Oroszország „gyakorlati jellegű” intézkedéseket is tervez Litvánia ellen

Ukrajna teljes olajfinomító ipara működésképtelenné vált a célzott orosz rakétatámadások miatt – jelentette ki Jurij Vitrenko, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján. A cégvezető az MTI szerint azt mondta, hogy ezek a célzott támadások a háború első napjaiban már elkezdődtek.

Ukrajnában az olajfinomítás teljesen leállt az agresszor tömeges, ismétlődő támadásai miatt. Nehéz biztosítani az ukrán olajtermékek logisztikáját is, ezért van belőlük hiány a belső piacon

– magyarázta.

Vitrenko megnevezte azokat a feltételeket, amelyek mellett a Naftohaz bekapcsolódik az ukrajnai üzemanyaggal kapcsolatos problémák megoldásába.

Amikor teljes körű irányítást kapunk a benzinkúthálózat fölött is, ha megoldódik a logisztikai probléma, és sikerül erőforrásokat szereznünk egy nemzeti olajtermék-tartalék létrehozásához, akkor a Naftohaz bekapcsolódhat az üzemanyag-piaci problémák megoldásába, és stabilitást, átláthatóságot és tisztességes árakat biztosíthat ezen a piaci területen

– fejtette ki a gázvállalat vezetője.

Finnország évtizedek óta készült egy orosz támadásra, és kemény ellenállást tanúsítana, ha ez bekövetkezne

– mondta Timo Kivinen tábornok, a finn fegyveres erők főnöke.

A tábornok egy a Guardian által idézett interjúban beszélt az esetleges invázióról.  Az ország csatlakozásra jelentkezett a NATO katonai szövetségéhez, mert attól tart, hogy Oroszország Ukrajna után az országot is fenyegetheti.  Finnország az 1940-es években két háborút vívott keleti szomszédja ellen, amellyel 1300 kilométeres határon osztozik.

A második világháború óta Helsinki magas szintű katonai készültségben tartja az országot.

Szisztematikusan fejlesztettük katonai védelmünket pontosan az ilyen típusú hadviselésre, amelyet Ukrajna ellen folytatnak, a tűzerő, a páncélos erők és a légierő masszív felhasználásával

– mondta Kivinen.

Az 5,5 millió lakosú ország háborús csapatainak ereje 280 000 fő, és 870 000 tartalékost képeztek ki. Nem törölték el a sorkatonai szolgálatot, mint sok más nyugati nemzet tette a hidegháború végén. Európa egyik legerősebb tüzérségét építették ki, és akár 370 km-es hatótávolságú cirkálórakétákat is felhalmoztak. Finnország a GDP 2 százalékát költi védelemre, ami magasabb arány, mint sok NATO-országban.

Az ország 64 darab F-35-ös vadászgépet rendel a Lockheed Martin amerikai védelmi óriástól, és 2000 drónt is hadrendbe állít.

A védelmi minisztérium május 18-i közvélemény-kutatása szerint a finnek 82 százaléka mondja azt, hogy hajlandó részt venni a honvédelemben, ha Finnországot megtámadnák. Kivinen is üdvözölte Finnország döntését, hogy csatlakozni kíván a NATO-hoz .

Az Európai Bizottság azon a véleményen van, hogy Ukrajna megérdemli az uniós tagjelölti státuszt, természetesen azzal a feltétellel, hogy az ország számos további fontos reformot hajt végre – jelentette ki Ursula Von der Leyen, az uniós testület elnöke szerdán az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén.

Az elnök az Európai Tanács június 23-24-i ülését előkészítő vitában elmondta: Ukrajna már jóval a háború előtt bebizonyította, hogy jó úton jár, az elmúlt néhány évben, rövid idő alatt több reformot hajtott végre, mint az elmúlt évtizedekben.

Ukrajna nagyon erős parlamentáris demokráciával és jól működő közigazgatással rendelkezik. A közigazgatási reform és a decentralizáció sikeres volt. Ezt nap, mint nap tapasztaljuk együttműködésünk során

– hangsúlyozta az elnök.

Hozzátette, Ukrajnában szabad és tisztességes választások vannak. Mindannyian tudjuk, hogy az országnak nagyon aktív és dinamikus civil társadalma van, amely számon kéri a kormányt. Azt is látjuk, hogy sok kisvállalkozás és mindenekelőtt a fiatal vállalkozók új teret hódítanak maguknak az ország gazdaságában. Az elnök azt is hangoztatta, hogy Ukrajna az uniós csatlakozási vágya miatt megy keresztül most a háborús szenvedéseken.

Elképzelhetetlen, hogy a Nyugat partneri kapcsolatot alakít ki Oroszországgal a belátható jövőben – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár a következő napok nagyszabású nemzetközi tanácskozásaival – EU-csúccsal, EU-Nyugat-Balkán vezetői találkozóval, a NATO-csúccsal és a G7-országok vezetőinek németországi találkozójával – kapcsolatos német kormányálláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy meg kell adni a EU-s tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, és meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását folytatni kell, és Marshall-tervet kell kidolgozni az ország újjáépítésére.

A NATO és Oroszország különleges viszonyáról szóló 1997-es alapokmányt ugyan meg kell őrizni, de le kell tenni arról a 2010-ben kitűzött célról, hogy a katonai szövetség stratégiai kapcsolatot alakít ki Oroszországgal. Egy ilyen kapcsolat az Ukrajna ellen háborúzó államfő, Vlagyimir “Putyin agresszív és imperialista Oroszországával elképzelhetetlen a belátható jövőben” – mondta Olaf Scholz.

A Donyecki Népköztársaság tere 1. lett hivatalosan a moszkvai amerikai nagykövetség címe az orosz főváros polgármestere, Szergej Szobjanyin által szerdán kiadott rendelet alapján. Korábban az amerikai követség címe Bolsaja Gyevjatyinszkaja utca volt. A rendelet értelmében a moszkvai központi közigazgatási körzet Presznyenszkij kerületnek a Bolsaja Gyevjatyinszkaja utcától a Malaja Konyjusovszkaja utcáig, a Konyjusovszkaja utca mentén terjedő, eddig el nem nevezett terület neve a Donyecki Népköztársaság tere lett. A területen lévő korábbi címeket eltörölték.

Az elnevezésről a moszkvai önkormányzat által kiírt online népszavazás szavazás döntött: „a Donyecki Népköztársaság tere” a voksok 44,69 százalékával végzett az élen. Az az elképzelés, hogy a teret „a Donyec-medence védőiről” nevezzék el, 31,54 százalékot kapott, és a véleménynyilvánítók 8,33 százaléka vélekedett úgy, hogy az amerikai diplomáciai misszió címének magában kellene foglalnia a donyecki „népi milíciához” tartozó Szparta zászlóalj elesett parancsnokának, Vlagyimir Zsogának a nevét, akinek Vlagyimir Putyin elnök posztumusz az Oroszország Hőse címet is adományozta.

A fővárosi elöljáróság közölte, hogy teret fognak elnevezni a kizárólag Moszkva által elismert Luhanszki Népköztársaságról is. A helyszínről szintén online szavazás fog dönteni. Sajtóértesülések szerint jó eséllyel a brit és a német nagykövetség között dőlhet el, hogy melyik kapja ezt az új címet. (MTI)

Tűz ütött ki szerdán a Rosztov megyei Novosahtyinszk olajfinomítójában, a hivatalos forrásra hivatkozó TASZSZ állami hírügynökség szerint az incidenst ukrán drón becsapódása okozta. A tüzet a létesítményben, amelyet a Kommerszant című lap hírportálja Dél-Oroszország legnagyobb finomítójának nevezett, eloltották. A hőcserélőben mintegy 50 négyzetméteren felcsapott lángoknak áldozatai nem voltak. A közösségi médiában felvétel jelent meg a drónnak az épületbe csapódásáról. A TASZSZ értesülése szerint a finomítót két – pilóta nélküli – repülőszerkezet közelítette meg, az egyikük a létesítménynek vágódott, a másik elrepült.

A novosahtyinszki Rosztov megye egyetlen olajfinomítója, amely fűtőolaj, hajó- és dízelüzemanyag, valamint benzin előállítására szakosodott. A létesítmény tíz kilométerre található a csak Moszkva által elismert Luhanszki Népköztársaság által ellenőrzött ukrán határtól. Az ukrajnai orosz háború kezdete óta Oroszország határ menti régióit többször érte ukrán belövés. Áprilisban Brajnszk megyében tűz ütött ki egy olajraktárban. A hatóságok ennek okát nem közölték, de sajtójelentések szerint dróntámadást hajtottak végre. Voronyezs és Kurszk megyéből korábban drónok lelövéséről érkeztek jelentések. (MTI)

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Moszkva válasza Litvániának nem kizárólag diplomáciai, hanem „gyakorlati jellegű” lesz. A Reuters jelentése szerint Zakharova nem részletezte, hogy ez pontosan mit jelent – írja a The Guardian.

Oroszország azért rágott be Litvániára, mert Vilnius megtiltotta egyes árucikkek vasúton történő eljuttatását a kalinyingrádi enklávéba. A litván kormány azt hangsúlyozza most, hogy csak az uniós szankcióknak szerez érvényt. Moszkva azonban súlyos következményekre figyelmeztette Vilniust, hozzátéve, hogy válaszolni fognak a hasonló ellenséges lépésekre. A moszkvai litván nagykövetet már be is hívatták az orosz külügyminisztériumba, Nyikolaj Patrusev, az Orosz Biztonsági Tanács feje pedig olyan következményekre figyelmeztetett, amiket az egész litván lakosság meg fog érezni.

Hogy mire vonatkozik a litván vasúti szállítási embargó, az az alábbi cikkünkből ki is derül:

Kapcsolódó

Szigorúan ellenőrzött vonatok, avagy Litvánia bekeményít Oroszországgal szemben

Litvánia egyre komolyabban beleáll az utóbbi tágabb időszakban a nagyhatalmakba.

Ukrajna ismét csapást mért a Kígyó-szigetre – írja a The Guardian. Az ukrán hadsereg közlése szerint „jelentős veszteségeket” okoztak az orosz erőknek. Moszkva azt állította, hogy visszaverte a támadást. Az ukrán hadsereg hetek óta próbálja visszaszerezni a fekete-tengeri szigetet.

Megdöbbentő, hogy a két Ukrajnában, az orosz erők által elfogott amerikai férfit Moszkva szerint halálbüntetéssel sújthatják – mondta keddi sajtótájékoztatóján John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője. Kirby Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy keddi sajtótájékoztatón elhangzott mondatára reagált. Peszkov ugyanis azt mondta: Oroszország nem zárhatja ki a két amerikai férfi kivégzését.

Nem zárhatunk ki semmit, mert ezek bírósági döntések. Nem kommentáljuk őket, és nincs jogunk beavatkozni

– fogalmazott. Peszkov hétfőn, az NBC amerikai televíziónak adott interjújában zsoldosoknak nevezte a férfiakat, akiket szerinte büntetőeljárás alá kell vonni. A szóvivő szerint a két amerikait nem védi a genfi egyezmény.

A 39 éves Alexander Drueke-t és a 27 éves Andy Huynh-t a Donyecki Népköztársaság nevű – csak Oroszország által elismert – szakadár kelet-ukrajnai területen tartják fogva, ahol ebben a hónapban már egy marokkói és két brit férfit halálra ítéltek. Drueke és Huynh az egyesült államokbeli Alabamából származnak, és amerikai katonai veteránok. Sajtóinformációk szerint Harkiv város közelében fogták el őket, miközben az ukránok oldalán harcoltak. Egy, az elfogásuk után rögzített videófelvételen az őket kihallgató egyik személy arról tájékoztatja Huynh-t, hogy a Donyecki Népköztársaság törvényei szerint halálra is ítélhetik őket.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közleményt adott ki, amelyben felszólította Moszkvát és az oroszok által megszállt ukrán területek hatóságait, hogy tartsák be a nemzetközi jogot. „Felszólítjuk az orosz kormányt, hogy tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek minden egyénnel, beleértve az Ukrajnában harcoló fogságba esettekkel szemben is” – áll a külügyminisztérium közleményében.

Az amerikai külügyi tárca egyik magas rangú tisztviselője kedden újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok „nyomatékosan” ellenzi azt az orosz álláspontot, miszerint az Ukrajnában elfogott amerikai állampolgárokra nem vonatkoznak a genfi egyezmények. A politikus hozzátette, hogy Washington továbbította álláspontját az orosz kormánynak.

(MTI)

Az ukrán–magyar határszakaszon 6314 ember lépett be kedden Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4097-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 218 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Vonattal 227 ember, köztük 80 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre hétfőn – tudatta az ORFK. (MTI)

Hét európai politikai vezetővel beszélt kedden Volodimir Zelenszkij a hét második felében esedékes EU-csúcs előtt, amelyen hivatalos döntés születik az oroszokkal háborúban álló ország tagjelölti státusáról – írja a 444 Zelenszkij éjszakai videós összefoglalója alapján. Orbán Viktor mellett az ukrán elnök felhívta Szlovákia, Litvánia, Portugália, Spanyolország, Horvátország és Írország vezetőit.

Kapcsolódó

Zelenszkij felhívta Orbán Viktort és meghívta Ukrajnába

Magyarország támogatja Ukrajna EU-s tagjelöltségét, az ukrán elnök pedig köszönetet mondott a segítségért.

A római parlament alsóháza megszavazta Mario Draghi olasz kormányfő beszámolóját az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormánylépésekről kedden, miközben a legnagyobb kormányerő Öt Csillag Mozgalom (M5S) tagsága egy része új frakciót alakított. Mario Draghi hangsúlyozta, hogy a kormány a parlament márciusban megszavazott határozatait követi, ami Ukrajna támogatását, a béke építését, valamint az Oroszországgal szembeni szankciók politikáját jelenti. Draghi elmondta, az Európai Tanács küszöbön álló értekezletén az oroszországi gázimport esetében árplafon bevezetését szorgalmazza, ami – tette hozzá – Moszkva pénzügyi forrásai korlátozását is szolgálhatja. A miniszterelnök felszólalását kísérő kormányhatározat megkapta a kormánytöbbség támogatását: 219 volt az igen, 20 a nem szavazatok száma, huszonketten tartózkodtak. Korábban a legnagyobb kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom azzal fenyegetett, hogy nem támogatja tovább Draghi „fegyverkezési” politikáját.

(MTI)

Észtország a külügyminisztériumba kérette kedden az orosz nagykövetet, tiltakozva amiatt, hogy egy orosz helikopter június 18-án megsértette a légterét – áll a külügyminisztérium közleményében.

Észtország rendkívül súlyos és sajnálatos incidensnek tekinti ezt, amely tovább növeli a feszültséget és teljességgel elfogadhatatlan

– közölte a tárca, amely ismételte felszólította Moszkvát, hogy vonja ki a csapatait Ukrajnából. A Baltikumban amúgy is feszült a helyzet, miután a litván vasút korábban arról értesítette a kalinyingrádi vasúttársaságot, hogy június 18-tól megszünteti az uniós szankciók által érintett áruk tranzitját. Moszkva kedden az orosz külügyminisztériumba kérette Markus Ederer moszkvai uniós nagykövetet, és követelte a kalinyingrádi vasúti tranzit azonnali újraindítását, valamint kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben válaszintézkedéseket fog hozni.

(MTI)