Élő Nagyvilág

Megmérgezték Roman Abramovicsot, a Chelsea tulajdonosát; több elrabolt ukrán polgármestert holtan találtak meg

ANDRES GUTIERREZ / AFP
ANDRES GUTIERREZ / AFP
  • Már közel négymillió ember menekült el Ukrajnából az ENSZ szerint, a legtöbben Lengyelországba távoztak, Magyarországra idáig 354 ezren érkeztek.
  • 8000 kilométernyi utat és 10 millió négyzetméternyi lakóövezetet rongálódott- vagy semmisült meg a háborúban az ukrán gazdasági miniszter szerint.
  • Az ukránok szerint naponta 510-530 orosz katona hal meg a háborúban.
  • Hétfőtől online formában folytatódik az oktatás Kijevben, amely mellől az ukránok szerint elkezdtek visszavonulni az oroszok.
  • Az ukrán kormány tudomása szerint mintegy 2000 gyereket deportáltak az oroszok Mariupolból. A városban még mintegy 150 ezer lakos van, akiket a polgármester szerint azonnal evakuálni kell, mert a humanitárius katasztrófa szélén állnak. A Vöröskereszt sem tud bejutni Mariupolba.
  • Vizsgálatot indítanak az ukrán hatóságok, hogy kiderítsék, valóban bántalmazták-e az orosz hadifoglyokat, mint ahogy azt egy, az interneten terjedő videó állítja.
  • Ukrajna hajlandó tárgyalni az ország semlegességéről, de demilitarizálásáról és „nácimentesítésről” nem.
  • Volodimir Zelenszkij interjút adott az Economistnak, amelyben arról beszélt, biztos benne, hogy győzni fognak, de azt nem tudja, meddig húzódik a háború.

Az amerikaiak szerint az ukrán hadsereg újabb várost foglalt vissza

Az ukrán fegyveres erők visszafoglalták a kelet-ukrajnai Szumi közelében lévő Trosztyanec városát, és tovább haladnak, hogy kiszorítsák az orosz erőket a déli Herszonból – közölte az amerikai védelmi minisztérium tisztviselője.

Az amerikaiak szerint az orosz erők nem indultak tovább Kijev felé: észak és északnyugat felől 15-20 kilométerre -, kelet felől pedig 55 kilométerre vannak várostól.  Egyelőre nem világos, hogy az oroszok ezúttal miért a keleti donbaszi régiót helyezik előtérbe.

Az új stratégia kísérlet lehet arra, hogy befolyást szerezzenek a tárgyalásokon, de azt is jelezheti, hogy az oroszok átértékelik a céljaikat – teszik hozzá.

(BBC)

Joe Biden nem kér bocsánatot, amiért Putyin leváltásáról beszélt

Egy riporter kérdezett rá, hogy megbánta-e a mondatot. Azt mondta, nem, mert azt morális felháborodásból mondta.  Így érzett és nem kér érte bocsánatot. Szerinte senki nem értette úgy, hogy ő szeretné eltávolítani a posztjáról az orosz elnököt.

Ukrán külügyminiszer a béketárgyalásokról: A tűzszünetről szóló megállapodás a cél

Dmitro Kuleba Ukrajna külügyminisztere ma megismételte, hogy Ukrajna legambiciózusabb célja az Oroszországgal folytatott e heti béketárgyalások előtt, hogy tűzszünetről állapodjanak meg – írja a Guardian.

A minimum az, hogy humanitárius kérdésekben közös döntés szülessen, a maximum pedig a tűzszünetről szóló megállapodás elérése volna

– válaszolta Kuleba a közelgő béketárgyalásokat firtató kérdésre.

Oroszország és Ukrajna várhatóan holnap kezdi meg az újabb béketárgyalásokat Törökországban.

Ukrán főügyész: Bizonyítékunk van rá, hogy az oroszok tiltott fegyvereket vetettek be

Irina Venediktova főügyész szerint Ukrajnának bizonyítéka van arra, hogy az orosz fegyveres erők tiltott kazettás bombákat használtak az ország két déli régiójában.

Bizonyítékunk van kazettás bombák használatára Odessza és Herszon térségében. Csak olyan esetekről beszélek, ahol nagyon konkrét bizonyítékaink vannak, például amikor bombaszilánkok vagy talajminták és elemzések állnak rendelkezésre

– nyilatkozta Venediktova újságíróknak.

A kazettás bombák több tucat apró robbanótöltetet szórnak szét egy területen. Ezek közül néhány nem robban fel azonnal, így gyakorlatilag taposóaknákká válnak, amelyek még jóval a konfliktus befejezése után is veszélyt jelenthetnek a civilekre.

Az Amnesty International és a Human Rights Watch is megerősítette: bizonyítékuk van arra, hogy az oroszok lakott területen vetettek be kazettás bombákat.

(Al Jazeera)

Nem tudni, ki a felelős Abramovics megmérgezésért

Roman Abramovics a Chelsea egykori tulajdonosa és két ukrán béketárgyaló mérgezés tüneteit mutatta egy kijevi találkozót követően.

A felek március 3-án este találkoztak. A Bellingcat oknyomozó honlap szerint még aznap este idegmérgezés tüneteit produkálták: begyulladt a bőrük, szemirritációt éreztek, valamint erős fájdalom jelentkezett a szemük mögött. A tünetek egy éjszakán át tartottak. A Bellingcat szerint egyikük sem evett vagy ivott mást, csak csokoládét és vizet.

Vegyifegyver-szakértők vizsgálták az esetet, és arra a megállapításra jutottak, hogy szándékos mérgezés történt, gyanúsított viszont egyelőre nincsen. Feltételezésük szerint, valaki figyelmeztetést akart küldeni a béketárgyaláson résztvevőknek, mivel az áldozatok nem kaptak halálos dózist.

(BBC)

Közel 5000 embert, köztük 210 gyermeket öltek meg Mariupolban

Csaknem 5000 ember, köztük mintegy 210 gyermek vesztette életét Mariupol városában az orosz invázió kezdete óta – közölte a város polgármesterének szóvivője. A számot Tetyana Lomakina ukrán elnöki tanácsadó is megismételte, azonban független tényellenőrző szerv nem hitelesítette az adatokat.

Körülbelül 5000 embert temettek el, de a temetések 10 nappal ezelőtt leálltak a folyamatos ágyúzás miatt. A halálos áldozatok számát csak a romok alatt rekedt holttestek alapján lehet megbecsülni, így akár 10 ezer halottja is lehet a támadásoknak

– mondta az AFP-nek Lomakina.

Megmérgezték Roman Abramovicsot, a Chelsea tulajdonosát, aki részt vett az orosz-ukrán béketárgyalásokon

Először a Wall Street Journal újságírója írta meg Twitteren, hogy Abramovichnak mérgezésre utaló tüntetei vannak, több másik emberrel együtt, akik részt vettek az orosz-ukrán béketárgyalásokon ebben a hónapban.

A Bellingcat is megerősítette a hírt, hogy három embert mérgezhettek meg, akik a március 3-4-i tárgyalásokon vettek részt Oroszország és Ukrajna között.

A G7 elutasította Putyin követelését: nem fizetnek rubelben az orosz gázért

A világ hét leggazdagabb államának, a G7-országoknak a vezetői elutasították Moszkva azon követelését, hogy rubelben fizessenek az Oroszországból származó energiaimportért – közölte Németország energiaügyi minisztere.

Robert Habeck sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő szervezet számára a rubelben történő fizetés elfogadhatatlan, ráadásul orosz oldalról ez a követelés a meglévő szerződések egyértelmű megszegése. Habeck ezért arra kéri az érintett vállalatokat, hogy ne tegyenek eleget Putyin követelésének.

Putyin a múlt héten jelentette be, hogy Oroszország azt szeretné, ha a „barátságtalan” országok ezentúl csak rubelben fizethetnének a földgázért, ami elemzők szerint azt a cél szolgálná, hogy a kormány megállítsa az orosz nemzeti valuta zuhanását.

(BBC)

Kijev polgármestere szerint már több mint százan veszítették életüket a fővárosban

Vitalij Klicsko kijevi polgármester az ukrán fővárossal testvérvárosi kapcsolatot ápoló Firenze városi tanácsához intézett beszédet melyben elmondta, hogy Kijevben már több mint százan veszítették életüket az orosz támadások következtében. Az áldozatok között négy gyerek van, húsz holttestet pedig nem sikerült azonosítani.

Hozzátette, hogy további 16 sebesült gyermeket ápolnak kórházban.

Klicsko állításait független tényellenőrző szerv egyelőre nem hitelesítette.

(Al Jazeera)

A Kreml szerint aggasztóak Biden Putyinra tett megjegyzései

A Kremlt aggodalommal töltik el Joe Biden amerikai elnök újabb, Vlagyimir Putyin orosz államfőre tett megjegyzései és továbbra is élénk figyelemmel kíséri a tengerentúli vezető kijelentéseit – nyilatkozta hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Ez a kijelentés mindenképpen aggodalmat kelt. Az amerikai elnök nyilatkozatait továbbra is a legnagyobb figyelemmel kísérjük, gondosan rögzítjük őket, és a jövőben is így fogunk tenni

–  mondta Peszkov.

Biden szombati varsói beszédében az ukrajnai háborúval kapcsolatban „mészárosnak” nevezte Putyint, aki szerinte „nem maradhat hatalmon”. Az kijelentést utólag a Fehér Ház szóvivője, az amerikai külügyminiszter és maga az elnök is úgy magyarázta, hogy Washingtonnak nem célja a rendszerváltás előidézése Oroszországban.

Peszkov szombaton a varsói Biden-beszéddel kapcsolatban azt mondta, hogy nem az amerikai elnökön múlik, ki lesz hatalmon Oroszországban, az államfőt az oroszok választják.

Biden a háború kezdete óta „gyilkos diktátornak”, „gonosztevőnek” és „háborús bűnösnek” is hívta már Putyint.(MTI)

Az ukránok visszafoglalták Irpinyt

Irpiny polgármestere adta hírül, hogy az ukrán fegyveres erők visszafoglalták a Kijev közelében fekvő Iprinyt, amely a térségben az orosz csapatokkal vívott harcok egyik gócpontja volt.

Ma jó híreink vannak – Irpiny felszabadult

– mondta Olekszandr Markuscsin polgármester a Telegramon közzétett videóbejegyzésében. „Tisztában vagyunk vele, hogy további támadások érik majd a városunkat, és bátran meg fogjuk védeni” – tette hozzá.

Az iprinyi városvezetés állításait független tényellenőrzők egyelőre nem hitelesítették.

(Al Jazeera)

Márki-Zay üzent Zelenszkijnek

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a Duna-parti cipőkről posztolt képet, ahová nemrég Ukrajnával szolidarító aktivisták újabb cipőket tette ki, miután az ukrán elnök azt mondta Orbán Viktornak, hogy menjen el megnézni a cipőket, ha meg akarja érteni, mi történik Mariupolban.

Márki-Zay azt írja, hogy a magyarok hallották a szavait és sosem felejtenek. Ő pedig várja a napot, amikor végre személyesen találkozhatnak a Duna partják, hogy Európáról és a két ország békés együttéléséről beszélhetnek.

https://twitter.com/markizaypeter/status/1508378169136533504?t=6gjozHW3DLDePyY1S-QYaA&s=19

A bolíviai Evo Morales szerint Biden puccsra készül Oroszországban

Evo Morales volt bolíviai elnök szerint az Egyesült Államok arra használja a háborút, hogy katonailag, politikailag és gazdaságilag támadja az orosz népet, és megpróbálja megdönteni annak kormányát.

Morales a Twitter bejegyzésében kijelenti, hogy amikor Joe Biden amerikai elnök arról beszél, hogy Putyin nem maradhat hatalmon, valójában arra gondol, hogy puccsot akar végrehajtani Oroszországban.

Azt is hozzátette, hogy a világ egyetlen országának, amelyik százezreket ölt meg atombombákkal Hirosimában és Nagaszakiban, népeket mészárolt le és természeti erőforrásokat foszt ki, annak nincs erkölcsi alapja ahhoz, hogy bárkit is háborús bűnösnek nyilvánítson.

(Al Jazeera)

Zelenszkij: Több elrabolt polgármestert is holtan találtak meg

Az orosz erők által elrabolt ukrán polgármesterek közül többet holtan találtak meg – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Economist című brit lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn.

Elrabolják városaink polgármestereit. Néhányukat megölték. Néhányukat nem találjuk. Néhányukat már megtaláltuk holtan

– idézte az elnököt a hírportál. Zelenszkij ugyanakkor azt nem árulta el, kik azok a polgármesterek, akiket már holtan találtak.

Hozzátette, hogy az orosz megszállók lecseréltek néhány polgármestert Ukrajnában. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanazokat a módszereket alkalmazza az általa most elfoglalt ukrajnai területeken, mint 2014-ben a Donyec-medencében.

Közben az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat azt közölte, hogy jelenleg nem észlelnek tüzeket a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában. A Telegram üzenetküldő portálon a szolgálat kifejtette, hogy a műholdfelvételek hétfő reggel nem mutattak hőkibocsátást a térségben, eszerint nincs tűz az orosz csapatok által elfoglalt tiltott zónában. Hozzátették, hogy több hírforrás hamis információt közölt az atomerőmű közelében pusztító tüzekről. Arra kértek ezért mindenkit, hogy ellenőrizetlen információkat ne terjesszen, csakis hivatalos forrásokból tájékozódjék.

Vasárnap Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos azt közölte, hogy több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körül. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes pedig arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló kijevi küldöttség tagja hétfőn a Twitteren újabb fegyvereket kért a partnerországoktól annak érdekében, hogy „Ukrajna napi másfél ezer orosz katonával végezhessen”.

Az Oroszországi Föderáció naponta 510-530 embert veszít el, ez a harcok rendkívül magas intenzitását és az ukrán hadsereg motiváltságát jelzi. Oroszország helyrehozhatatlan veszteségei számának megduplázásához, megháromszorozásához növelni kell a nagy hatótávolságú nehéztüzérségi rendszerek, és a lövedékeinek mennyiségét

– mondta Podoljak.

Az ukrán vezérkar hétfőn, déltájban kiadott helyzetjelentése szerint az orosz erők Donyeck és Luhanszk megyékben változatlanul arra törekednek, hogy elérjék a régiók közigazgatási határait, folytatják a támadásokat az ukrán katonai és polgári infrastruktúra ellen. Harcok zajlanak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városában, az orosz erők folytatják az előrenyomulást a város központja felé.

Az északnyugati Voliny térségében négy fehérorosz taktikai zászlóaljat észleltek, amelyet a fehérorosz-ukrán határ védelmére irányítottak oda. Az ukrán vezérkar szerint nem kizárható ugyanakkor, hogy az ukrán fegyveres erők elleni harci cselekményekben is részt vesznek. Emellett észlelték a fehéroroszországi Homel térségében Iszkander-M rakétarendszerek mozgását az ukrán határ felé. A térségben az orosz erők továbbra is blokád alatt tartják Csernyihiv városát, amely megyeszékhely is, valamint tűzkárokat okoznak a polgári infrastruktúrában. A Csernyihivtől északkeletre fekvő Sznovszk településtől az orosz csapatok visszavonultak, felgyújtva közben egy közeli hidat.

A Kijev megyében lévő Lukjanyivka településnél az orosz csapatok tovább ágyúzzák az ukrán erőket. A kelet-ukrajnai Harkiv megyeszékhely is változatlanul orosz blokád alatt van, támadások zajlanak polgári infrastrukturális létesítmények ellen.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. A vezérkar állítása szerint az ukrán erők megsemmisítettek 123 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 586 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 95 rakéta-sorozatvetőt.

(MTI)

Putyin ma aláírhatja, hogy az ellenséges országok - köztük Magyarország - állampolgárai korlátozottan léphessenek csak be Oroszországba

Ezt Szergej Lavrov külügyminiszter jelentette be. Az ellenséges országok listája nem rövid, rajta van az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, a teljes EU, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland és több más ország is.

Ukrajnának 564 milliárd dollárba került eddig a háború

Az infrastruktúrában keletkezett károk, az elmaradt gazdasági növekedés és egyéb tényezők miatt idáig Ukrajnának 564,9 milliárd dollárba, tehát 192 ezer milliárd forintba került a háború – számolt be az ukrán gazdasági miniszter.

Julija Szviridenko szerint idáig 8000 kilométernyi utat és 10 millió négyzetméternyi lakóövezetet rongáltak meg vagy semmisítettek meg.

(BBC)

Már közel négymillió ember menekült el Ukrajnából az ENSZ szerint

Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint több mint 3,8 millió ember menekült el Ukrajnából azóta, hogy Oroszország február végén megindította az inváziót. Ez Ukrajna teljes népességének közel 9 százaléka.

Az országot elhagyó 3 866 224 személy mintegy 90 százaléka nő és gyerek. A hazájukat elhagyni kényszerülők az alábbi országokba távoztak:

  • Lengyelország – 2,2 millió
  • Románia – 595 ezer
  • Moldova – 383 ezer
  • Magyarország – 354 ezer
  • Szlovákia – 275 ezer
  • Oroszország – 271 ezer
  • Fehéroroszország – 9 ezer

(Al Jazeera)

A háború végéig leáll a munkával a Nobel-békedíjas Novaja Gazeta

Megkapták a második hivatalos figyelmeztetésüket is az orosz cenzortól, a Roszkomnadzortól, ezúttal azért, mert elfelejtették megemlíteni egy civil szervezet kapcsán, hogy az az orosz törvények szerint „külföldi ügynöknek” számít. A Novaja Gazeta régóta nincs könnyű helyzetben, nemrég például úgy döntöttek, hogy nem tudósítanak az ukrajnai háborúról, mert az új törvények szerint nem lehet leírni azt, hogy háború van. A döntés mögött az a szándék volt, hogy legalább az a maradék független sajtó megmaradjon, ami még működik a törvények ellenére.

Moszkvai bíróság: A Facebook anyacége veszélyezteti Oroszország alkotmányos rendjét

A moszkvai Tverszkoj Bíróság szerint a Facebook anyacége, a Meta Platforms Inc. kereskedelmi tevékenység álcája alatt Oroszországban olyan tartalmakat terjeszt, amelyek az orosz állampolgárok elleni erőszakra szólítanak fel. Az amerikai Meta olyan anyagokat terjeszt az Orosz Föderáció területén, amelyek erőszakos szélsőséges akciókra szólítanak fel orosz állampolgárokkal szemben, sértik az orosz állampolgárok jogait, és veszélyt jelentenek az Orosz Föderáció alkotmányos rendjére – áll a bírósági döntésben. Az orosz hatóságok nagyon rászálltak a Metára, mióta nyilvánosságra került, hogy cég engedi az orosz megszállók elleni fizikai erőszak megjelenítését. Az orosz Legfőbb Ügyészség a bíróságon keresztül követelte a Meta szélsőséges szervezetként való elismerését. A Facebookot és az Instagramot le is tiltották, ám mint a bíróság most kimondta, az oroszokat azért nem fogják megbüntetni a letiltott platformok használatáért, amennyiben más törvénysértést nem követnek el.

Lavrov: Régen még tudni lehetett, meddig tart a NATO határvonala, ma már nem

Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor találkozhat, ha majd közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdéseket illetően –jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szerb sajtónak hétfőn Moszkvában. Mint mondta, az elhamarkodott találkozó kontraproduktív lenne. Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az orosz-ukrán tárgyalások kedden Isztambulban folytatódnak. Nemcsak látszatmegegyezés kell, mint amilyet Minszkben kötöttek, hanem eredmények kellenek – hangsúlyozta. (A korábbi hírek hétfői folytatásról szóltak.)

Hozzátette: Moszkva legfontosabb célja az, hogy abbamaradjon az öldöklés Donbaszban, amiről Moszkva szerint nyugati nyilvánosság hallgat, és nem emelt szót akkor, amikor több ezer civil halt meg a bombázások következtében. Az MTI beszámolója alapján Oroszország számára Ukrajna demilitarizációja és állítólagos „nácitlanítása” a legfontosabb eleme a vágyott megegyezésnek. Szergej Lavrov szerint az ukrán hadseregben szolgáló önkéntesek között sokan nyíltan náci elképzeléseket vallanak, ez pedig az európai értékrend szerint elfogadhatatlan.

Oroszország azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy „Ukrajna a NATO meghosszabbított karja legyen, amelyet tele lehet pakolni fegyverekkel”. Ahogyan azt sem engedhetjük meg – hangoztatta Lavrov –, hogy a Nyugat támogassa azt, hogy Ukrajnában gyökerestől eltüntessenek mindent, ami orosz.

A külügyminiszter a szankciókra is reagált.

Oroszország nincs elvágva a világtól, izolációról csak azok beszélnek, akik belenyugodtak a Nyugat diktatúrájába. Éppen az Egyesült Államok az, aki fél az elszigetelődéstől. Rengeteg ázsiai és latin-amerikai partnerünk van, jók a kapcsolataink a nemzetközi szervezetekkel, és természetesen jó a kapcsolat a stratégiailag legfontosabb régiókkal is, például Kínával. Kínával a történelem során soha ilyen jó még nem volt a viszonyunk, és kiemelkedő együttműködést építünk Indiával és Latin-Amerikával is.

Lavrov szerint „az Egyesült Államok igyekszik megzsarolni az ENSZ-tagállamokat, hogy úgy szavazzanak, ahogy Washington szeretné, de ez éppen azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok fél az elszigetelődéstől. Ha már annyira biztosak a saját értékeikben, akkor fejtsék ki a véleményüket, és hagyják, hogy a többi ország szabadon döntsön, nyomás nélkül” – magyarázta az orosz külügyminiszter és szerinte az USA autoriter módszereket alkalmaz Európával szemben.

Az orosz külügyminiszter szerint „a szemükbe hazudtak, amikor azt ígérték, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni” és arra panaszkodott, hogy miközben régebben tudni lehetett, hogy meddig tart a NATO védelmi vonala, mert a berlini fal és a varsói egyezmény ezt leszögezte, most azt mondják, hogy ez egy globális védelmi szövetség.

Az orosz diplomácia vezetője a szerb újságíróknak arról is beszélt, Moszkva szerint az Egyesült Államok igyekszik a Balkánra is rákényszeríteni hatalmi fölényét. Arról, hogy Szerbia a Kelet és a Nyugat között igyekszik egyensúlyozni, az orosz külügyminiszter úgy reagált, hogy nem szólhat bele Belgrád és a szerb vezetés döntéseibe. „Mi baráti nemzetek vagyunk, összeköt minket a közös történelem, a közös győzelmek a közös ellenség ellen, és látjuk, hogy ezek az érzelmek mennyire gyökeret vertek a szerb nép lelkében és emlékezetében. Soha semmit nem kényszerítünk senkire, mint ahogyan azt a Nyugat gazdasági és más zsarolási módszerekkel teszi. Ez nem tisztességes, így nem lehet viselkedni társaságban sem, sem pedig a nemzetközi színtéren” – húzta alá.

Ukrán tanácsadó: Naponta mintegy 500 orosz katona hal meg

Naponta 510-530 orosz katona hal meg Ukrajnában – írta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója egy hétfői Twitter-bejegyzésben. Podoljak szerint ez a hadi cselekmények intenzitását és az ukrán hadsereg motivációját jelzi. Ahhoz azonban, hogy az ukránok megkétszerezzék vagy háromszorozzák az orosz veszteségeket, további nehéz- és nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerekre van szükségük.

https://twitter.com/Podolyak_M/status/1508369873164025858

Sodródó aknát találtak a Fekete-tenger román vizein

Sodródó aknát észleltek hétfő reggel Románia területi vizein a Fekete-tengeren, ezért a térségbe küldték a Viceamiral Constantin Balescu aknászhajót, hogy begyűjtse és hatástalanítsa a robbanószerkezetet – közölte a román védelmi minisztérium.

Az aknát az Olimpus 1 halászhajó vette észre 72 kilométerre a  Midia-foktól, amely Konstancától 15 kilométernyire északra, a Duna – Fekete-tenger csatorna északi ágának torkolatánál található. A tájékoztatást követően a haditengerészet parancsnoksága riasztotta az aknászhajót, amely – fedélzetén egy aknabegyűjtésre kiképzett búváregységgel – azonnal a szerkezet felkutatására indult.

Szombaton Törökország ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amelyről azt feltételezte: az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna. Miután az aknát hatástalanították, a forgalom délután újraindult.

A román haditengerészet már múlt hétfőn is járőrözni küldte aknászhajóját, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) március 19-én azt közölte, hogy az ukrán haditengerészet elaknásította Odessza, Ocsakiv, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőjét. Az FSZB szerint a több mint 420 tengeri aknából néhány elszabadult a vihar miatt, és fenyegeti a fekete-tengeri hajózást. Az ukrán fél viszont az oroszokat vádolta a tengeri aknák elhelyezésével.

Olvasói sztorik