Rakétatalálat ért egy civilek evakuálásra használt donyecki vasútállomást, legalább 50 ember, köztük gyerekek haltak meg

Olaf Scholz a péntek esti, Boris Johnson brit miniszterelnökkel tartott sajtóértekezletén elmondta: a német kormány célként tűzte ki, hogy még az idén befejezze az orosz nyersolaj importját. A kancellár szerint Németország aktívan törekszik arra, hogy teljesen függetlenítse magát az orosz nyersolajtól, „és úgy gondoljuk, hogy ezt még az idén képesek leszünk elérni”.

Scholz hozzátette: a német kormány az orosz földgázimporttal szembeni függés megszüntetésén is dolgozik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem annyira könnyű, mivel először meg kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát.

A kancellár szerint például vezetékrendszert kell kiépíteni Németország északi partjaihoz, és olyan kikötői terminálokat is ki kell alakítani, amelyek alkalmasak a cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító hajók fogadására, valamint a cseppfolyósított földgáz lefejtésére, visszaalakítására és betáplálására a német vezetékrendszerbe.

A kancellár elmondta: Németország komoly beruházásokat eszközöl a megújuló energiaforrások használatának kiterjesztésére, de még évekig szüksége lesz fosszilis energiahordozók importjára is.

Ebben a helyzetben az a legfontosabb feladat, hogy Oroszországon kívüli szállítóktól is be lehessen szerezni e fosszilis energiaforrásokat – fogalmazott a német kormányfő. Hozzátette, hogy Berlin nagyon keményen dolgozik ennek elérése végett.

Boris Johnson a sajtótájékoztatón kijelentette: tudja, hogy ez nem könnyű feladat, és elismeréssel nyugtázza azt a „szeizmikus léptékű” döntést, amelyet a német kormány hozott az orosz szénhidrogén-szállításokkal szembeni függőség leépítéséről.

A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: az az Európa, amelyet alig hat héttel ezelőtt még mindenki ismert, mára megszűnt létezni, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök támadása Ukrajna ellen a kontinens biztonságának alapjai elleni támadás is egyben.

Johnson szerint ugyanakkor látványos kudarcot vallott Putyin azon törekvése, hogy éket verjen az európai országok közé, sőt ennek éppen az ellenkezője történt, az orosz államfőnek ugyanis sikerült teljes egységbe kovácsolnia Európát és az egész transzatlanti szövetségi rendszert az Ukrajna elleni invázióval.

(MTI)

Ukrajnába utazott pénteken Karl Nehammer osztrák kancellár, aki szombaton ellátogat Kijevbe és az Ukrajna elleni orosz háború során elkövetett atrocitások jelképévé vált Bucsába is – közölte a bécsi kancellári hivatal.

Karl Nehammer a tervek szerint szombaton találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd sajtótájékoztatót tart, utána tárgyal Denisz Smihal kormányfővel. Az osztrák kancellár találkozik Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel is, majd szombat este visszautazik Bécsbe.

Fontos, hogy a semlegességünk keretében támogassuk Ukrajnát mind humanitárius, mind politikai téren,

hangsúlyozta Nehammer egy közleményben.

Ausztria az Európai Unió tagállama, de nem tagja a NATO-nak. Bírálta Ukrajna lerohanását, és a szolidaritásáról biztosította Kijevet.

Ami Ukrajnában történik, a polgári lakosság elleni rettenetes támadó háború,

mondta a kancellár. Nehammer szerint független nemzetközi jogi szakértőknek kellene feltárni a nyilvánosságra került háborús bűnöket, és az elkövetőket felelősségre kell vonni.

(MTI)

Úgy tűnik, nem marad szó nélkül, hogy az orosz igazságügyi minisztérium bejelentette: visszavonta tizenöt nemzetközi civil szervezet bejegyzését, azaz gyakorlatilag kitiltka őket az országból. A külföldi szervezetek között az autoriter rezsimek által előszeretettel akadályozott olyan szervezetek is vannak, mint az Amnesty International vagy a Human Rights Watch. Ezeknek most be kell zárniuk helyi irodáikat Oroszországban.

A Human Rights Watch a hírre nem maradt tétlen, és a Twitteren fejezte ki tiltakozását az orosz kormánynak.

Az orosz komány már korábban világossá tette, hogy nincsenek hasznára az ukrán civilek védelméről szóló tényközlések. Ez is csak egy újabb bizonyíték erre

– áll a civil szervezet bejegyzésében.

A poszthoz tartozó kommentsorban aztán kifejtik: az emberi jogi szervezet már a szovjet korszakban is dolgozott is, amikor Oroszország még zárt totalitárius állam volt. Azt írták, valahogy akkor is megtalálták a módját, hogyan tárják fel és dokumentálják az emberi jogi visszaéléseket, és ezt meg fogják tenni a jövőben is.

A Human Rights Watch továbbá figyelmeztette Oroszországot, térjen vissza azokhoz a normákhoz, amelyekhez az ENSZ emberi jogi rendszere értelmében köteles is tartani magát.

The Russian government had already made it abundantly clear that it has no use for any facts regarding the protection of civilians in #Ukraine.

This is just one small further proof of that.

— Human Rights Watch (@hrw) April 8, 2022

Nagy-Britannia további 100 millió font,  azaz több mint 45 milliárd forint értékű, védelmi jellegű fegyverszállítmányt küld Ukrajnába – közölte pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson, aki Olaf Scholz német kancellárt fogadta a Downing Streeten, közös sajtóértekezletükön elmondta: a szállítmányban ismét lesz Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszer, amelyből London már korábban is sokat átadott Ukrajnának. A brit kormányfő ismertetése szerint ezek a rakéták a hangsebesség háromszorosával repülnek.

Nagy-Britannia emellett 800 páncéltörő rakétát is szállít, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközökkel együtt.

Beszámoltunk róla, hogy Szlovákia S-300-as szovjet típusú légvédelmi rendszerrel segítette ki Ukrajnát, azzal a feltétellel, hogy a többi NATO-tagország ezért kompenzálni fogja.

Joe Biden amerikai elnök pénteken közleményben köszönte meg Szlovákiának a segítséget és közölte, hogy egy Patriot légvédelmi rendszer telepít északi szomszédunkhoz, amelyet – a szlovák kormány kérésére – amerikai katonák fognak kezelni.

(Axios)

Az orosz igazságügyi minisztérium visszavonta tizenöt külföldi civil szervezet, köztük az Amnesty International és a Human Rights Watch bejegyzését – írja a Reuters.

A minisztérium a nemzetközi szervezetek orosz irodáinak bezárását azzal indokolja:

„kiderült, hogy megsértik az Oroszországi Föderáció hatályos jogszabályait”.

(CNN)

Százhatvannégy holttestet találtak csütörtökön Bucsában – közölte az ukrán főügyész pénteken Kijevben televízióban is közvetített nyilatkozatában.

Irina Venedyktova hozzátette, további huszonegy holttestet exhumáltak a tömegsírból pénteken, mielőtt esni kezdett az eső. Venedyktova elmondta még, hogy egy összedőlt épület romjai alól újabb huszonhat holttest került elő Kijev másik elővárosában, Borogyankában csütörtökon, és további két holttestet találtak ugyanott pénteken. A főügyésznő azt valószínűsíti, hogy további holttesteket találnak majd a város lerombolt épületeiben.

Az orosz erők „sok” harckocsit, járművet és tüzérségi eszközt hátrahagytak az Észak-Ukrajnából való „sietős” kivonulásuk során, ami a „harci morál összeomlásának”  is jele lehet – állítja egy nyugati illetékes a PA brit hírügynökség jelentése szerint.  A forrás megerősítette, hogy már nincsenek orosz egységek Észak-Ukrajnában.

Hozzátette: az oroszok haderejük megújítása és helyreállítása tekintetében is súlyos kihívások elé néznek, mivel mindkét funkciót Fehéroroszországba és Oroszországba telepítették.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megkezdte találkozóját Ursula von der Leyennel az Európai Bizottság elnökével és Josep Borrell-el, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével Kijevben – közölte az ukrán államfő hivatala. A tárgyalások szűk körben zajlanak, ezt követően az államfő és az EU képviselői nyilatkoznak az ukrán és nemzetközi sajtónak, és kérdésekre is válaszolnak.

Péntek délután Ursula von der Leyen Bucsába látogatott, ahol fejet hajtott egy tömegsírnál, ahová az orosz erők által a civil lakosság ellen elkövetett támadás áldozatait temették.

Fontos volt, hogy Bucsában kezdjem a látogatásomat. Mert Bucsában az emberségünk lett összezúzva. Üzenem az ukrán embereknek: az atrocitások felelősei bíróság előtt fognak felelni. A ti harcotok a mi harcunk. Ma azért vagyok Kijevben, hogy elmondjam, Európa az önök oldalán áll

– írta a Twitteren az Európai Bizottság elnöke.

It was important to start my visit in Bucha.

Because in Bucha our humanity was shattered.

My message to Ukrainian people:

Those responsible for the atrocities will be brought to justice.

Your fight is our fight.

I’m in Kyiv today to tell you that Europe is on your side. pic.twitter.com/oVEUOPDuD6

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) April 8, 2022

„Brutális háborús uszítónak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt a német államfő egy pénteki interjúban, amelyben jelezte, hogy egyetértene azzal, ha Putyinnak a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.

Frank-Walter Steinmeier a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez a beszéd „nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”.

Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy

bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító,

mondta a szövetségi elnök, aki 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.

Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad Putyinra.

Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja,

emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.

Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin racionálisan gondolkodik, és talán tart a NATO bővítésétől. Most viszont már látszik, hogy „a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól” fél. Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése, a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind “végleges fordulópontot” jelentenek az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is. Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel.

A karrierjét a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusaként befutó – párttagságát szövetség elnöki feladatai miatt szüneteltető – államfő elmondta, hogy politikusként egész életében azért dolgozott, hogy soha többé ne térjen vissza a háború Európába. Ez a törekvés kudarcba fulladt, és most le kell folytatni a vitát arról, hogy tévedés volt-e ez a célkitűzés, és felesleges volt-e dolgozni érte.

Frank-Walter Steinmeier a többi között arról is szólt, hogy hibának tartja a ragaszkodást az Északi Áramlat-2-höz, vagyis az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztéséhez, a második vezetékpár kiépítéséhez. A háború miatt végül kudarcba fulladt több milliárd eurós projekt Németország hitelességét is roncsolta a kelet-európai partnereknél, ami „fájdalmas” – mondta a szövetségi elnök.

Arra a kérdésre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt van-e a helye Vlagyimir Putyinnak és Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, azt mondta, hogy az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények minden érintettjét felelősségre kell vonni, így a katonákat, a katonai parancsnokokat, „és természetesen azokat is, akik a politikai felelősséget viselik”.

(MTI)

Nagyon felkavaró információkat tett közzé pénteken

a Facebookon Ljudmila Deniszova ukrán ombudsman arról, hogy mi történt az oroszok által megszállt Kijev környéki településeken.

• Bucsában öt orosz katona erőszakolt meg egy 14 éves kislányt, aki az incidens következtében teherbe is esett.
• Szintén Bucsában egy 11 éves kisfiút erőszakoltak meg a megszállók, miközben az édesanyját egy székhez kötözték és arra kényszerítették, hogy végignézze az egészet.
• Irpinyben egy 20 éves nőt erőszakolt meg egyszerre három orosz katona.

Deniszova bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a nemi erőszak az 1949-es Genfi Egyezmény alapján háborús bűnnek számít, ezért az ENSZ-hez és az EBESZ-hez fordul.

Karácsony Gergely pénteken telefonon egyeztetett Vitalij Klicskóval, Kijev polgármesterével – jelentette be a főpolgármester a Facebookon, és hozzátette: biztosította kollégáját a támogatásáról.

A polgármester üzent a budapestieknek: az oroszok egyik legfontosabb fegyvere a háborúban a propaganda, ne hagyjuk, hogy megvezessen minket,

írta Karácsony, aki kiemelte, hogy miután az orosz csapatok visszavonultak a Kijev körüli településekről (Bucsa, Borogyanka, Irpiny), csak romok és meggyilkolt civilek holttesteinek százai maradtak.

… a történtek ép ésszel felfoghatatlanok. A putyini propaganda ordító hazugságait pedig, miszerint a gyilkosságokat az ukránok követték el, műholdfelvételek és lehallgatott orosz katonai kommunikáció alapján már többszörösen megcáfolták.

Karácsony hozzátette: Budapest mindent megtesz, hogy az Ukrajnából érkezett menekültek minél jobb ellátásban részesüljenek, és példamutatónak nevezte a lakosság és a civil szervezetek segítségét.

Az Európai Unió tagállamai az Oroszország Ukrajna ellen február 24-án indított háborújára adott válaszul hozott uniós szankciók keretében eddig 29,5 milliárd euró értékű orosz és fehérorosz vagyont tettek hozzáférhetetlenné – közölte az Európai Bizottság pénteken.

A közlemény szerint a tagállamok több mint fele jelentette az Európai Bizottságnak, hogy az uniós szankciók nyomán a területükön működő pénzintézetekre vagy tőzsdei befektetésekre vonatkozóan orosz és fehérorosz állampolgárok vagyonának befagyasztására hoztak intézkedéseket.

A pénzeszközök befagyasztása mellett orosz és fehérorosz magánszemélyek vagy orosz és fehérorosz tulajdonban lévő vállalatok nevén bejegyzett eszközöket, köztük hajókat, jachtokat, helikoptereket, ingatlanokat vagy akár műalkotásokat vettek nyilvántartásba, amelyek értéke megközelíti a 6,7 milliárd eurót. Emellett mintegy 196 milliárd eurónyi banki tranzakciót blokkoltak – tették hozzá.

Az Európai Bizottság a múlt hónapban hozott létre munkacsoportot, hogy biztosítsa az orosz és fehérorosz magánszemélyek és vállalatok elleni uniós szankciók végrehajtását és jobb összehangolását. Ellenőrzi továbbá az orosz és fehérorosz oligarchák vagyonának befagyasztását és – amennyiben a törvény előírja – elkobzását.

A munkacsoport rendszeresen ülésezik, adott esetben amerikai és ukrán illetékesek bevonásával. Következő ülését április 22-én tartja – tették hozzá.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök megjelent a szerdán meghalt Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus temetésén. A moszkvai megemlékezésről készült felvételek szerint Putyin egy csokor virágot helyezett el Zsirinovszkij koporsója mellé, aztán keresztet vetett és fejet hajtott.

Zsirinovszkij hetvenöt éves korában halt meg, a hírek szerint a koronavírus-járvány okozta szövődmények következtében.

Az ultranacionalista politikus látszólag ugyan Putyin politikai ellenfele volt, de igazából annak au irányított ellenzéknek tagja, amely már hosszú ideje lehetővé teszi a Kreml számára, hogy fenntartsa a demokrácia látszatát Oroszországban.

Az orosz elnök az elmúlt hónapokban csak alkalmanként mutatkozott nyilvánosan. Az ukrajnai orosz invázió február 24-i megindítása óta a március 18-i nagy háborúpárti tüntetés volt az első, ahol Putyin megjelent. Ezt a politikai  megmozdulást egy moszkvai stadionban rendezték meg.

(BBC)

Oroszország nemrég jelentette be, hogy a moszkvai lengyel nagykövetség és a lengyel konzulátus negyvenöt  alkalmazottját kiutasítja, válaszul Lengyelország lorábbi lépésére. Március 23-án Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter jelentette be, hogy negyvenöt, „önmagát diplomatának kiadó orosz kémet” utasít ki az országból.

A Reuters értesülése szerint Oroszország emellett két bolgár diplomatát is kiutasít Moszkvából. Bulgária korábban hazarendelte moszkvai nagykövetét konzultációra a szófiai orosz nagykövet  „éles és durva” megjegyzései miatt.

(Guardian)

Ötvenre emelkedett a kramatorszki vasútállomáson elkövetett merénylet halálos áldozatainak száma – közölte az ukrajnai Donyeck régió kormányzója. A Reuters gyorsjelentése szerint Pavlo Kirilenko kormányzó közölte: ez a szám öt gyermeket is tartalmaz.

(Guardian)

Egymás után ítélték el Európa magas rangú vezető tisztségviselői a kramatorszki vasútállomás elleni orosz támadást.

Borzasztó volt látni, az orosz csapást az egyik felfontosabb olyan állomáson, amelyet arra használtak, hogy a civil lakosságot evakuálják a térségből

– írta Twitter-bejegyzésében a déli órákban Charles Michel, az Európai Tanács belga elnöke. Michel intézkedéseket sürgetett: újabb oroszország elleni szankciókat és még több fegyvert Ukrajnának. A posztjában az Európai Tanács elnöke emlékeztetett, hogy éppen pénteken fogadták el az Oroszország elleni ötödik uniós szankciócsomagot.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonségpolitikia főképviselője szintén a Twitteren közölt elítélő nyilatkozatot. Ebben úgy fogalmaz:

Határozottan elítélem a ma reggeli válogatás nélküli orosz támadást Kramatorszk vasútállomása ellen, amelyben több tucat ember halt meg, és többen megsebesültek. Újabb kísérlet ez arra, hogy elzárják az indokolhatatlan háború elől menekülők útját, és további emberi szenvedést okozzanak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken délután kettő körül aljasnak minősítette a reggeli támadás.

Döbbenten állok az elvesztett életek előtt, és személyesen fogom kifejezni részvétemet Zelenszkij elnöknek

– írta posztjában az épp kijevi látogatására készülő bizottsági elnök, aki hozzátette: gondolatban az áldozatok családjaival van.

Sokkoló képet tett közzé a kijevi amerikai nagykövetség a kramatorszki pályaudvar elleni orosz támadás következményeiről. A posztban az amerikaiak „újabb atrocitásnak” minősítették a pénteken történteket.

Az orosz rakétatámadás a Kramatorszk pályaudvar, a polgári evakuálás központja ellen, amelyben több tucat ember meghalt és több mint 100 megsebesült, egy újabb atrocitás, amelyet Oroszország követett el Ukrajnában. A világ felelősségre fogja vonni Putyint

– írják a bejegyzésben.

Російський ракетний обстріл залізничного вокзалу у Краматорську, центру евакуації цивільного населення, в результаті якого десятки людей загинули та понад 100 отримали поранення, є ще одним звірством, вчиненим Росією в Україні. Світ притягне Путіна до відповідальності. pic.twitter.com/zyYERMUYP0

— U.S. Embassy Kyiv (@USEmbassyKyiv) April 8, 2022

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével együtt Kijevbe utazik Eduard Heger szlovák miniszterelnök is, aki az odaúton megerősítette, hogy elküldték Ukrajnába azokat az S-300-as, szovjet típusú légvédelmi rendszereket, amelyeket korábban már felajánlottak, amelyekért cserébe a NATO-tagországok kompenzációt ajánlanak fel Szlovákiának. Sajtóhírek szerint azóta már meg is érkezett a küldemény a célországba.

Heger szerint ez nem jelenti azt, hogy Szlovákia részese lett a fegyveres konfliktusnak, hanem „egy felelősségteljes döntés, amellyel a Szlovák Köztársaság, mint a békét, a szabadságot és az emberi jogok védelmét szorgalmazó ország, tisztán védelmi rendszer formájában segítséget nyújt Ukrajnának és ártatlan állampolgárainak, miközben hiszünk abban, hogy ez a rendszer segít megmenteni minél több ártatlan életet a Putyin-rezsim újabb agressziója elől”.

Eduard Heger kijevi útjának köszönhetően Orbán Viktor lesz az egyetlen olyan kormányfő a Visegrádi Négyek országai közül, aki nem látogatott el az ukrán fővárosba, hogy Volodimir Zelenszkijjel találkozzon.

(Paraméter)

Mértéktelen gonoszságnak minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kramatorszk pályaudvar elleni orosz támadást. Az államfő szerint az orosz erők szándékosan támadtak civileket. Az Al-Jazreera újabb információja szerint a támadás halálos áldozatainak száma közben elérte az negyvenet. Az ukrán vasúttársaság vezetőjének közlése szerint pedig legalább két gyerek van a halottak között.

Kramatorszk polgármestere, Oleksander Honcsarenko azt mondta, hogy a támadás idején körülbelül négyezer ember tartózkodott az állomáson.

Zelenszkij az eset úgy nyilatkozott az oroszokról:

Hiányzik belőlük az erő és a bátorság, hogy szembeszálljanak velünk a csatatéren, ezért cinikusan pusztítják a civil lakosságot.

Szerinte ez a támadás olyan gonoszság, aminek nincsenek határai, és ha nem büntetik meg őket, ennek soha nem lesz vége. A finn parlamenthez intézett videóbejelentkezésében Zelenszkij később azt mondta, hogy a támadás idején nem tartózkodtak ukrán csapatok az állomáson.

Pavlo Kirilenko, Ukrajna donyecki régiójának kormányzója azzal vádolta az orosz erőket, hogy klaszterbombát vetettek be a vasútűllomás ellen – írja a Reuters. A kormányzó megosztott egy fényképet, amelyen több holttest látható a földön heverő bőröndök és egyéb poggyászok között.

(Guardian)

Négy gyerek is életét vesztette, miután az oroszok légicsapást mértek a donyecki Kramatorszk városának egyik vasútállomásra– közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársa a Facebookon.

Egyelőre 39 halálos áldozatról és száznál is több sebesültről tudunk. Az oroszok tagadják, hogy ők hajtották volna végre az akciót az állomás ellen, ahol több ezer civil tartózkodott.

(Al Jazeera)