázszállítást, ami tovább súlyosbítaná a kontinens energiaválságát.

A sajtó megkeresésére a német gazdasági minisztérium nem kommentálta a Gazprom közleményét. A tárca szóvivője annyit közölt, hogy a karbantartást végző Siemens éppen felkészül arra, hogyan tudják majd a turbinaberendezést a lehető leggyorsabban visszaszállítani és az állomáson üzembe helyezni.

(MTI)

Fegyveres kiképzést kapnak a lengyel posta dolgozói tekintettel az ukrajnai háborúra – közölte szerdán a lengyel posta szóvivője. Az erről szóló megállapodást augusztusban fogják aláírni a lengyel hadsereghez tartozó, 2016-ban létrehozott területvédelmi erőkkel (WOT).

A postai szolgálat vezetőségi tanácsa által kiadott utasítás szerint a munkavállalóknak meg kell ismerkedniük a fegyverhasználat biztonsági szabályaival és alapvető lövészkészségeket kell szerezniük a tanfolyam során.

A WOT szóvivője a Dziennik Gazeta Polska lengyel napilapnak nyilatkozva közölte, hogy a kiképzés célja növelni Lengyelország védelmi készültségét. A lengyel postának mintegy hetvenezer alkalmazottja van. Az első kiképzési tanfolyamra egyelőre ezer helyszínt jelöltek ki. A részvétel önkéntes. A kiképzést elvégzők egyébként jó eséllyel jelentkezhetnek a WOT egyesületeibe.

A lengyel parlament márciusban elfogadta a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt. Ennek értelmében bevezették az önkéntes katonai alapszolgálatot, amely a civilek kiképzésének újabb formája a területvédelmi erők mellett.

Jelenleg a lengyel hadseregben 110 ezer katona szolgál, s további 30 ezer a WOT keretében. Az elképzelések szerint a hadsereg létszámát 250 ezerre, a WOT-ban szolgálók számát pedig 50 ezerre emelnék.

MTI

Az Interfax orosz hírügynökség idézte Pjotr Iljicsevet, az orosz külügyminisztérium nemzetközi szervezetek osztályának vezetőjét, aki azt mondta: Oroszország hajlandó megkönnyíteni a külföldi kereskedelmi hajók dolgát az ukrán gabona exportja érdekében, ezt azonban feltételekhez kötik.

Oroszország ellenőrizni akarja a hajókat, hogy kizárja a fegyvercsempészetet

– közölte az orosz hivatali tisztviselő.

A RIA orosz hírügynökség egy meg nem nevezett diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta, hogy Oroszország követelései között szerepel a nyugati szankciók által teremtett „exportakadályok” megszüntetése a „szállítási biztosítás, logisztika, szállítási szolgáltatások és banki műveletek területén”.

Ukrajna, Oroszország és Törökország katonai delegációi szerdán találkoznak az ENSZ tisztségviselőivel Isztambulban, hogy az ukrán gabona biztonságos exportjának újraindításáról tárgyaljanak. Erre a legnagyobb, még ukrán kézen lévő fekete-tengeri kikötővárosból, Odesszábból nyílhatna lehetőség, ha a feleknek sikerülne megegyezniük a feltételekben.

(Al Jazeera)

Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy három ukrán katonai repülőgépet lőttek le Kelet-Ukrajna felett.

Orosz vadászrepülőgépek megsemmisítettek egy Szu-25-öst és Szu-24-est – mindkettőt az ukrán légierő használta – a kelet-ukrajnai Donyeck régió felett, valamint egy Mig-29-et Mikolajiv régióban – közölte a védelmi minisztérium napi tájékoztatóján.

Az állítás valóságtartalmát nem sikerült független forrásból ellenőrizni, és az ukrán fél sem reagált még.

(Reuters)

Oleg Szinjehubov ukrán regionális közigazgatási vezető szerint legalább öt ember megsérült, egy pedig meghalt egy orosz támadásban Harkiv régióban. Szinjehubov szerda reggel azt írta a Telegram csatornáján:

Folytatódik az orosz megszállók által elkövetett terror Harkiv régió polgári lakossága ellen.

A regionális vezető állítása szerint az öt sérültet kórházban ápolják, állapotuk stabil, nincsenek életveszélyben.

Azt is közölte, hogy éjszaka az ukrán erők hiúsítottak egy, a térség ellen tervezett orosz rakétatámadást.

Az állításait független forrásból egyelőre nem erősítették meg és nem cáfolták.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a jövő héten Teheránba látogat, ahol Irán és Törökország vezetőivel találkozik – írja a The New York Times.

Putyin a koronavírus-járvány miatt korábban ugyan radikálisan korlátozta utazásait, de a közelmúltban valóságos diplomácia rohamot indított, amelynek során a nyugati országokkal szembenálló államoknak próbál katonai és gazdasági támogatást nyújtani, hogy ellensúlyozza az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatást és az Oroszország elleni szankciókat.

Putyin újabb diplomáciai akciójának akár az is megágyazhatott, hogy Joe Biden amerikai elnök ezen a héten készül a Közel-Keletre utazni, hogy Szaúd-Arábia és más arab országok vezetőivel találkozzék.

Biden nemzetbiztonsági tanácsadója hétfőn közölte: Oroszország többek között olyan speciális drónokat készül beszerezni Iránból, amelyek képesek rakéta kilövésére is. Elemzők szerint Oroszország újabban fontos gazdasági partnernek is tekinti Iránt, amely kereskedelmi útvonalat és szakértelmet kínál a szankciók megkerülése és az olajexport új útjainak felkutatása érdekében.

Teheránban Putyin Szíriáról is tárgyal majd. Az évtizedes szíriai konfliktusban Irán és Oroszország támogatta a szíriai kormányerőket.

Putyin a tervek szerint Ebrahim Raiszi iráni elnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytat majd megbeszéléseket az iráni fővárosban – tudatta kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Negyvenötre emelkedett kedden a kelet-ukrajnai Csasziv Jar-i lakóház elleni hétvégi orosz rakétatámadás áldozatainak száma.

A szombati támadás lerombolta az ötemeletes épületet, és több mást épületeket is megrongált donyecki városában.

A mentőalakulatok kilenc embert húztak ki élve a romok alól.

(The Guardian)

Jelentések szerint legalább hét embert, köztük civileket ölt meg egy nagy lőszerraktár elleni ukrán rakétacsapás az Oroszország által megszállt Herszon tartományban, Nova Kahovka városban.

A halálesetekről szóló keddi jelentések az oroszok által telepített új adminisztrációtól származnak. Az állításokat független forrásból nem erősítették meg, de a közösségi médiában terjedő felvételek igazolni látszottak az állítást.

A kijevi vezetés azt közölte, hogy tüzérségi lövedékeket indított az orosz fegyverraktár megsemmisítésére, és „különleges hadműveletet” hajtott végre hadifoglyok kiszabadítása érdekében a térségben. Az oroszok által támogatott hatóságok a polgári infrastruktúra megrongálásával vádolták Ukrajnát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az esetre csak homályos utalást tett éjszakai videóbeszédében, de nem kommentálta az oroszbarát adminisztráció civil áldozatokra vonatkozó állításait.

Beszédében ugyanakkor említést tett a Mikolajiv, Harkiv és a kelet-donbászi régió területei elleni folyamatos orosz csapásokról.

Ukrajna, Oroszország és Törökország delegációi szerdán találkoznak az ENSZ tisztségviselőivel Isztambulban, hogy az ukrán gabona biztonságos exportjának újraindításáról tárgyaljanak. Erre a legnagyobb, még ukrán kézen lévő fekete-tengeri kikötővárosból, Odesszábból nyílhat lehetőség, ha sikerül megegyezniük a feleknek.

A megállapodás kulcsfontosságú lehet az élelmiszer-ellátás biztonsága szempontjából.

A találkozót még kedden jelentette be Hulusi Akar török védelmi miniszter, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn az ukrán és orosz elnökkel is egyeztetett telefonon.

(Al Jazeera)