Peszkov nem zárta ki atomfegyverek bevetését, ha Oroszországot egzisztenciális veszély fenyegetné

Egy újabb orosz milliárdos újabb szuperjachtját foglalták le Európában, ezúttal a brit korona fennhatósága alá tartozó Gibraltáron – írja a BBC News Grant Shapps brit közlekedési miniszterre hivatkozva. Az Axioma nevű hajó azé a Dmitrij Pumpjanszkijé, akinek az acélcsőgyártó vállalata a Gazprom orosz gázipari óriás beszállítója. Az Egyesült Királyság múlt héten terjesztette ki Pumpjanszkijra is a szankcióit, ez a brit tengerentúli területekre, így Gibraltárra is vonatkozik. Az említett oligarcha vagyonát egyébként 1,84 milliárd brit fontra, azaz cirka 821,6 milliárd forintra teszik.

Az ukrán egészségügyi miniszter közlése szerint az Ukrajna ellen február 24-én indított háború óta tíz kórház teljesen megsemmisült. Az ország többi kórháza is komoly ellátási gondokkal küzd, sok helyen a harcok miatt nem tudják az intézményeket gyógyszerekkel és eszközökkel feltölteni – tette hozzá Viktor Liasko.

A WHO korábbi közlése szerint a konfliktus kezdete óta 62 különböző támadást erősítettek meg ukrajnai egészségügyi intézmények ellen, amelyek 15 halálos áldozatot követeltek, és legalább 37-en megsebesültek.

Kapcsolódó

Semmilyen okból nem engedi meg a hadijog a kórházbombázást

Katonai célpontként tekintettek az oroszok arra a mariupoli gyermekkórházra, amelyre még szerdán mértek légicsapást. Semmi sem igazolja ezt a mértékű agressziót, még az sem, ha ukrán katonák fészkelték be magukat a kórház épületébe.

(Guardian)

Több tűz ütött ki a lezárt csernobili atomerőmű körüli, szintén lezárt területen – közölte az ukrán parlament az Európai Űrügynökség műholdas adataira hivatkozva. Az összesen hét, különálló lángfészek több mint 2 négyzetkilométeres területet borított el.

Az atomreaktor körüli terület – a valaha volt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset helyszíne – a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll.  A tüzek valószínűleg az orosz hadsereg támadása következtében, nevezetesen a tüzérségi belövések vagy gyújtogatás miatt keletkeztek – derült ki az ukrán tájékoztatásból.

A beszámoló valóságtartalmát független forrásból nem lehetett ellenőrizni.

A dpa német hírügynökség a jelentésében emlékeztetett arra, hogy a területen korábban már többször is volt erdő- és futótűz a múltban. Az atomerőmű romjai körül 2020 tavaszán nagyobb tüzek törtek ki. Akkoriban a hatóságok arról biztosították a lakosságot, hogy a tüzek nem jelentenek veszélyt.

Rozgonyi Krisztina szerint az orosz agresszió figyelmeztetés arra, miként lehet szisztematikusan manipulálni a közvéleményt.

A  Kreatív.hu-nak azt mondja, ezt

a háborút a »fejekben«, a mediatizált térben készítették elő. A háborús propaganda, amit az emberekre zúdítottak a tudatos manipuláció eszközeivel, a hagyományos és a közösségi média felületein, megteremtette a digitális világ elkülönült valóságait, aminek a nevében az agressziót milliók jogos védelemnek hazudhatják.

Kapcsolódó

Médiaszakember a putyini, orbáni agymosás veszélyeiről

A Nemzeti Hírközlési Hatóság egykori elnöke szerint ezt a háborút is a „fejekben” készítették elő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren közölte, hogy beszélt Ferenc pápával. Mint írta, beszélt a nehéz humanitárius helyzetről és arról, hogy az orosz csapatok elzárták a menekülésre megnyitott humanitárius folyosókat. Az elnök kifejezte, hogy nagyra értékelnék az egyházi közvetítést az emberek szenvedésének megszüntetése érdekében. Egyben megköszönte az Ukrajnáért és a békéért mondott imákat.

Поговорив із @Pontifex. Розповів Його Святості про складну гуманітарну ситуацію та про блокування російськими військами рятівних коридорів. Вітали б посередницьку роль Святого Престолу у припиненні людських страждань. Подякував за молитви за Україну та мир. pic.twitter.com/uXrOZpchUF

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 22, 2022

Ferenc pápa azt mondta, mindent megtesz a háború befejezése érdekében – számolt be az egyházfő és az ukrán elnök telefonbeszélgetéséről Ukrajna szentszéki nagykövete a közösségi oldalán kedden. A Vatikánnál akkreditált nagykövet, Andrij Jurash a Twitter-fiókján közölte, hogy Ferenc pápa felhívta az ukrán elnököt.

A diplomata „sokat ígérőnek” nevezte a beszélgetést, amelynek során Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ferenc pápa a leginkább várt vendég Ukrajnában. Az ukrán elnök kedden délelőtt húszperces beszédet mondott a római parlamentben videó-összeköttetésben. Ebben a többi között Mariupol városáról is szólt, s mint fogalmazott, „olyan, mintha Genovát rombolták le volna teljesen”.

Az orosz orvosok szakmai közösségének felmérése szerint körülbelül 80 fajta gyógyszer hiányzik az országban – írja a meduza.

Ezek között vannak gyulladáscsökkentők – például gyerekeknek való nurofen –, görcsoldók, antidepresszánsok, inzulin, és egyéb cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszerek, gasztroenterológiai készítmények, valamint pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy kezelésére szolgáló termékek.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a társszervek hétfőn 1953 menekültet fogadtak a fővárosban – közölte a BRFK. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokban kialakított humanitárius tranzintpontra. A fővárosba érkező menekülők között 683 gyermek is volt.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legfrissebb adatai szerint 3 millió 528 ezer 346-an hagyták el Ukrajnát a február 24-én kezdődött háború óta. A menekülők közül több mint 2 millióan Lengyelországba mentek.

(Guardian)

Washingtonnak fel kellene hagynia Oroszország fenyegetésével és be kell fejeznie Kijev felfegyverzését az orosz-amerikai kapcsolatok fenntartása érdekében – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak kedden Moszkvában.

Rjabkov szerint az Egyesült Államoknak a kapcsolatok fennmaradása érdekében „le kell állnia a kijevi rezsim fegyverekkel való telepumpálásával, abba kellene hagynia az Oroszországgal szembeni fenyegetőzést”.

Emlékeztetett rá, hogy a moszkvai amerikai nagykövetnek szerdán jegyzéket adtak át, amely arra figyelmeztetett, hogy a kapcsolatok a megszakítás határán állnak. Hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok jövője attól függ, hogy Washington milyen irányvonal mellett dönt.

Hozzátette: az amerikai lépések nem befolyásolják Moszkva eltökéltségét abban, hogy tovább haladjon céljai felé az ukrajnai orosz „különleges hadművelet”, valamint abban sem, hogy alkalmazkodjon az ellene bevezetett amerikai és európai szankciókhoz. A diplomata szerint nem valószínű, hogy Washington „pozitív hatást” fog gyakorolni Kijevre, ami kilátásba helyezhetné az amerikai-orosz kapcsolatok normalizálását.

Rjabkov szerint Oroszország „nem tűrheti el”, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyverek komponenseinek kifejlesztésére alkalmas laboratóriumokat működtessen Ukrajna területén, ami a biológiai és vegyi fegyverekről szóló egyezmény megsértése miatti aggodalmakra adhat okot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fél évek óta törekszik a bakteriológiai (biológiai) és vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és tárolásának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (BWC) megerősítésére. Kifejezte reményét, hogy ez a szándéka támogatásra lel az idei felülvizsgálati konferencián. Azzal vádolta meg az amerikaiakat, hogy 2001 óta akadályozzák ezt a folyamatot.

Megismételte Moszkva álláspontját, mely szerint Oroszország nem rendelkezik sem vegyi, sem biológiai fegyverekkel, és „rosszindulatú gyanúsításnak” minősítette Joe Biden amerikai elnöknek azt az állítását, hogy az orosz fél fontolóra vette ilyen eszközök ukrajnai bevetésének lehetőségét. A miniszterhelyettes kijelentette, hogy éppen az Egyesült Államok az, amely még nem semmisítette meg a vegyifegyverkészleteit.

Rjabkov elmondta, hogy Oroszország és a NATO között jelenleg nincsenek kapcsolatok. A viszony alakulását a szövetségtől tette függővé.

Óvjuk az észak-atlanti szövetségeseket az elhamarkodott lépésektől, amelyek további eszkalációhoz vezethetnek

– tette hozzá.

Egyre durvább a menekülthelyzet Lengyelországban: a varsói központi pályaudvaron a földre terített matracokon alszanak a gyerekek az N1 nevű hírtelevíziós csatorna munkatársának felvételei szerint. Lengyelországba érkezett messze a legtöbb ukrán menekült, már több mint kétmillió embert fogadtak be Ukrajnából.

Ukrainian children sleeping on the Central Station floor. We have just been granted permission to get into one of the top floor wings. This is what 9am looks like on #Warsaw Central. Poland is now hosting over two million refugees. | @N1info @N1infoZG @N1infoBG @N1infoSA #Ukraine pic.twitter.com/ChO0Hsbajk

— Ika Ferrer Gotić (@IkaFerrerGotic) March 22, 2022

Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel ellátogatott a budapesti BOK-csarnokban létesített humanitárius tranzitpontra, amelyet a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve nyitott meg hétfőn az ukrajnai menekültek számára – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hétfőn közölte, a Keleti és a Nyugati pályaudvaron ezután csak információs pontok működnek, a háború elől menekülőket pedig buszokkal szállítják át a két pályaudvarról, illetve Kőbánya felső vasútállomásról a BOK-csarnokba, ahol kulturált körülményeket alakítottak ki. A csarnokban többek között étel, ital, orvosi ellátás, tisztálkodási lehetőség várja a menekülteket, a kisgyermekes anyák számára baba-mama-sarkot, a gyermekeknek játszósarkot alakítottak ki, valamint az emberek információt kaphatnak a szállás- és további utazási lehetőségekről – tette hozzá.

A Reuters gyorshírként beszámolt róla, hogy a Gazprom orosz energiaóriás kedden közölte, hogy az európai fogyasztók kérésének megfelelően Ukrajnán keresztül folytatja a gázszállítást Európába. A cég tájékoztatása szerint március 22-én 108 millió köbmétert kértek, többet mint március 21-én, amikor 104,7 millió köbméter volt az igény.

Marmaris nevű földközi-tengeri üdülővárosnál látták Roman Abramovics Eclipse nevű szuperjachtját, amint épp a kikötő felé tart. A másik, Solaris nevű 140 méter hosszú hajója pedig a közelben levő, szintén török Bodrum kikötőjében pihen, amit az előző nap szúrtak ki.

Sok más orosz oligarchával ellentétben Abramovics megúszta, hogy jachtjait lefoglalják, mivel időben elhagyták az európai kikötőket. Abramovics ellen is szankciókat léptettek életbe az uniós, brit és amerikai hatóságok, befagyasztották a vagyonát és még a futballklubja, a Chelsea feletti rendelkezési jogát is felfüggesztették.

Az ukrán válságról tárgyal az ENSZ Közgyűlése szerdán, hogy megállapodjon egy újabb határozatról az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúról – írja az MTI.

A dpa német hírügynökség keddi jelentése szerint az Oroszország ukrajnai háborújának humanitárius következményeiről szóló határozattervezetet várhatóan széles körben jóváhagyja majd az ENSZ legnagyobb, 193 tagot számláló testülete.

Valószínű, de nem teljesen biztos, hogy a szavazás is megtörténhet szerdán – közölték diplomaták. Az említett források szerint a cél az, hogy legalább 141 igen szavazatot érjenek el, ahogyan az egy korábbi, Oroszország háborúját elítélő határozat esetében is történt, amelyet a hónap elején fogadott el a közgyűlés.

A tervezetben, amelynek szövegébe betekintést nyert a dpa, egyebek mellett az Ukrajna elleni oroszországi ellenségeskedések azonnali beszüntetését követelik, különös tekintettel a civilek és a polgári infrastruktúra elleni minden támadásra. Emellett felszólítják Moszkvát, hogy azonnal vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából.

A hírügynökség hozzáteszi, hogy Dél-Afrikának van egy konkurens határozattervezete, amely nem tesz említést az orosz agresszióról, ám egyelőre nem világos, hogy ezt a szöveget is szavazásra bocsátják-e.

Egy ukrajnai bombariadó miatt hirtelen félbeszakították az uniós mezőgazdasági miniszterek és ukrán kollégájuk, Roman Lescsenko közötti videós találkozót hétfőn.

Lescsenko távolról vett részt az uniós miniszterek brüsszeli találkozóján, ám a konferencia közben a miniszter meg nem nevezett tartózkodási helyén megszólaltak a veszélyt jelző szirénák – közölte Julien Denormandie francia mezőgazdasági miniszter.

Ukrajna mezőgazdaságát, amely fontos búza- és kukoricatermelő, valamint a világ vezető napraforgóolaj-exportőre, súlyosan érintette az orosz támadás. Az egyeztetésen Lescsenko élelmiszersegélyre és az ukrán mezőgazdaság támogatására szólította fel az uniós partnereket. A megbeszélésen Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa azzal vádolta meg Oroszországot, hogy szándékosan tönkreteszi az ukrajnai élelmiszertermelést.

A cél az volt, hogy az embereket az éhhalálba kergessék – mondta a lengyel politikus hétfő este Brüsszelben.

Ez Oroszország birodalmi politikájának része – nyilvánvalóan a hódítás egyik módszere. A kiéheztetésnek ezt az eszközét szándékosan alkalmazzák

– tette hozzá.  A biztos úgy vélekedett, hogy az oroszok szándékosan rombolják a gabonatermelés feltételeit és gabonakészleteket. Kiemelte, hogy az ukrán gazdáknak most sürgősen szükségük van üzemanyagra a tavaszi vetéshez.

Silvia Bender, a német mezőgazdasági minisztérium államtitkára a találkozót követő megjegyzéseiben úgy fogalmazott, hogy „többszörös válsághelyzetben vagyunk”.

Oroszország agressziós háborúja joggal került a figyelem középpontjába. Ugyanakkor az éghajlati és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok is napirenden maradnak

– hangsúlyozta Bender.

Nincsenek túl jó állapotban az Ukrajnában tartózkodó orosz megszálló csapatok az ukránok szerint. Az ukrán haderő most közzétett riportja szerint az orosz erőknek legfeljebb három napig tart ki az élelmiszer- és lőszer ellátmánya – írta a The Guardian.

A jelentés szerint hasonló a helyzet, mint amikor korábban üzemanyag-ellátási problémákkal találkoztak az orosz csapatok, mert képtelenek voltak megszervezni annak logisztikáját és emiatt számos tankot és páncélozott járművet hagytak sorsára a kezelőik.

Az ukránok szerint az ellátási problémák súlyosan rombolják az orosz katonák harci morálját: Szumi városának közelében például 300 katona tagadta meg a parancsot információik szerint.

Az ukrán haderő arra számít, hogy az oroszok főleg bombázásokkal és rakétázásokkal próbálnak operálni a következő napokban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnökkel akar tárgyalni a háború befejezéséről. Eddig alacsonyabb rangú ukrán és orosz politikusok többször is egyeztettek a tűzszünetről az elmúlt hetekben, mindenfajta eredmény nélkül. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy bármilyen formában hajlandó orosz kollégájával beszélni, azaz a személyes találkozót sem zárta ki. Szerinte ugyanis egyeztetés nélkül lehetetlen a háborúnak véget vetni.

Az orosz ultimátumot, mely szerint adják meg magukat, és adják át többek között Harkovot és Kijevet viszont elutasította. „Nem engedünk az orosz követeléseknek. Ahhoz előbb el kell, hogy pusztítsanak minket” – jelentette ki.

Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy visszafoglalták a Kijevhez közeli Makariv városát – írja a BBC.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a konfliktusról szóló legújabb jelentésében azt írta, hogy csapatai kiszorították az orosz katonákat a fővárostól mintegy 60 kilométere nyugatra fekvő városból.

Katonáink hősies cselekedeteinek köszönhetően felvonták Ukrajna állami zászlaját Makariv városa fölé, az ellenséget kiszorították

– írta Facebook-oldalán. A hírt közlő BBC nem tudta ellenőrizni az ukrán állítást.

Az S&P Global Ratings hitelminősítő intézet bejelentette, hogy április 15-ig felszámolja minden üzleti kapcsolatát oroszországi ügyfeleivel, és nem nyújt számukra többé adósbesorolást. A hitelminősítő társaság lépése hetekkel követi anyavállalata, az S&P Global Inc. pénzügyi információ szolgáltató és adatelemző cég bejelentését, miszerint felfüggeszti oroszországi üzleti kapcsolatait, és csatlakozik az Oroszországgal szembeni, szigorodó gazdasági szankciók keretében az országból kivonuló vállalatok sorához.

A nyugati szankciók egyebek között befagyasztották az orosz központi bank 640 milliárd dolláros vagyonának nagy részét, több bankot kizártak a SWIFT globális fizetési rendszerből, a rubel árfolyama pedig ezt követően szabadesésnek indult.

A Moody’s és a Fitch hitelminősítők szintén felfüggesztették kereskedelmi tevékenységüket Oroszországban már a hónap elején – emlékeztetett az MTI.

Hétfőn felváltották a csernobili nukleáris hulladéktárolókat üzemeltető, három hete folyamatosan dolgozó, egyetlen műszaknyi személyzet másik felét is, miután vasárnap már távozhatott a személyzet egyik fele – jelentette be az ENSZ nukleáris megfigyelőközpontja, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). A személyzet azóta folyamatosan ellátta feladatát, amióta az orosz erők elfoglalták a létesítményt. Az atomerőmű február végén került orosz csapatok kezére, azóta nem váltották le a 211 fős műszaki stábot, amely szellemi és fizikai kimerültség miatt már nem tudta ellátni biztonságosan feladatát.

“Az ukrán felügyelet tájékoztatása szerint a műszaki személyzet fele vasárnap, a másik fele pedig hétfőn hagyta el a létesítményt, tizenhárom szakember kivételével, akik a maradás mellett döntöttek” – áll a NAÜ közleményében. Az ukrán őrök többsége, akik az orosz birtokbavétel idején a helyszínen voltak, szintén a maradás mellett döntöttek.

A távozó műszaki személyzetet a közeli Szlavutics városban dolgozó ukrán kollégáik váltották fel – idézi a NAÜ az ukrán felügyelet tájékoztatását. A bécsi ügynökség hozzátette – szintén az ukrán hatóságra hivatkozva – hogy megállapodás született a személyzet rotációjának megszervezéséről.

Több mint három héten át egyetlen műszaknyi személyzet működtette az ukrajnai létesítményeket, amelyek az 1986-ban a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának helyszínéül szolgáló, mára már nem működő erőmű mellett helyezkedtek el.  A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már hetek óta szorgalmazta a folyamatos szolgálatban lévő személyzet leváltását, mert a rendkívüli nyomás alatt dolgozók kimerültsége egyre nagyobb veszélyt jelentet a létesítmény biztonságára.

Az orosz médiafelügyelet, a Roszkomnadzor korlátozta a Euronews tévécsatorna anyagaihoz való hozzáférést Oroszországban “az ukrajnai különleges katonai műveletről szóló hamisítások miatt” – közölte az ügynökség sajtószolgálata hétfőn a TASZSZ hírügynökséggel. A döntés egyaránt vonatkozik a euronews.com weboldal és annak orosz változata, a ru.euronews.com elérhetőségére is.

Az indoklás szerint “a külföldi médium szisztematikusan közérdekű, pontatlan információkat tett közzé az Orosz Föderáció fegyveres erői által végrehajtott különleges katonai műveletről, valamint olyan információkat, amelyek az állampolgárokat az Orosz Föderáció területén a fennálló rend megsértésével tartott tömeges (nyilvános) rendezvényeken való részvételre buzdítják” – áll a közleményben.

Moszkva március elején új médiatörvényt vezetett be, amely drasztikus büntetéseket szabott ki az orosz fegyveres erőkről szóló állítólagos hamis információk terjesztéséért. Egy bíróság a két, már korábban blokkolt közösségi médiaplatformot, a Facebookot és az Instagramot is betiltotta, mint “szélsőségeseket”.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt törvény büntetőjogi felelősséget vezet be az Orosz Föderáció fegyveres erőire vonatkozó, “tudatosan hamis információk nyilvános terjesztéséért”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hazudott, amikor azt állította, hogy Kijevnek kémiai és biológiai fegyverei vannak. Az, hogy erről beszélt, azt mutatja, hogy ő maga fontolgatja kémiai és biológiai fegyverek bevetését az ukránok ellen – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök egy üzleti kerekasztal-beszélgetésen a The Guardian szerint. Biden az állításait nem támasztotta alá bizonyítékokkal, de a korábbi amerikai előrejelzések az orosz invázióról helytállónak bizonyultak.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője a Twitter közösségi oldalon azt írta, hogy “most, hogy Oroszország hamis vádakat fogalmazott meg, és úgy tűnik, Kína is átveszi ezt a propagandát, figyelemmel kell kísérnünk a vegyi vagy biológiai fegyverek esetleges orosz bevetését Ukrajnában”.