Elérték a harcok Mariupol központját, százak vannak még a bombázott színház romjai alatt

Csaknem két órás beszélgetést folytatott pénteken, magyar idő szerint a délutáni órákban Joe Biden amerikai és Hszi Csinping kínai elnök

A híradások szerint a két nagyhatalmi vezető megbeszélése nagyrészt az ukrajnai háborúról szólt, és arról, hogy a válság milyen következményekkel járhat az Egyesült Államok és Kína kapcsolatára valamint tágabb értelemben a világrendre – írja a CNN egy amerikai illetékesre hivatkozva.

A CCTV kínai állami csatorna már korábban beszámolt a videós találkozóról, ők azt írták: Hszi Csinping arról beszélt Bidennek, hogy az ukrajnaihoz hasonló „konfliktus és konfrontáció senkinek nem érdeke.”

A CNN-nek nyilatkozó amerikai illetékes szerint Joe Biden a beszélgetés során értékelte Vlagyimir Putyin orosz elnök lépéseit az Ukrajnával folytatott konfliktusában, és „világossá tette” annak következményeit, ha Kína segítséget nyújtana Oroszországnak a háborúban, ám hogy pontosan melyek ezek a következmények, arra sem a Fehér Ház hivatalos közleménye, sem a CNN forrása nem tért ki.

A Fehér Ház közleménye az alábbi konkrétumokat tartalmazza:

• Biden elnök támogatja a válság diplomáciai megoldását.
• A két vezető egyetértett, hogy fontos a nyílt kommunikáció fenntartása, különösen a Kína és az USA közötti versengés kezelése érdekében.
• Biden megismételte, hogy nem változott az USA Tajvannal kapcsolatos politikája, és hangsúlyozta, hogy továbbra is ellenzi a status quo egyoldalú megbontását
• A két vezető megbízta csapatait, hogy kövessék nyomon a pénteki megbeszélés eredményeit az „előttünk álló kritikus időszakban.”

Joe Biden a CNN szerint a találkozót úgy kommentálta, hogy az „jól sikerült”. Egy magas beosztású amerikai kormányzati illetékes úgy fogalmazott, hogy a hívás „közvetlen”, „lényegre törő” és „részletes” volt.

Az AlJazera híradása szerint Joe Biden azt mondta a kínai elnöknek, hogy ha anyagilag támogatnák Oroszországot az ukrajnai háborúban, akkor Kína nemcsak a Egyesült Államok részéről, de a „szélesebb világ” részéről is következményekre számíthat.

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Hszi Csinping a találkozó során világossá tette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként és a világ két vezető gazdaságaként nemcsak a Kína és USA közötti kapcsolatokat kell a helyes útra terelniük, hanem a két nagyhatalomra hárul annak a nemzetközi felelőssége, hogy világ békéjéért és nyugalmáért munkálkodjanak.

Emmanuel Macron francia elnök hivatala is közleményt adott ki a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetésről. Eszerint a telefonon folytatott tárgyalás hangsúlyai egészen máshol voltak, mint ami a Kreml által kiadott közleményből kiderült.

Az Elysée-palota közleménye szerint Macron

megosztotta Putyin elnökkel rendkívüli aggodalmát a mariupoli helyzet miatt, és ismét azonnali tűzszünetet követelt.

„Az elnök konkrét és ellenőrizhető intézkedéseket kért tőle [Putyintól] Mariupol ostromának feloldására, a humanitárius segélyek bejutásának engedélyezésére és az azonnali tűzszünet céljából” – áll a közleményben.

Macron hivatala szerint a francia elnök ismét szóba hozta az ukrajnai helyzet romlását, a civileket sújtó folyamatos csapásokat és a humanitárius jog tiszteletben tartásának elmulasztását, és felrótta az orosz és ukrán delegáció közötti tárgyalások elakadását is.

Újságíró kérdésre, mely szerint Putyin valóban háborús bűnökkel vádolta-e meg Ukrajnát a Macronnal folytatott beszélgetés során, az Elysée-palota azt közölte:

Putyin elnök ismét Ukrajnára hárította a konfliktus felelősségét

Az Elysée-palota szerint a hívás alig több mint egy órán át tartott.

(CNN)

Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel francia elnök telefonbeszélgetést folytattak, amelyben a Kreml közlése szerint Putyin azt mondta, Moszkva „mindent megtesz”, hogy megelőzze a civilek halálát Ukrajnában, és egyúttal „háborús bűnök” elkövetésével vádolta az ukrán felet.

Felhívták a figyelmet az ukrán biztonsági erők által naponta elkövetett számos háborús bűntettre

– idézi a Kreml Putyint az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telefonhívásból. Az orosz elnök szerint különösen nagy rakéta- és tüzérségi támadások érték Dombasz régió városait, amelyek egy részét oroszbarát szeparatisták tartanak ellenőrzésük alatt.

A Kreml közeménye szerint Putyin azt mondta Macronnak, hogy az orosz hadsereg

mindent megtesz a békés civilek életének megóvása érdekében, többek között humanitárius folyosók megszervezésével a biztonságos evakuálásuk érdekében.

A telefonbeszélgetés célja a közlemény szerint a konfliktus lezárását elősegítő tárgyalásokról való egyeztetés volt, amit a francia fél kezdeményezett.

(AlJazeera)

Vlagyimir Megyinszkij orosz tárgyaló szerint Moszkva és Kijev „félúton járnak”, hogy megegyezzenek Ukrajna demilitarizálásának kérdésében. Az álláspontok szerinte leginkább Ukrajna semlegességével és a NATO-csatlakozás feladásával kapcsolatban egyeznek.

Az orosz Interfax hírügynökség idézi Megyinszkijt, aki szerint a tárgyalócsoportok megvitatták a biztonsági garanciákat arra az esetre, ha Ukrajna többé nem kísérelne meg csatlakozni a nyugati katonai szövetséghez. További részleteket ugyanakkor nem közölt a tárgyalások menetéről.

A Guardian közben Mikhajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó új Twiter-posztját szemlézve azt írja, a tárgyalásokban résztvevő ukrán elnöki tanácsadó azt kérte az úgynevezett „szakértőktől”, hogy a továbbiakban ne akarják elmagyarázni, hogyan kell háborúzni és megfelelően tárgyalni, mert maguktól is tudják a dolgukat.

Vlagyimir Putyin szerdán török hivatali partnerével folytatott tárgyalást, ahol arról tájékoztatta Recep Tayyip Erdogan elnököt, hogy Oroszország milyen követeléseket támaszt az Ukrajnával kötendő békeszerződéssel kapcsolatban. Ezek közül a legfontosabb: Ukrajna fogadja el, hogy semlegesnek kell lennie, és nem kérheti a NATO-csatlakozást. Putyin további igényeket is támasztott, ezek azonban a BBC kommentárja szerint többnyire inkább az orosz fél arcmentésre irányuló törekvését szolgálják. Ezek szerint Ukrajnának lefegyverzési eljáráson kellene átesnie annak érdekében, hogy ne jelentsen veszélyt Oroszországra, és védelmet kellene biztosítani az orosz nyelv használata számára Ukrajna területén.

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere megerősítette azt a korábbi orosz állítást, mely szerint a harcok elérték a város központját. A városvezető közölte, hogy a lakóépületek több mint 80 százaléka megsérült vagy megsemmisült, 30 százalékuk pedig nem olyan károkat szenvedett el, amelyek miatt az épületek már nem helyreállíthatók. Bojcsenko gyakorlatilag azt mondta: nem maradt semmi a városközpontból.

Nincs egy talpalatnyi föld a városban, ahol ne lenne nyoma a háborúnak

– idézi a mariupoli polgármestert a Hugo Bachega, a BBC tudósítója.

A polgármester azt is megerősítette, hogy folytatódik a túlélők kimentése a lebombázott mariupoli színház romjai alól, ahol egy óvóhely működött. Az áldozatok számáról a városvezető azonban nem tett említést.

Volodimir Zelenszkij legújabb videóüzenetében többek közt arról beszélt, az oroszok meg fognak fizetni azért, hogy a háború miatt több ezer szív állt meg Ukrajnában, számolt be róla a Guardian.

Az ukrán elnök szerint Moszkva mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az ukrajnai humanitárius segítségek eljutását az ostromlott Mariupolba.

Elmondta, 35 ezer ember menekítettek ki idáig a városból, és 130 embert csak abból a rakétatámadás ért színházból, ahol sok helyi lakos keresett menedéket.

Több százan vannak még a romok alatt. A bombázások, a nehézségek ellenére folytatjuk a mentőmunkát

– fogalmazott.

Kijelentette, hogy Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, aki azt ígérte, mindent megtesz azért, hogy az ukránok mielőbb csatlakozhassanak a blokkhoz.

Biztos vagyok benne: azzal, hogy megtámadtak, mindent lerombolnak, amit az orosz társadalom elért az utóbbi 25 évben. Oda jutnak vissza, ahol elkezdték a felemelkedést, ahogy ők mondják, az átkozott 90-es évekbe. Csak szabadság nélkül

– mondta Zelenszkij.

A holland kormány bejelentette, hogy egy Patriot típusú rakétavédelmi rendszert küld a szlovákiai Szliácsra. A támogatás a NATO kelet-európai légvédelmét megerősítő lépéseinek részeként érkezik északi szomszédunkhoz. Szliács, a többségében szlovákok lakta fürdőváros  Zólyomtól 5 km-re északra, a Garam partján található.

Az ukrajnai orosz invázió következtében megromlott európai biztonsági helyzet szükségessé teszi ezt a hozzájárulást

– írja Kajsa Ollongren holland védelmi miniszterasszony az erről szóló közleményében. Németország két további Patriot rendszert küld Szlovákiába – derül ki a közleményből.

Bulgária tíz orosz diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek, és 72 órát adott nekik, hogy elhagyják az  országot. A közlemény szerint ez azért történt, mert a tevékenységük összeegyeztethetetlen a diplomáciai státuszukkal. A bolgár külügyminisztérium honlapján közzétett közleménye szerint Kiril Petkov miniszterelnökkel konzultáltak a kiutasításokról, ezután tájékoztatták a szófiai orosz nagykövetet.

A Sky News emlékeztet, hogy ez már a második hulláma az orosz diplomaták Bulgáriából való kiutasításának. Március 2-án már két diplomatát kiutasítottak kémkedésben való részvétel vádjával. Pénteki hír, hogy ugyancsak tíz orosz  diplomatát küldtek haza a balti államokból.

Bulgária ugyan Moszkva legközelebbi szövetségese volt a hidegháború idején, de mára az Európai Unió és a NATO tagja, és a nyugati közösség tagjaként elítélte az ukrajnai inváziót.

A Bulgáriában működő orosz nagykövetség ellenséges lépésnek minősítette a diplomaták kiutasítását, ami ronthatja a két ország közötti kapcsolatokat.

Legalább 816 civil meghalt és 1333-an megsebesültek Ukrajnában március 17-ig – közölte az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Hivatala (OHCHR).

Az OHCHR közlése szerint a legtöbb áldozatot robbanófegyverek, például nehéztüzérségi fegyverek és többszörös kilövésű rakétarendszerek lövedékei, valamint rakéta- és légicsapások eredményezték.

Megismételték: a polgári áldozatok tényleges száma ennél valószínűleg sokkal magasabb. Az ezzel kapcsolatos bizonytalanság abból adódik, hogy az OHCHR nem tudott információkat szerezni a konfliktus által leginkább sújtott városokról, köztük Mariupolról.

A Burger King tulajdonosa, a Restaurant Brands International (RBI) szerint orosz partnere nem zárja be a gyorsétteremlánc 800 egységét az országban, annak ellenére, hogy az anyavállalat felszólította arra, írja a Guardian.

Az RBI tájékoztatása szerint leállították az ellátási láncot, valamint megszüntették az operációs és marketing hozzájárulást, amit eddig szolgáltattak a Burger King orosz üzemeltetőjének.

Az üzleteket azért nem tudják olyan egyszerűen bezárni, mint mondjuk tette azt a McDonald’s, mert komplikált szerződésben állnak a franchise partnerrel, Alexander Kolobovval, aki immár egy évtizede működteti a Burger Kinget az oroszoknál.

David Shear, az RBI elnöke a munkavállalóknak írt közleményében úgy fogalmazott, hivatalosan megkeresték az orosz üzemeltetőt, hogy zárjon be, de ezt elutasította.

Meg akarjuk szüntetni a Burger King működését azonnal Oroszországban? Igen. Ki tudjuk-e ezt erőszakolni még ma? Nem

– fogalmazott.

Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csinping kínai elnök magyar idő szerint pénteken kora délután biztonságos videóhívást kezdeményezett. A Fehér Ház korábbi közleménye szerint a két nagyhatalmi vezető arra készült, hogy megvitassák a Kína és az USA közötti versengés kezelésének lehetőségeit, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúját és más, a felek számára kölcsönösen fontos kérdéseket. A nyugati hírszolgáltatók mellett a CCTV kínai állami hírcsatorna is beszámolt arról, hogy folyamatban van a hívás a két világvezető között.

Eszerint Hszi Csinping a hívás során úgy fogalmazott: a konfliktus senkinek nem áll érdekében.

„Az államok közötti kapcsolatok nem léphetnek át a katonai konfrontáció szakaszába. A konfliktus és a konfrontáció senkinek nem érdeke. A béke és a biztonság a nemzetközi közösség legbecsesebb kincse”

– idézte a CCTV a kínai elnök szavait.

A két ország vezetői között hónapok óta ez az első ismert megbeszélés – közölte még csütörtökön a Fehér Ház.

A videóhívásra napokkal azután került sor, hogy amerikai diplomáciai értesülés szerint Kína állítólag hajlandóságot mutatott volna, hogy Oroszországnak katonai és pénzügyi segítséget nyújtson az Ukrajna elleni háborúban. Az egyelőre nem világos, hogy Kína valóban szándékozik-e segítséget nyújtani Oroszországnak – közölték hírszerzésben járatos források még a hét elején a CNN-nel.

Az OTP Csoport minden lehetséges eszközzel támogatja Ukrajna működését, és adományokkal igyekszik segíteni a háborús helyzeten.

Kapcsolódó

Az OTP Csoport támogatja ukrajnai bankját

Az orosz leánybank működését teljesen alárendelik a nemzetközi szankciós előírásoknak.

Vlagyimir Putyin a Krím-félsziget elcsatolásának nyolcadik évfordulója alkalmából mondott beszédet a moszkvai Luzsnyiki Stadionban több tízezer ember előtt, az orosz állami tévé nézői viszont nem hallgathatták végig azt, mert véletlenül lekeverték és az eseményen elhangzott hazafias dalokat játszottak be helyette, írja a Guardian.

A helyszínen egyébként mindenki egyként lobogtatta az orosz zászlókat, miközben Putyin az Ukrajnában indított, általa speciális hadműveletnek nevezett fegyveres konfliktust méltatta. Dicsérte a katonákat, akik állítása szerint hősiesen küzdenek a frontokon.

A stadionban nem focimeccs, hanem koncert volt, az orosz elnök pedig a beszéde után elhagyta a színpadot.

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a tévéközvetítéssel kapcsolatban azt mondta, a szerver technikai meghibásodása okozta a problémát.

Transmission of Putin’s speech suddenly cuts. Funny business with Russian TV. Kremlin can’t help itself. pic.twitter.com/VrT9SMOonO

— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) March 18, 2022

Lengyelország a NATO legközelebbi csúcstalálkozóján hivatalosan is javasolni fogja az ukrajnai nemzetközi békefenntartó misszió felállítását, amely gondolatot Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes vetette fel Kijevben – közölte pénteki varsói sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A javaslat nagyon jól illeszkedik az észak-atlanti szerződés vezetésének agendájához, a legközelebbi NATO-csúcstalálkozón hivatalosan is előterjesztjük ezt

– válaszolt Morawiecki egy újságírói kérdésre, megerősítve, hogy a misszió tervezetét szerdán Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter már bemutatta a NATO-tagállamok illetékes minisztereinek rendkívüli brüsszeli ülésén.

A nemzetközi humanitárius és békefenntartó misszióra előzőleg Jaroslaw Kaczynski tett javaslatot, amikor kedden Morawieckivel, valamint Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfővel együtt az ukrán fővárosba látogatott.

Lettország, Észtország és Litvánia összesen tíz orosz diplomatát utasított ki – írja a három balti állam külügyminisztériumainak közésére hivatkozva az AlJazeera.

Litvánia négy, Lettország és Észtország három diplomatát utasított ki.

Edgars Rinkevics lett külügyminiszter a Twitteren azt írta az orosz nagykövetség munkatársait  a„diplomáciai státuszukkal ellentétes tevékenységekkel” összefüggésben küldték el, figyelembe véve az Ukrajnában zajló orosz agressziót.

Több mint száz ukrán cirkuszművész menekültet fogadott be a Fővárosi Nagycirkusz, a kijevi es a harkivi artistaképzők növendékei mostantól Budapesten tudják folytatni tanulmányaikat – közölte a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ pénteken az MTI-vel.

Mint írják, a Fővárosi Nagycirkusz manézsában rendhagyó társulati ülést tartottak csütörtökön az Ukrajnából menekült artistaművészek, gyermekek, szülők és oktatók helyzetéről. A megbeszélésen szó esett az ideérkezők teljes ellátásáról, foglalkoztatásáról, a magyar és ukrán cirkuszi iskolák együttműködéséről, valamint a cirkuszművészet megbonthatatlan egységéről – áll a közleményben.

A közleményben Fekete Pétert, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárát idézik, aki nyitóbeszédében kiemelte: a Fővárosi Nagycirkusz kapui minden artista számára nyitva állnak. Mint írják, az elmúlt hetek során Ukrajnából több száz artistaművész érkezett Magyarországra: gyerekek, szülők, artista tanárok és artista növendékek.

A Fővárosi Nagycirkusz munkatársai jelenleg száz fő napi háromszori étkezéséről gondoskodnak, segítenek a nagy mennyiségű adományok elosztásában, a tolmácsolásban és a napi feladatok gördülékeny lebonyolításában. Az itt tartózkodás időszaka alatt a Fővárosi Nagycirkusz a felnőtteknek kétféle lehetőséget tud ajánlani: a fiatalok felügyelete mellett önkéntesként segíthetik az intézmény munkáját, illetve a hivatalos munkavállalást. Borsós Beáta, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ ügyvezető igazgatója szerint a munkavállalás jogi kereteinek megteremtése, a bejelentés és az adminisztráció folyamatosan zajlik.

A Fővárosi Nagycirkusz a teljes ellátáson és a fizetéssel járó munkakörök biztosítása mellett különböző programokat is szervez a menekülteknek.

A helyi hatóságok szerint egy ember meghalt és 19 ember megsérült, miután egy lelőtt orosz rakéta csapódott be egy lakónegyed épületeibe péntek reggel.

Biden Putyinhoz intézett személyes sértéseire a Kreml nem fog válaszolni, „tekintettel az amerikai elnök fáradtságára, ingerlékenységére és feledékenységére”, jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken. Az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott: „halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések “.

Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást

– tette hozzá Peszkov.

130 embert menekítettek ki eddig a mariupoli színház romjai alól, írja a BBC az ukrán emberi jogi biztosra hivatkozva. Az emberek kimenekítése folyamatosan zajlik, hangsúlyozta, és elmondása szerint még mindig körülbelül 1300-an vannak az óvóhelyen.

A háború kezdete óta 222-en haltak meg Kijevben, írja a SkyNews helyi tisztviselőkre hivatkozva. Az áldozatok között hatvan civil és négy gyerek van. Pénteken is rakétatámadások érték a fővárost, ebben eddig egy ember veszítette életét.

Visszavonta az orosz állami RT hírtelevízió nagy-britanniai műsorszolgáltatási jogosítványát a műsorszóró engedélyek kiadásáért is felelős brit távközlési felügyeletet (Ofcom). Az intézkedést az Ofcom pénteki bejelentése szerint az indokolja, hogy a hatóság nem tartja alkalmasnak az RT nagy-britanniai műsorszórási jogosultságának birtokosát, a TV Novosztyi nevű vállalatot e jog további gyakorlására. Az Ofcom tájékoztatása szerint a döntés előzményeként 29, jelenleg is folyó vizsgálat indult annak feltárására, hogy mennyiben tekinthető pártatlannak az RT hírszolgáltatása az Ukrajna elleni orosz invázióról.

A brit távközlési felügyelet szerint önmagában az is komoly aggály forrása, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi, potenciálisan súlyos probléma merült fel ebben az ügyben, különös tekintettel arra, hogy az RT-re már korábban is 200 ezer font bírságot róttak ki a pártatlanság követelményének megsértése miatt.

Az Ofcom pénteki tájékoztatása szerint az RT nagy-britanniai műsorszórási jogosultságának visszavonását megelőző vizsgálat megállapította, hogy az orosz televíziós csatorna tevékenységét az orosz állam finanszírozza, amely nemrégiben katonai támadást  indított egy szomszédos szuverén ország ellen.

A brit hatóság megállapította azt is, hogy Oroszországban olyan új törvények születtek, amelyek gyakorlatilag bűncselekménynek nyilvánítják az orosz állam saját hírszolgáltatási narratívájától eltérő független újságírást, különösen az Ukrajna elleni támadással kapcsolatban. Az Ofcom mindezek alapján úgy tartja, hogy e korlátozások és körülmények közepette lehetetlennek tűnik az RT számára a nagy-britanniai műsorszórási törvény pártatlansági követelményeinek betartása – áll a brit felügyeleti hatóság pénteki állásfoglalásában. (MTI)

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitteren számolt be arról, hogy tárgyalt Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel az ötödik EU-s szankciós csomag előkészítéséről Oroszországgal szemben, írja a CNN. „Addig fog nőni a nyomás, amíg szükséges az orosz barbárság megállításához”, fogalmazott. Kuleba egyúttal közölte, hogy a tárgyaláson szó esett az ukrajnai menekültek védelme és megsegítése is.

Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy „elvi megközelítése szellemében továbbra is keresse a megoldást”, jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárnak.

Ezt a Kreml sajtószolgálata közölte a két vezető politikus telefonbeszélgetését ismertetve, írja az MTI. Mint írták: a beszélgetést a német fél kezdeményezte. Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni.

Több mint 120 golden retrievert menekítettek ki az ukrajnai Odesszából, írja az Euronews. Az állatokat Moldova fővárosába viszik.

🇲🇩 Over 120 golden retrievers have been evacuated from the Ukrainian city of Odesa to Chișinău, the capital of Moldova.

Their owners don't know how long they'll stay there, but the plan is to sell them on to families in Europe and the US. #UkraineRussia pic.twitter.com/XJchxIwh0p

— euronews (@euronews) March 17, 2022