Légitámadás érte Kijevet, miközben az ENSZ-főtitkár ott tartózkodott; a NATO évekig támogathatja Ukrajnát

Kanada katonai segélyként Ukrajnának átadott, 155 milliméter kaliberű M777-es típusú tarackok kezelésére képez ki ukrán katonákat – jelentette be csütörtökön Anita Anand kanadai védelmi miniszter amerikai hivatali partnere, Lloyd Austin oldalán Washingtonban.

A múlt héten amerikai szövetségeseinkkel közösen fokoztuk Ukrajna támogatását M777-es tarackok szállításával. Megerősíthetem, hogy kanadai katonák jelenleg kiképzést nyújtanak ukrán kollégáiknak ezen fegyverek kezeléséhez,

mondta Anand, aki ugyanakkor nem említette, hogy a kiképzés helyileg hol zajlik.

Az Egyesült Államok szintén kiképzést nyújt egy kis ukrán kontingensnek tarackok, illetve egyéb fegyverrendszerek kezeléséhez Ukrajna területén kívül.

Ottawa a múlt héten jelentette be, hogy átad négy – 30 kilométeres hatótávolságú – M777 tarackot Ukrajnának, az addig leszállított 4500 darab M72-es típusú páncéltörő gránátvetőn és 7500 darab kézigránáton felül, illetve fontolgatja páncélozott járművek és harci drónok kameráinak leszállítását is katonai segély gyanánt.

Az orosz külügyminisztérium közzétett csütörtökön egy csaknem hatszáz kanadai állampolgár – köztük a miniszterelnök és a külügyminiszter – nevét tartalmazó listát, akiknek megtorló intézkedésként, megtiltották az Oroszországba való belépést. A moszkvai diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy az orosz fél „a szankciókat kényszerből és kizárólag Kanada vezetésének ellenséges cselekedeteire válaszul vezeti be”.

(MTI)

Hat ukrán fegyver- és üzemanyagraktárat semmisített meg az orosz légierő rakétacsapásokkal – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök délutáni hadijelentést ismertetve.

Mint mondta, az orosz csapatok összesen 76 ukrán katonai létesítményre mértek csapást 320 fős veszteséget okozva az ellenfélnek. Hozzátette: harmincöt ukrán harci járművet és egy Tocska-U kilövőállást is megsemmisítettek.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők ezzel a háború kezdete óta 142 repülőgépet, 111 helikoptert, 621 drónt, 277 légvédelmi rakétarendszert, 2629 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 302 rakéta-sorozatvetőt, 1154 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2445 különleges katonai járművet veszítettek.

Szemtanúk beszámolói szerint két erőteljes robbanást lehetett hallani a nap folyamán az ukrán határ közelében található orosz Belgorod városának déli részén. Egyelőre nem tudni, mi okozta a robbanást, illetve vannak-e esetleges áldozatok, vagy károk.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség csütörtök reggel arról adott hírt, hogy a határ menti orosz Belgorod megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy humanitárius segélyszállítmányt. Az incidensnek nem voltak sebesültjei. Az utóbbi napokban Oroszország az ukrán kormányerők több támadásáról is beszámolt a határmenti térségben, s figyelmeztetett, hogy mindez a helyzet jelentős elmérgesedéséhez vezethet.

(MTI)

Ukrajna most az ENSZ alapokmányát is védi – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, miután megbeszélést folytatott Kijevben António Guterres ENSZ-főtitkárral.

A találkozót követő sajtótájékoztatón az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Zelenszkij kiemelte: fontos, hogy a főtitkár személyesen látta a Kijev melletti Bucsában és Borogyankában az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűnök következményeit.

Az államfő megköszönte Guterresnek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi megbeszélésén megvitatta mariupoli civilek és sebesültek kimenekítésének kérdését. Kijelentette: Ukrajna számít az ENSZ segítségére a Mariupolban ukrán ellenőrzés alatt lévő Azovsztal acélipari üzem blokádjának megszüntetésében is, és az ottrekedt ukrán katonák és civilek élve kijuthatnak a területről.

Zelenszkij az ENSZ-főtitkárral folytatott találkozóján azt követelte, hogy állítsák le az ukrán állampolgárok erőszakos áttelepítését Oroszországba. Fontosnak nevezte, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága el tudjon jutni az ukrán állampolgárokhoz, és biztosítsa hazatérésüket.

Az elnök felszólított továbbá az ukrán élelmiszer-export számára nélkülözhetetlen kikötők blokádjának feloldására is, rámutatva arra, hogy a bolygón 400 millió ember függ az ukrán élelmiszerektől.

Közben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a Facebookon közölte, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre az orosz féllel. Szavai szerint 45 ukránt, köztük 13 tisztet, öt sebesült katonát és 12 civilt szabadítottak ki orosz fogságból. Arra nem tért ki, hogy cserébe értük hány orosz katonát engedtek el.

(MTI)

Nikita Koselev ukrán bombázásban halt meg az ukrán határtól tíz kilométerre. A 19 éves fiatal sorkatona nem sokkal a halála előtt azt írta a barátnőjének, hogy bombázni fogják őket.

Meet Nikita Koshelev, the 1st Russian soldier known to have died during the war on Russian soil from Ukrainian artillery fire. A 19-year-old draftee about 10 miles from the border. Before he was killed, he texted his girlfriend: “They’re going to bomb us.” https://t.co/hawrRWFiuE pic.twitter.com/mgHD02WK1b

— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) April 28, 2022

Csütörtök este két robbanást is hallani lehetett Kijevben és a BBC az ukrán hatóságok közlésére hivatkozva azt írja, hogy orosz támadásról van szó. A légicsapás a Sevcsenkivszkij kerületben történt, a mentőalakulatok már a helyszínen vannak, de egyelőre nem tudni, hogy vannak-e áldozatok.

Ahogy azt korábban megírtuk, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár éppen csütörtökön látogatott el Bucsába és Borodjankába, majd késő délután Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. Az ezt követő sajtótájékoztatón Guterres kijelentette:

Hadd fogalmazzak világosan: az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megakadályozza és befejezze ezt a háborút, és ez nagy csalódás, frusztráció és harag forrása.

Rusia vuelve a bombardear Kiev, y en pleno centro. pic.twitter.com/dis20vkeUm

— Zigor Aldama 齐戈 (@zigoraldama) April 28, 2022

A gazdaságilag erős demokráciáknak össze kell fogniuk, hiszen „az Ukrajna ellen indított orosz háború nem csak Ukrajna ellen irányul” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár tokiói látogatásán csütörtökön.

A német külkereskedelmi kamara Tokióban tartott fórumán a német kancellár elmondta, szerinte a globalizáció „okosabb, fenntarthatóbb és szolidárisabb” formájára volna szükség, erős szabályokkal és intézményekkel. Példaként felhozta az Európai Unió és Japán között létrejött szabadkereskedelmi megállapodást.

Elmondta, hogy politikai gesztusnál sokkal többet jelentett, mikor márciusban Kisida Fumio japán miniszterelnök Brüsszelbe utazott a világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport válság-csúcstalálkozójára, hiszen „ezzel világossá vált, hogy a világ gazdaságilag erős demokráciái összetartanak”.

Scholz figyelmeztetett, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás megerősítheti a deglobalizációs tendenciákat, noha szerinte a globalizáció leépülése „nem opció, főleg nem olyan nyitott és szabadkereskedelem-párti nemzeteknél, mint Németország és Japán”. A német kancellár szerint ezért ügyelni kell rá, hogy ne keletkezzenek újabb ürügyek a protekcionizmus térnyeréséhez, hiszen – mint Scholz mondta – a világkereskedelemnek továbbra is szabadon és tisztességesen kell működnie.

A német kancellár az Oroszországból importált fosszilis energiahordozók kapcsán elmondta: Németország azt tervezi, év végére megszünteti az orosz kőolaj importját, s hosszabb távon ugyanezt tervezik a földgázzal is, az azonban szerinte „egy olyan folyamat, ami ennél több időt vesz igénybe”. Scholz emellett belátta, hogy az orosz gázszállítás leállása „a gazdasági helyzetre vonatkozóan is következményekkel járna”, ezért nem mértek még szankciót Oroszországra ezen a téren.

A fórumot követően Scholz a japán miniszterelnökkel találkozott, ahol a két kormányfő új kormányközi bizottság felállításában egyezett meg. Kisida Fumio közös sajtótájékoztatójukon azt mondta: „az Ukrajna elleni orosz támadás megrendítette a nemzetközi rend alapjait”, ezért „szorosabb biztonsági kötelékekre van szükség. Scholz és Kisida továbbá egyhangúan kijelentette, hogy elutasítanak minden olyan próbálkozást, amely az indiai-csendes-óceáni térségben fennálló hatalmi egyensúlyt akarná megváltoztatni, utalva ezzel Kína katonai törekvéseire. Emellett Kisida méltatta és „szívből jövő tiszteletét” fejezte ki Olaf Scholz felé Németország biztonságpolitikai irányváltását illetően.

Olaf Scholz tavaly decemberi hivatalba lépése óta először látogatott Ázsiába, s a dpa német hírügynökség szerint jelzésértékű, hogy Peking előtt Tokióba utazott, ugyanis elődje, Angela Merkel szorosabb gazdasági kapcsolatokat ápolt Kínával.

(MTI)

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazza, az ukrajnai háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása érdekében – közölte csütörtökön a strasbourgi székhelyű testület.

A tagállamok parlamenti delegációiból álló közgyűlés szerint a büntetőbíróságnak „az agresszió bűntettének a nemzetközi szokásjogban meghatározott definícióját” kellene alkalmaznia. A testület székhelye Strasbourgban lenne, továbbá rendelkeznie kell nemzetközi elfogatóparancs kiadására vonatkozó hatáskörrel, és működését nem korlátozhatja az állami vezetők mentelmi joga.

A közgyűlés által elfogadott állásfoglalás elítéli a nemi erőszak és a kínzás háborús fegyverként alkalmazását. Mindkettő háborús bűncselekménynek minősül a nemzetközi jogban – hangsúlyozza a testület.

Az állásfoglalás hozzáteszi, hogy a tagországoknak és a megfigyelő államoknak támogatniuk kell a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét, és együtt kell működniük vele, valamint a bűncselekmények kivizsgálása érdekében ki kell használniuk a bíróság egyetemes joghatóságát.

(MTI)

A mariupoli rendőrfönök szerint múlt éjszaka az eddigi leghevesebb légitámadás érte az Azovsztal acélművet. Mihajlo Versinyin azt mondta a CNN-nek, hogy több tucat találat érte a gyárat, emberek ragadtak a romok alatt és vannak sebesültek, akik most újabb sérüléseket szereztek.

Szerhij Volinya Mariupolban tartózkodó tengerészparancsnok arról beszélt egy szerdai videóban, hogy mintegy 600 sebesült ukrán katona van az acélmű területén, mellettük pedig több száz civil, köztük gyerekek is.

Eközben a Reuters arról ír, hogy amerikai szakértők szerint egyes orosz csapatok elhagyni látszanak Mariupol területét és északkelet felé, Zaporizzsja irányába tartanak.

(Guardian)

A Gazprom vitatja varsói politikusoknak azt az állítását, hogy az országnak nincs szüksége orosz gázra, ugyanis az energiahordozót most Németországból kapja Lengyelország – közölte újságírókkal Szergej Kuprijanov, az orosz állami gázipari konszern szóvivője.

Lengyelország a héten elutasította, hogy az új eljárás szerint rubelben fizessen az Oroszországból érkező gázszállításokért. Ünnepélyesen bejelentették, hogy az orosz gázra már nincs szükségük, és nem fogják megvenni. De valójában nem így van

– állította Kuprijanov.

A közvetlen szállítások felfüggesztése után Lengyelország orosz gázt vásárolt. Most azonban Németországtól, ahonnan a Jamal-Európa gázvezetéken keresztül Lengyelországba érkezik vissza ellenirányban. Az ellenirányú gáz mennyisége – körülbelül napi 30 millió köbméter – szinte pontosan megfelel a Gazprommal kötött szerződésben szereplő, az előző napokban exportált gázigénynek

– tette hozzá a Gazprom szóvivője.

A Gazprom szerdán leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel egyik sem nem fizetett rubelben a megállapított határidőn belül.

Az orosz szövetségi vámszolgálat szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások tavaly 9,4 százalékkal, 10,58 milliárd köbméterre emelkedtek, a Bulgáriába irányulók pedig megduplázódtak, és 3,15 milliárd köbmétert tettek ki. Lengyelország évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt használ fel. Varsó közölte: megtalálta a módját annak, hogy ne használjon többé orosz földgázt, mivel cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államokból és Katarból, valamint Norvégiából is importál majd.

(MTI)

Nem lépte túl a megengedett határértéket a csernobili atomerőműnél a radioaktivitás mértéke az orosz csapatok által helyben elvégzett földmunkák nyomán – közölte csütörtökön Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója Bécsben.

Grossi, az ukrajnai atomerőműben tett látogatása után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a NAÜ szakemberei által mért radioaktivitás szintje bár megemelkedett a földmunkák következtében, de nem lépte át a környezetre veszélyes értéket.

Igen, megemelkedett a szint, de ez az emelkedés jóval alatta marad az atomerőművekben dolgozók számára megengedett határértéknél ennél a sugárzási fajtánál,

mondta. „Természetesen volt szintnövekedés, de az általunk elvégzett mérések idején a helyzetet nem lehetett olyanként értékelni, mint ami nagy veszélyt jelentene a természetes környezetre, vagy az emberekre” – tette hozzá.

Grossi hangsúlyozta, hogy a méréseket a NAÜ szakemberei végezték el a csernobili atomerőmű közelében lévő Vörös erdő határában. Hozzáfűzte, hogy az ügynökség számára fontos volt szemrevételezni a környéket, ahol a földmunkák folytak. Mindemellett nem tudott arra válaszolni, hogy milyen mértékű egészségügyi kockázatnak voltak kitéve a földmunkálatokat végzők. „Világos, kell hogy legyen, hogy helyben nem célszerű piknikezni, vagy földmunkát végezni” – emelte ki.

A sugárzás dózisértéke a lövészárkokban éves szinten számolva 6,5 millisievert volt. Összehasonlításul: egy ukrán atomerőmű személyzete évente legfeljebb 20 millisievert sugárzásnak tehető ki.

Grossi beszélt arról is, hogy hamarosan találkozni fog Oroszország képviselőivel, hogy megtárgyalja a megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű ügyét. Az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok a közeli Melitopol repülőterén harci helikoptereket- és repülőgépeket állomásoztatnak. „Egy eltévedt lövedék, vagy valami hasonló súlyos következményekkel járhat” – figyelmeztetett Grossi.

Oroszország február 24-én indított ukrajnai hadművelete során orosz csapatok megszállták a csernobili atomerőművet, ahol 1986-ban súlyos nukleáris baleset történt. A csapatok helyben lövészárkokat ástak. Miután március végén az orosz csapatok elvonultak, értesülések voltak arról, hogy állítólag több orosz katona is súlyos sugárfertőzést kapott volna az erőmű környékén.

Grossi április 26-án érkezett háromnapos látogatásra Ukrajnába, hogy megbeszéléseket folytasson az ukrán kormány képviselőivel és technikai segítséget nyújtson az ország atomlétesítményeinek biztonságos üzemeltetéséhez.

(MTI)

Az MTI az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatójának elmélkedését szemlézte csütörtökön, amelyben Szergej Nariskin azt állította, hogy Washington és Varsó olyan terven dolgozik, amelyek célja, hogy Lengyelország szoros katonai és politikai ellenőrzést gyakoroljon „történelmi birtokai” felett Ukrajnában.

Oroszországnak a kelet-ukrajnai területek elleni támadása, illetve a Krím erőszakos annektálása után különösen érdekes Nariskinnak az a hipotézise, miszerint az „újraegyesítés” első lépése a lengyel csapatok Ukrajna nyugati régióiba történő vezénylése lenne, „az orosz agresszió elleni védelem” jelszavával, NATO-mandátum nélkül, de az erre „hajlandó államok” részvételével. Nariskin szerint Varsó még nem tudott megállapodni a „hasonlóan gondolkodók koalíciójának” lehetséges résztvevőiről, mert nem érdeke, hogy „felesleges kémek” is részt vegyenek benne.

Az MTI által szemlézett SZVR-közlemény szerint az úgynevezett békefenntartó kontingenst Ukrajna azon részeire tervezik vezényelni, ahol minimális a veszélye az összecsapásnak orosz erőkkel, és ahol a lengyel hadsereg fokozatosan átvenné a stratégiai objektumok feletti ellenőrzést, szakszolgálatok pedig már keresik az ukrán elit „elfogadható” képviselőit, hogy Varsóra orientált „demokratikus” ellensúlyt képezzenek a nacionalistákkal szemben.

Nariskin úgy vélekedett, hogy ez gyakorlatilag Ukrajna kettészakadásához vezetne és lényegében egy, az első világháború utáni történelmi alku megismétlésére irányuló kísérlet, amikor az antant által képviselt Nyugat elismerte Lengyelország jogát, hogy Ukrajna egy részét a „bolsevik fenyegetéssel” szembeni védelem jegyében megszállja, majd beolvassza és polonizálja.

Hosszú távra kell készülni és abszolút fennáll annak a lehetősége, hogy még hónapokig vagy évekig el fog húzódni a háború – jelentette ki csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, egy fiataloknak szóló rendezvényen. A NATO ugyanakkor készen áll, hogy akár évekig támogassa Ukrajnát az Oroszország elleni harcban.

A BBC hozzáteszi, hogy a NATO-tagok és néhány olyan partner ország, amelyek nem tagjai a szövetségnek, a héten a németországi Ramsteinben találkoztak és arról döntöttek, hogy készek NATO-szabványú fegyverekkel segíteni Ukrajnát.

Ez a szörnyű forgatókönyv olyasmit mutat, ami sajnos mindig igaz – hogy a legmagasabb árat mindig a civilek fizetik meg,

mondta csütörtökön Antonio Guterres ENSZ-főtitkár az ukrajnai Bucsa városában, amely háborús bűncselekmények helyszíne volt. Hozzátette: a háború a 21. században elfogadhatatlan.

Guterres, aki kedden Moszkvában Vlagyimir Putyinnal találkozott, a tervek szerint csütörtökön megbeszélést folytat majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel is.

"The war is an absurdity in the 21st century."

UN Chief Guterres visited Borodyanka and Bucha, where Russian troops have been accused of killing civilians https://t.co/GmusAxxodH pic.twitter.com/MyoRKoluV0

— Bloomberg Quicktake (@Quicktake) April 28, 2022

(CNN)

Ha a cégek euróban fizetnek, az nem sérti meg a szankciókat. Amit nem engedhetünk, az az, hogy a cégeknek kötelező legyen nyitniuk még egy rubel-számlát, és a fizetést csak akkor tekintik teljesnek, ha rubelre lett váltva az euro.

– mondta a Financial Timesnak egy uniós hivatalnok csütörtökön. Szerinte ez a rendszer, amelyet Moszkva követel, egyértelműen megsérti a szankciókat, mert arra kényszeríti a cégeket, hogy kerüljék meg a szankciós szabályokat. Az uniós jog szerint a tagállamoknak kell ellenőrizniük, hogy a cégek betartják-e az uniós szankciókat.

Nehézfegyverek és egyéb harci eszközök Ukrajnába küldése veszélyes Európa biztonságára

– figyelmeztetett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön a Reuters szerint.

A BBC szerint az orosz szóvivő ezzel Liz Truss brit külügyminiszter beszédére reagált, amelyben arra buzdította Kijev szövetségeseit, hogy fokozzák a katonai célú termelést Ukrajna megsegítése érdekében.

A nyugati országok továbbra is fenntartják támogatásukat, ami álláspontjuk szerint nem jelenti a Moszkva és a NATO közötti katonai konfrontációt. Peszkov azonban azt mondta újságíróknak: az a tendencia, hogy fegyvereket, köztük nehézfegyvereket küldenek Ukrajnába, a kontinens biztonságát veszélyezteti, és „instabilitást válthat ki”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég közölte, hogy azok az országok, amelyek stratégiai fenyegetést jelentenek Oroszország számára az ukrajnai háborúba való beavatkozással, „villámgyors” válaszra számíthatnak.

A német szövetségi parlament, a Bundestag csütörtökön döntött arról, hogy Németországnak nehézfegyverzettel is támogatnia kell az Oroszország kezdeményezte háborúban védekező Ukrajnát.

Németországnak nehézfegyverzettel is támogatnia kell az Oroszország kezdeményezte háborúban védekező Ukrajnát – határozott a szövetségi parlament csütörtökön pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésben.

Az MTI szerint a kormánypártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és aliberálisok (FDP) –  és a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség frakciói által közösen javasolt határozat szerint a Bundestag a leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni brutális támadó háborúját, amellyel Oroszország durván megsérti a nemzetközi és a humanitárius jogot, és tartósan szét akarja verni az európai békerendet.

Azt is rögzítették, hogy az Ukrajna elleni háborúval megmutatkozó agresszív nacionalizmusnak és imperializmusnak nincs helye Európában és a világon a 21. században. A Bundestag egyben kiállt Ukrajna önvédelemhez fűződő joga mellett, és felszólította a szövetségi kormányt a többi között arra, hogy folytassa és lehetőség szerint gyorsítsa fel a védekezéshez szükséges katonai felszerelések szállítását Ukrajnába, beleértve az úgynevezett nehézfegyvereket, például páncélozott harcjárműveket , és az összetett, komplex rendszereket.

A Bundestag arra is felszólította a kormányt, hogy kutassa fel a közvetett  támogatás további lehetőségeit, és használja is ki ezeket a lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak Szlovénia kormánya után más országokkal is meg kell állapodnia, hogy az adott ország átad Ukrajnának szovjet gyártmányú fegyvereket, amelyeket Berlin német gyártmányú fegyverekkel pótol.

A nagy többséggel ( 586 igen szavazattal, 100 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett) elfogadott határozatban azt is rögzítették, hogy Németországnak az ukrán katonák kiképzésében is közre kell működnie, akár német földön vagy más NATO-országokban.

Ugyanakkor a kormánynak támogatnia kell Kijev azon erőfeszítéseit, hogy az orosz vezetéssel folytatott közvetlen tárgyalások révén tűzszüneti megállapodásra jusson. Amennyiben sikerül a megállapodás, Németországnak az Egyesült Államokkal, Kanadával és más országokkal, NATO-s és európai uniós partnerekkel együtt, készen kell állnia arra, hogy aktívan hozzájáruljon a megállapodás betartásának biztosításához – áll a határozatban.

A szövetségi kormány szerdán jelentette be, hogy ezentúl nehézfegyverekkel is támogatja az orosz erők ellen küzdő ukrán hadsereget. Elsőként 50 Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küldenek Ukrajnába. Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyűfegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben, és a nehézfegyverek szállításáról szóló döntéssel kiteljesíti a háború harmadik napján, február 26-án elindított fordulatot. Olaf Scholz kancellár azon a napon jelentette be, hogy a kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Képtelenségnek nevezte a háborút a 21. században csütörtökön az ENSZ főtitkára, amikor megérkezett az ukrajnai Borogyankába, Kijev egyik külvárosába, ahol az ukránok azzal vádolják az országukat támadó oroszokat, hogy rendkívül súlyos visszaéléseket követtek el a térség márciusi megszállása során.

António Guterres, aki a konfliktus február 24-i kezdete óta először látogatott Ukrajnába, a romos házak előtt elmondta:

Elképzelem a családomat egy ilyen házban (…), látom az unokáimat, amint pánikszerűen rohangálnak. A háború a 21. században abszurditás, a 21. században semmilyen háború nem fogadható el.

A világszervezet vezetője ezután Bucsába utazott, ahol az ukránok háborús bűnökkel vádolják Moszkvát. Ott nyilatkozva felszólította Oroszországot, hogy működjön együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal a városban történtek kivizsgálásában.

Ezt a borzalmas helyszínt látva azt is látom, mennyire fontos, hogy teljes körű vizsgálatot folytassanak le, és kiderítsék, kik felelősek érte,

mondta Guterres.

A főtitkár ma délután Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik. Szerda este érkezett Ukrajnába, miután Moszkvába látogatott, ahol találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és arra kérte Oroszországot, hogy az ENSZ-szel együttműködve tegye lehetővé a civilek evakuálását a bombázott területekről, különösen Kelet- és Dél-Ukrajnában, ahová Oroszország a támadását összpontosítja.

Luhanszk megye kormányzója, Szerhij Haidai helyzetjelentést adott a régióban uralkodó állapotokról.

A Guardian által szemlézett beszámoló szerint jelenleg hétezren vannak áram nélkül, de akadozik a gázellátás is, a régió központjában, Szeverodonyeckben pedig jelen pillanatban víz sincs. 39 településen nincs áram, ebből  26 helyen egyáltalán, 13 településen pedig csak részben.

Finnországot és Svédországot tárt karokkal fogadják a NATO-ban, ha jelentkeznek – jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára, aki Roberta Metsolával, az EP elnökével tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben.

A Guardian szerint Stoltenberg azt mondta,

természetesen Finnországnak és Svédországnak kell eldöntenie, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz vagy sem. De ha a jelentkezés mellett döntenek, tárt karokkal fogadjuk őket.

Metsola pedig azt tette hozzá, hogy az Unióban továbbra is szorgalmazzák az oroszok elleni további szankciókat, illetve a már meglévő szankcióscsomagok jobb és hatékonyabb végrehajtását.

A belső menekültek élelmezése kapcsán próbálnak pénzt kicsalni az áldozatoktól.

Kapcsolódó

A menekültek élelmezése címén próbálnak pénzt kicsalni a kárpátaljaiaktól

A csalók telefonon hívják az áldozatokat, kérik, hogy utalják el az általuk megígért összeget.

Lengyelország pótlólagos európai uniós forrásokat kért az országot a szomszédos Ukrajnából elárasztó több millió menekült elhelyezésének finanszírozásához, jelentette be Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Bild című német bulvárlapban csütörtökön közzétett nyilatkozatában.

Elmondta, hogy Varsó sebesült ukrán katonákat is ápol, és megnyitotta „kapuit és szívét” 2,5 millió menekült előtt.

Lengyelországnak pénzre van szüksége, hogy ezt az erőfeszítést finanszírozza, de az EU eddig egy fillért sem fizetett a menekültek ellátására,

tette hozzá.

A kormányfő azzal érvelt, hogy Törökországot a legutóbbi menekülthullám idején milliárdokkal támogatták, így most Lengyelország érdemel uniós segítséget.

Európa orosz gáztól való függőségének kérdésével kapcsolatban Morawiecki megjegyezte, hogy Varsó többször is figyelmeztette Berlint az Oroszországból érkező gázvezeték kockázatára, valamint kiemelte, hogy a lengyeleknek soha nem voltak illúzióik a Kreml politikájával és annak következményeivel kapcsolatban.

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz haditengerészet továbbra is veszélyt jelent a Fekete-tengeren, amennyiben az orosz flotta még mindig képes csapásokat mérni ukrán célpontokra.

A brit hírszerzés szerint Oroszország haditengerészeti kapacitása a Fekete-tengeren jelenleg körülbelül húsz hadihajót foglal magában, és tengeralattjárók is a flotta részét képezik.

Mivel azonban a Boszporusz-szorost lezárták a nem török jelzésű hadihajók előtt, az orosz haditengerészet már nem tudja pótolni a korábban elsüllyesztett Moszkva hadihajót – áll a friss jelentésben.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 28 April 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/kGpbSP2o7L

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/PKEHRgHGJ6

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 28, 2022

Több mint 8500 olyan eset kapcsán folytatnak nyomozást, amelyek orosz csapatok által Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményre utalnak  – közölte az ukrán főügyészség.

Eddig összesen 8653 esetet jelentettek, és 217 gyermek halálát erősítették meg – tette hozzá a hatóság.

#RussianWarCrimes pic.twitter.com/avp9jmrqLn

— Офіс Генерального прокурора (@GP_Ukraine) April 28, 2022

Szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 5707 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 6523-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 779 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Közölték azt is: az ukrajnai háború elől szerdán 558 ember, köztük 194 gyermek érkezett Budapestre vonattal.