Szombati közvetítésünket itt találja.
Az ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy a kirúgás mögött rendőrök állnak, és hogy azért döntött mellette, mert úgy tudja, hogy a biztonsági főnök nem a város védelmével volt elfoglalva a háború eleje óta, hanem „csak magára gondolt”. Zelenszkij szerint az igazságszolgáltatás fogja megvizsgálni, mi áll a biztonsági főnök cselekedetei mögött. Az ukrán elnök azt is bejelentette, hogy Harkivban és környékén 2229 épület semmisült meg.
Az AFP szerint a hétvégén az uniós államok nagykövetei újabb szankciókról tárgyaltak, pontosabban leginkább arról, hogy milyen kompromisszumot tudnak kötni az olajszankciókra, ami a magyaroknak is megfelelne. A mostani javaslat szerint, amelyet Franciaország nyújtott be, Magyarország mentességet kapna a Barátság vezetéken keresztül érkező kőolajra, és csak a tankerhajókon szállított olajra vetnének ki szankciókat.
A Törökország, valamint a finn és svéd delegációk között folytatott e heti tárgyalások nem voltak kielégítők, és Ankara nem mondhat igent „terrorizmust támogató” országok NATO-csatlakozására – közölte Recep Tayyip Edrogan elnök a TRT Haber török műsorszolgáltató vasárnapi jelentése szerint.
Erdogan elnök május közepén a TRT török állami televízióban kijelentette, hogy Törökország továbbra sem támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Ankara a PKK-val szövetséges szíriai kurd milícia, a Népvédelmi Erők (YPG) támogatását is a két skandináv ország szemére veti.
Azerbajdzsánból visszatérve Erdogan újságírók előtt a tudósítás szerint kijelentette, hogy „nem tisztességesek, sem őszinték”.
Amíg Tayyip Erdogan a Török Köztársaság elnöke, kétségtelenül nem mondhatunk igent olyan országok NATO-belépésére, amelyek a terrorizmust támogatják
– jelentette ki Erdogan a repülőgép fedélzetén a Hürriyet című török napilap szerint. Erdogan azt is közölte, hogy Törökország nem vár az Egyesült Államok engedélyére ahhoz, hogy új offenzívát indítson Szíriában.
A török elnök hétfőn jelentette be, hogy hamarosan új török katonai műveletet indít Észak-Szíriában, amelynek célja egy 30 kilométer széles biztonsági övezet kialakítása a határon. A bejelentés után Ned Price amerikai külügyi szóvivő közölte: Washington mélységesen aggódik. “Elítélünk minden eszkalációt. A jelenlegi tűzszüneti vonalak fenntartását támogatjuk” – tette hozzá.
Erdogan elmondta, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Erdogan legutóbb április 26-án és 28-án tárgyalt telefonon Putyinnal.
A török elnök figyelmeztette Görögországot, hogy megengedhetetlen az Ankarával szembeni ellenséges viszony. A két NATO-tagállam között azután alakult ki a legújabb feszültség, hogy Athén arra kérte az Egyesült Államokat, ne adjon el Ankarának F-16 típusú vadászgépeket.
(MTI)
Az ukrán elnök Harkivban köszöntötte a katonákat, többet kitüntetett és a saját weboldala szerint ajándékokat is vitt. Harkivot nemrég foglalták vissza az ukránok az orosz támadások alól.
President Zelensky visited Ukrainian forces in the Kharkiv region #Ukraine pic.twitter.com/Yg1jma7EW7
— Michael A. Horowitz (@michaelh992) May 29, 2022
Zelenszkij a városban is sétált.
Zelensky also toured the city of Kharkiv, which has been hit by some of the fiercest Russian shelling.https://t.co/odXC4NXDCs pic.twitter.com/cDwRCsZtjH
— Michael A. Horowitz (@michaelh992) May 29, 2022
Csehország eddig több mint 3,5 milliárd korona (56 milliárd forint) értékben küldött hadianyagot Ukrajnának, hogy védekezni tudjon az orosz támadás ellen – jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában.
Közölte, hogy a közeljövőben újabb fegyverszállításra tesz javaslatot a kormánynak mintegy 600-700 millió korona értékben. A miniszter megerősítette, hogy a szállítmányok között nehézfegyverek is voltak, részleteket azonban nem közölt.
A lényeg az, hogy a segítségnyújtás folyamatos legyen
– mondta a tárcavezető. Emlékeztetett: az általa vezetett védelmi minisztérium szorosan együttműködik a prágai ukrán nagykövetséggel annak az összegnek az elköltésénél, amelyet fegyverszállításra küldött a cseh civil szféra a diplomáciai képviselt által létrehozott különleges alapba, ahova eddig mintegy 1,2 milliárd korona gyűlt össze. Jana Cernochová nem erősítette meg, de nem is cáfolta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter néhány napja elhangzott kijelentését, mely szerint a csehek katonai helikoptereket is szállították az ukránoknak.
Az amerikai politikus a cseh segítséggel kapcsolatban rakétavédelmi rendszerekről is beszélt. A prágai sajtó fényképeket között arról, ahogy T-72-es típusú tankokkal megrakott tehervonat indult Prágából Ukrajnába. A miniszter rámutatott, hogy a fegyverszállításokhoz hasonlóan nagyon jelentős az Ukrajnának nyújtott cseh humanitárius segítség is. A belügyminisztérium közlése szerint eddig mintegy 360 ezer ukrajnai menekült kapott speciális cseh vízumot, amely egyéves tartózkodásra, egészségügyi ellátásra, munkavállalásra és az oktatási intézmények igénybevételére jogosít fel.
Vít Rakusan belügyminiszter a regionális elöljárókkal a hét elején Prágában megtartott tanácskozáson azt mondta, hogy a tárca ismeretei szerint az ukrán menekültek mintegy 75-80 százaléka Csehországban tartózkodik, az országban lévő ukrán menekültek száma a belügy felmérése alapján 262 500 és 280 000 közé tehető. Ez a korábbi becsléseknél jóval magasabb szám. Az idegenrendészeten eddig 260 ezer ukrajnai menekült vetette magát nyilvántartásba.
Mindezek a tények azt mutatják, hogy az ukrán menekültek számára Csehország célország
– jelentette ki a közszolgálati hírtelevízióban Vít Rakusan.
Nagyon kedvező áron tud a következő három évben Szerbia gázt vásárolni Oroszországtól – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök vasárnap azt követően, hogy telefonon tárgyalt orosz hivatali kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.
Jelezte, egyelőre nem közölheti, hogy milyen áron vásárol majd gázt Szerbia, erről a szerbiai Srbijagasnak és az orosz Gazpromnak kell egyeztetnie.
A gázellátásról szóló, hatályban lévő tízéves megállapodás Szerbia és Oroszország között a hónap végén lejár. Az új szerződés a szerb elnök bejelentése szerint három évre szól.
Aleksandar Vucic azt is közölte, hogy a szerbiai gáztározók bővítéséről is egyeztetett az orosz elnökkel. Az udvarnoki gáztározó többségi tulajdonosa a Gazprom.
Amennyiben mindent a megbeszéltek szerint tudunk megvalósítani, biztosítva leszünk télre
– magyarázta a szerb államfő.
A két elnök tavaly novemberben Szocsiban állapodott meg arról, hogy egyelőre nem változik a Szerbiának szállítandó gáz ára, a beszállított mennyiséget viszont a megnövekedett szükségletek miatt növelik.
(MTI)
Az oroszok által jelenleg leginkább szorongatott Szeverodonyeck első embere, a Luhanszk megyei ukrán katonai adminisztráció vezetője, Szerhij Hajdaj a Telegramon adott helyzetjelentést a környéken dúló harcokról, szúrta ki a 444.
Hajdaj posztjában elmondta, a védők Popaszna és Kamisevaha térségében két kilométernyire visszább szorították az orosz csapatokat, amelyek így kevésbé tudják lőni a Liszicsanszkot. Hajdaj megerősítette, hogy Szeverodonyeck továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll, az oroszok nem érték el a város központját.
Hajdaj hozzátette, hogy Toskovkából is kikergették az oroszokot, miközben erősítés is érkezett, és a humanitárius szállítmányok is be tudnak jutni jelenleg Szeverodonyeckbe.
Nagy hatótávolságú precíziós levegő-föld rakéták semmisítették meg az ukrán fegyveres erők egy nagy arzenálját a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih városban, egy üzem raktárhelyiségeiben, ismertette Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést.
A tábornok közlése szerint az elmúlt napon nagy pontosságú légi rakéták három vezetési pontot, 25 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, két tüzérségi üteget, egy Osza-AKM légvédelmi rakétaindítót, egy légi célfelderítő és -követő radarállomást, valamint öt lőszerraktárt számoltak fel. A harcászati légierő repülőgépei két vezetési pontra, valamint 53 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében több mint 300 ukrán életét vesztette, és mintegy 50 haditechnikai eszköz üzemképtelenné vált.
A beszámoló szerint az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, négy drónt és egy Szmercs rakétát. A rakéta- és tüzérségi csapatok 62 vezetési pontot, 596 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint 52 tüzérségi és aknavetőállást lőttek, mondta.
Az orosz védelmi tárca összesítése alapján az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 183 repülőgépet, 128 helikoptert, 1049 drónt, 325 légvédelmi rakétarendszert, 3309 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 447 rakétasorozatvetőt, 1722 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3270 speciális katonai járművet veszítettek.
Interjút adott a BBC-nek Oroszország brit nagykövete, Andrej Kelin, aki a beszélgetés legfontosabb részében arról beszélt, nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország taktikai jellegű atomfegyvert vetne be a konfliktusban.
Kelin leszögezte, Oroszországnak nagyon szigorú rendelkezései vannak ezen fegyverek használatával kapcsolatban, legfeljebb akkor vetnék be őket, ha az orosz állam léte kerülne veszélybe.
A nagykövetet a bucsai mészárlásról is kérdezték, mire ő kijelentette, a vérengzésről szóló hírek kitalációk, orosz katonák különben sem tartózkodnak már a térségben., nincsenek holttestek az utcákon. A riporter erre visszakérdezett, hogy tényleg kitalációnak godolja-e a Bucsában történteket. Kelin erre azt felelte,
a mi nézőpontunkból ez kitaláció. Csak arra szolgál, hogy megzavarja a tárgyalásokat.
Még mindig víz alatt áll az ukrajnai Gyemidiv település, ahol a helyi erők leromboltak egy gátat és elárasztották a területet, hogy megakadályozzák az orosz csapatok előrenyomulását Ukrajna fővárosa, Kijev felé – mondta Olekszij Kuleba regionális kormányzó szombaton késő este.
A fővárostól mintegy 35 kilométerre északra fekvő faluban legalább 50 ház maradt elárasztva hónapok óta. Az ukrán hadsereg februárban felrobbantott egy gátat az Irpin folyón, aminek következtében a víz a településre és több ezer hektárnyi területre folyt, elárasztva a házakat és a földeket, de megakadályozva, hogy az orosz tankok elérjék a fővárost. Kuleba a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az emberek megértőek a helyzettel kapcsolatban, ők pedigmindent megtesznek a probléma megoldása érdekében.
A falut, amelynek történelme ezeréves múltra tekint vissza, az invázió kezdete után részben kiürítették, de néhány lakos visszatért, mióta Moszkva áttette támadásának fő csapásirányát Kelet-Ukrajnába.
Azok után, hogy a hosszúra nyúlt véres ostrom után Oroszország végre bevette Mariupolt, nyomban meg is kezdődött a város nyersanyagainak lefoglalása és elszállítása. A CNN az ukrán parlament emberi jogi biztosát, Liudmila Denisovát idézte, ő jelentette be, hogy azelső orosz teherhajók már meg is érkeztek a városba, hogy első körben 3000 tonna fémterméket pakoljanak fel és szállítsanak Rosztovba a kikötővárosból. Ezen felül a megszállók megkezdték a korábban megsemmisített vasútvonal helyreállítását Mariupol és Volnovak között.
Azt egyébként az oroszok is megerősítették, hogy elkezdték kisajátítani a mariupoli nyersanyag készletet, bár ők egyelőre csak 2700 tonna fémről adtak hírt, amellyel a tervek szerint hétfőn hajóznak ki.
Denisova azt állítja hogy a város kikötőjében körülbelül 200 000 tonna fém és öntöttvas volt összese 170 millió dollár értékben, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A jelek szerint az orosz katonai vezetés Szeverodonyeckre irányítja figyelmét és minden erejével azon van, hogy mielőbb elfoglalja a donbaszi iparvárost.
A CNN tudósítása a helyi ukrán erők vezetőjét,Olekszandr Sztriukot idézte, aki azt mondta, harcok dúlnak a város különböző pontjain, talán a város szélén lévő Hotel Mirnél a legélesebb most a helyzet.
Sztriuk elmondta továbbá, hogy a várost folyamatosan bombázzák, ezért gyarkolatilag mindenki életveszélyben van, ha kimerészkedik az utcára. Ez azért is problémás, mert a közszolgáltatások szinte teljes egészében leálltak Szeverodonyeckben, a vízellátás hat-hét központi kútnál megoldott, ezekhez kénytelenek elzarádokolni az emberek. Ebben a helyzetben viszont ez rendkívül veszélyes, jelen pillanatban viszont sehogy sem tudják orvosolni a helyzetet.
A civilek evakuálása szintén nem biztonságos jelenleg, pedig több súlyos sérült van, akiknek minél előbb el kellene hagyniuk a harci zónát, mivel a városban csak alapszintű orvosi ellátás biztosított.
Az oroszok által megszállt Herszon új kormánya, a Herszoni Katonai Polgári Adminisztráció helyettes vezetője szombaton a Reutersnek nyilatkozva azt mondta, a térségben addig nem tartanak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról, amíg a harcok meg nem szűnnek Herszonban és a közeli Odessza és Mikolajiv régiókban.
Kirill Stremousov mindenkit megnyugtatott, időben bejelentik majd, ha lesz bármilyen referendum, de arra nem ma és nem is holnap kerül sor, mert az első és legfontosabb dolog a rend helyreállítása és a közigazgatás megszervezése.
Bár a népszavazás egyelőre nincs napirenden, az orosz berendezkedés gyors ütemben folyik a régióban. Korábban éppen Stremousov nyilatkozta azt, hogy egy Moszkva-barát katonai bázist akarnak létesíteni Herszonban, illetve a megbízott orosz vezetés már korábban szorgalmazta egy új bankrendszer megszervezését, ami az orosz bankrendszerbe integrálódik.
Szokásos éjszakai videóüzenetében Volodomir Zelenszkij ukrán elnök ezútal úgy fogalmazott, Ukrajna felszabadításának pillanatához minden perccel egyre közelebb kerülünk.
Az ukrán elnök a CNN szemléje szerint azt mondta, „mindent visszaveszünk Oroszországtól, ez elengedhetetlen.” Kiemelte, hogy sok múlik a szövetségeseik fegyverszállítmányain, amelyek segítségével döntő csapásokat lesznek képesek mérni a megszállókra. Ezek beérkezése ügyében pedig optimista, mert azt látja, Ukrajna szövetségesei készek mident megadni annak érdekében, hogy az ország felszabaduljon.
Az ukrán elnök megemlítette még a szombati mikolajivi bombázást, ahol az oroszok rakétája egy óvodától 20 méterre csapódott be, egy ember halálát okozva. Zelenszkij szerint az oroszok újabb barbár tettre szánták el magukat és nem véletlenül vették célba az óvodát.
Végezetül Zelenszkij megerősítette a híreket, hogy a védők jelen pillanatban a Donbászban, Szeverodonyeck és Liszicsanszk térségében vannak a legnehezebb helyzetben.
