Élő Nagyvilág

Az oroszok lebombáztak egy iskolát, sikerült kiszabadítani Melitopol polgármesterét

GENYA SAVILOV / AFP
GENYA SAVILOV / AFP
Percről percre közvetítjük a háború legfontosabb történéseit.
  • A szerdai nap legfontosabb történéseit itt olvashatja vissza. 
  • Bakondi György szerint 900 ezer menekült is érkezhet Magyarországra.
  • A háború azonnali leállítására szólította fel Oroszországot a hágai Nemzetközi Bíróság.
  • Újabb ülést tarthat az ENSZ BT.
  • Szabadon engedték az elrabolt melitopoli polgármestert.
  • Az ukrán elnök szerint Oroszország terrorista állammá vált.
  • Japán felől is érkezhetnek új orosz csapatok Ukrajnába.
  • Csak szerdán 53-an haltak meg az orosz támadásokban Csernyihivben.
  • A lengyel külügyminiszter-helyettes is háborús bűnösnek nevezte Putyint.
  • Egyesült Királyság: az orosz invázió minden fronton elakadt.
  • Döntse le ezt a falat! – üzente Zelenszkij a német kancellárnak.
  • Az óvóhelyen lévők többsége túlélte a mariupoli színház bombázását.
  • Putyint nem lehet szankciókkal megállítani, állítja egyik leggazdagabb oligarchája.
  • Az oroszok légicsapást mértek egy iskolára Harkiv mellett, legalább 21 ember meghalt.
  • Kilenc sorkatona elengedéséért cserébe sikerült szabadon engedni Melitopol elrabolt polgármesterét.

Az óvóhelyen lévők többsége túlélte a mariupoli színház bombázását

A helyi hatóságok szerint több túlélője is van a mariupoli színház szerdai lebombázásának, írja a Sky News. Vadim Bojcsenko polgármester korábban arról számolt be, hogy az épület több mint ezer civil óvóhelyéül szolgált. A BBC szerint az színházban található óvóhely épen maradt, jelenleg dolgoznak a civilek kijuttatásán.

Dimitro Gurin ukrán parlamenti képviselő szülei is az épületben vannak, a politikus a BBC-nek azt mondta,

percekkel ezelőtt azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az óvóhelyen lévők életben vannak. Még nem tudjuk, vannak-e halálos áldozatok vagy sérültek, de úgy tűnik, a legtöbben jól vannak.

Egyelőre nem tudni, hány áldozata lehet a bombázásnak. Az orosz védelmi minisztérium korábban tagadta, hogy orosz erők követték volna el a támadást.

TELEGRAM / pavlokyrylenko_donoda / AFP

Már közel kétmillióan menekültek Ukrajnából Lengyelországba

Mintegy 1,95 millió ember menekült Ukrajnából Lengyelországba a háború kezdete óta – közölte csütörtök reggel a lengyel határőrség. Csak szerdán 60 ezren lépték át a határt, ez 11 százalékkal kevesebb, mint kedden. A legtöbb menekült olyan nagyvárosokba megy, mint Varsó, Krakkó és Wroclaw. A BBC cikke megjegyzi, hogy ezeknek a városoknak komoly nehézséget okoz megbirkózni ekkora menekültáradattal.

IDEA: a háború óta az ellenzék és a Fidesz is erősödött

A teljes népességen belül a Fidesz−KDNP listája 2, míg az ellenzéké 3 százalékponttal emelkedett, a két versengő politikai erő között újra nyílttá vált a küzdelem, miután az ismeretlen listapreferenciájúak és a kisebb pártok támogatottsága csökkent – közölte az IDEA Intézet.

Kapcsolódó
IDEA: A háború megmozgatta a választókat
2019 januárja óta nem volt ilyen alacsony a bizonytalanok aránya. Az ellenzék és a Fidesz is erősödött, de a kormánypárt hívei elszántábbak.

Csak szerdán 53-an haltak meg az orosz támadásokban Csernyihivben

Szerdán 53-an haltak meg Csernyihivben az orosz támadásokban, írja a Guardian a helyi kormányzó jelentése alapján.  A Sky News korábban arról írt, hogy három gyerek holttestét egy lebombázott épületben találták meg a városban, tíz embert pedig akkor lőttek le az orosz katonák, amikor kenyérért álltak sorban.

Az Ukrajna északi részén található várost február 25. óta ostromolják az orosz haderők.

Kilenc újabb humanitárius folyosót nyitnának meg ma Ukrajnában

Kilenc humanitárius folyosó nyílhat meg ma Ukrajnában, írja a Sky News. Ezek egyike az orosz támadások által régóta sújtott Mariupolból vezetne ki. A humanitárius folyosókon az elmúlt napokban több ezer embert menekítettek ki az ostromlott városokból, miközben számos helyen orosz támadások nehezítik az evakuálást.

Mariupolban az ukrán adatok szerint már több mint 2300 áldozata van az orosz légicsapásoknak. A várost majdnem a háború kezdete óta lövik az oroszok, a lakók nagyrészt fűtés, áram és folyóvíz nélkül maradtak.

A lengyel külügyminiszter-helyettes is háborús bűnösnek nevezte Putyint

Joe Biden után a lengyel külügyminiszter-helyettes is háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyint.

Marcin Przydacz a BBC-nek azt is mondta, hogy a mariupoli színházi robbantás újabb jele annak, hogy az orosz elnök egyre brutálisabb eszközöket választ. Ezt követően beszélt arról, hogy egyetért Joe Biden amerikai elnökkel, aki háborús bűnösnek nevezte az orosz vezetőt. Szerinte sem számítottak ilyen mértékű ellenállásra az oroszok,

az ukránok pedig nagyon bátrak védik a földjüket és értékeiket, a demokráciájukat, az országukat, amelyet építettek az elmúlt 30 évben.

Elmondta, hogy ő is látta azt a fényképet, mely a lebombázott színház előtt készült, ahova direkt kiírták az ukránok, hogy az épületben gyerekek is vannak.

Ez sem akadályozta meg Putyint a bombázásban. Ezt háborús bűnnek nevezik.

Zelenszkij felszólal a német parlamentben

Az ukrán elnök csütörtökön beszédet mond a német parlament alsóházában – írja a BBC. A közvélemény-kutatások szerint sok német támogatja az orosz energiaellátás leállítását, de több miniszter szerint nem lehet egyik pillanatról a másikra elzárni az orosz gázcsapokat, fokozatosan kell ezt megtenni. Az orosz szénimport leállítására viszont már vannak tervek.

Egyesült Királyság: az orosz invázió minden fronton elakadt

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma csütörtök reggeli értékelése szerint Oroszország ukrajnai offenzívája „nagyrészt minden fronton elakadt”. A közlemény hozzáteszi, hogy az orosz erők minimális előrehaladást értek el az elmúlt napokban, és továbbra is súlyos veszteségeket szenvednek el, miközben az ukrán ellenállás továbbra is kitartó és jól koordinált. Ukrajna területének jelentős többsége, beleértve az összes nagyobb várost is, továbbra is ukrán kézen van – írja a BBC a közlemény alapján.

Az ukrán hadsereg szerint Oroszország a sikertelen szárazföldi hadműveleteket követően inkább a légi támadásokra összpontosít.

Iskolaépületet ért rakétatámadás Merefában hajnalban

A harkivi régióban található Merefa városában az orosz erők éjjel egy iskolaépületet is lebombáztak helyi idő szerint hajnal három után, írja a Guardian. A kétemeletes épület egy része megsemmisült, másik része kigyulladt. A támadásban közeli házak is megrongálódtak. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

Varnus Xavér katedrális méretű templomot vett Kanadában, menekülteket fogadna benne

Varnus Xavér nemrég újabb orgonával gyarapította a gyűjteményét. A ráhagyott hangszert azonban nem szerette volna kimozdítani a rendeltetési helyéről, ezért megvette hozzá a templomot is. Mivel a háború kitörése óta több barátja is menedéket kért tőle Kanadában, a zenész őket szeretné fogadni a katedrális méretű épületben.

Legelső felhasználása ennek a gyönyörű épületnek az lesz, hogy egyszerűen tényleg felajánlom a menekülteknek, hogy éljenek ott és lakjanak ott. Talán még örülnek is, hogy napi két órát orgonálok majd nekik

– mondta az orgonaművész, aki a napokban nagyszabású koncertet is ad hazatérése előtt, hogy a bevétellel a rászorulókat támogathassa.

Kapcsolódó
Varnus Xavérra hagytak egy orgonát, megvette hozzá az egész templomot és menekülteket fogadna benne
„Talán még örülnek is, hogy napi két órát orgonálok majd nekik” – mondja a zeneművész.

3329 ukrajnai menekült érkezett vonattal Budapestre szerdán

Az ukrajnai háború elől szerdán 3329 ember, köztük 971 gyermek érkezett Budapestre vonattal, írja a police.hu. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 59 ember, köztük 37 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg, közölték.

Japán felől is érkezhetnek új orosz csapatok Ukrajnába

Kedden és szerdán összesen négy orosz hadihajó haladt át a Japán északkeleti részén található Cugaru-szoroson, és valószínűleg csapatokat és harci járműveket szállított Ukrajnába – közölte szerdán a japán védelmi minisztérium. Hozzátették: továbbra is fokozott óvatossággal figyelik az orosz hadsereg mozgását. A Cugaru-szoros köti össze a Japán-tengert a Csendes-óceánnal.

A CNN cikkében arról is ír, hogy a brit védelmi minisztérium szerint az Ukrajnában elszenvedett súlyos veszteségek miatt Oroszország távoli helyekről is átcsoportosít katonákat és katonai járműveket, például a Csendes-óceánról vagy Örményországból.

Lelőtt rakéta maradványai találtak el egy lakóházat Kijevben, egy ember meghalt

Egy ember meghalt csütörtök reggel Kijevben, miután egy lelőtt rakéta maradványai egy lakóházat találtak el, írja a Guardian az ukrán hatóságok jelentése alapján. Egy épületben 16. emeletén lévő lakásban tűz ütött ki a támadás következtében.

Az érintett épületből 30 embert menekítettek ki.

A támadásnak eddig egy halálos áldozata van, illetve hárman megsérültek.

Újabb műholdfelvételeken látható a háborús pusztítás nagysága

Az AFP közölt képpárokat, amelyeken látható, mekkora pusztítást okozott a háború egyes ukrán településeken. Az alábbi képek Szumit mutatják, a bal oldali kép 2021 júliusában készült, még a jobb oldali március 14-én.

Satellite image ©2022 Maxar Technologies / AFP
Satellite image ©2022 Maxar Technologies / AFP

A mariupoli színház az orosz támadás előtt és után

Dmitro Kuleba tett közzé egy fotót a mariupoli színházról az orosz bombázás előtt és után. Az ukrán külügyminiszter  megerősítette, hogy orosz támadás érte a színházat, ahol több száz civil húzta meg magát a háború elől menekülve. A folyamatos rakétatámadások miatt egyelőre nem tudni, hány áldozata lehet a támadásnak a színházban, ami a BBC szerint 1200 civil óvóhelyeként működött a bombázás ideje alatt.

Zelenszkij: Oroszország terrorista állammá vált

Volodimir Zelenszkij éjjeli videóüzenetében a BBC tudósítása szerint úgy fogalmazott:

a világnak hivatalosan is el kell ismernie, hogy Oroszország terrorista állammá vált.

Az ukrán elnök egyúttal további szankciókat sürgetett Oroszország ellen, illetve további fegyvereket kér Ukrajnának, valamint a repüléstilalmi zóna bevezetését szeretné elérni.

Zelenkszij szerint bármiféle sikeres tárgyalásnak előfeltétele az országa „valódi védelme”. Mint mondta, a prioritások egyértelműek: „a háború vége, biztonsági garanciák, szuveneritás, az ország területi egységének helyreállítása és valódi védelem Ukrajnának”.

A háború legfontosabb szerdai történései

  • Már több mint 3 millióan menekültek el Ukrajnából, másfél millióan gyerekek.
  • Kijevet és Harkivot is bombázták, halálos áldozatok is vannak. Csernyihivben tízen haltak meg egy orosz támadás közben, mialatt kenyérért álltak sorban.
  • Mariupolban bombatalálat ért egy színházat, akár több mint ezer ember is a romok alatt rekedhetett, ők itt kerestek pont menedéket. Eközben 3000, mariupoli menekülteket szállító autó érte el Zaporizzsja városát.
  • Az ukránok azt állítják, hogy néhol már visszatámadnak. Az orosz külügyminiszter lát esélyt a kompromisszumra, főleg ha Ukrajna semleges országgá válna.
  • Az amerikai szenátusban háborús bűnösnek nyilvánították Putyint, Volodimir Zelenszkij lemondásra szólította fel az orosz vezetőket. Kína azt állítja, előzetesen nem tudott a háború megindításáról.
  • Zelenszkij az amerikai Kongresszus előtt is beszédet mondott videós kapcsolaton keresztül: légtérzárat vagy eszközöket kért, miközben a képviselők nemzeti érzelmeire igyekezett hatni. Tapsvihart kapott.
  • Az Európa Tanács kizárta tagjai közül Oroszországot.

Az oroszok már kénytelenek kevésbé pontos fegyvereiket is bevetni a britek szerint

A brit védelmi minisztérium legújabb beszámolója szerint az orosz hadsereg már régi, kevésbé pontos fegyvereket használ, írja a BBC. Csakhogy, tették hozzá, ennek az a következménye, hogy kevésbé precíz eszközök miatt több civil áldozatra lehet számítani.

A jelentésben azt írják, Oroszország valószínűleg azért kényszerült ezeknek a fegyvereknek a használatára, mert eddig nem tudta elérni a kitűzött céljait.

Az ENSZ szerint eddig hivatalosan 729 civil vesztette életét a háborúban Ukrajnában.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1504226935106330628

Orosz katonákért cserébe szabadon engedték az elrabolt melitopoli polgármestert

A melitopoli polgármestert – akit orosz erők raboltak el öt nappal ezelőtt – szabadon engedték, miután Ukrajna beleegyezetett, hogy cserébe kilenc fogságba esett orosz katonát elenged, írja a BBC egy magas rangú ukrán tisztviselőre hivatkozva.

Zelenszkij sajtósa, Darja Zarivnaja az üggyel kapcsolatban elmondta, a szabadon engedett orosz katonák tulajdonképpen „gyerekek”, mindannyian 2002-2003-ban születtek.

Újabb ülést tarthat az ENSZ BT a romló humanitárius helyzet miatt

A ENSZ több tagállama, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kezdeményezték New Yorkban helyi idő szerint szerdán, hogy az ukrajnai háború fejleményei miatt másnap tartson rendkívüli ülést a világszervezet Biztonsági Tanácsa, írja az MTI. Erre szerintük elsősorban a romló humanitárius helyzet miatt van szükség.

A brit ENSZ-misszió a kérést bejelentve úgy fogalmazott: az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország háborús bűnöket követ el, mert civileket is célba vesz.

Az ülés kezdeményezői között van Norvégia, Írország és Albánia is.

A BT-ben Oroszország is köröztet egy határozati javaslatot, amely a „sérülékeny helyzetben lévő” ukrajnai civilek védelmére, továbbá a humanitárius segítség és a távozni kívánó lakosság útjának szabaddá tételére szólítana fel, de anélkül, hogy megemlítené Moszkva felelősségét a háborús helyzet kialakulásában. A javaslatról várhatóan pénteken szavaznak is a tanácsban, de diplomaták szerint nincs igazán esély arra, hogy elfogadják, mert nem szólít fel a harcok beszüntetésére és az orosz csapatok kivonására.

Egy másik, francia-mexikói javaslatot, amely azonnali tűzszünetre szólít Ukrajnában, rámutatva a humanitárius helyzet súlyosságára, a tervek szerint az ENSZ Közgyűlése vitat majd meg, mert a BT-ben orosz vétó fenyegeti.

A háború azonnali leállítására szólította fel Oroszországot a hágai Nemzetközi Bíróság

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ) szerdán ukrajnai hadműveleteinek azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt, írja az MTI.

Határozatában a bíróság hozzátette: Oroszországnak azt is biztosítania kell, hogy az ellenőrzése alatt álló vagy általa támogatott más katonai erők se folytassák a hadműveletet.

Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország február 24-én megkezdte ukrajnai háborúját. Kijev arra hivatkozott, hogy Moszkva azon indoka megalapozatlan, miszerint azért indította meg a hadműveleteket, hogy megakadályozza a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság kiirtását.

A március elején tartott meghallgatások során az ukrán vezetés azzal érvelt, hogy Oroszország visszaélt az 1948-as népirtási egyezményben foglaltakkal, amikor Ukrajna által elkövetett állítólagos népirtásra hivatkozva teremtett jogi alapot saját a katonai inváziójához. Kijev szerint Kelet-Ukrajnában nem fenyeget népirtás veszélye.

Oroszország nem vett részt az ICJ meghallgatásain, hanem írásos dokumentumot nyújtott be amelyben azzal érvelt, hogy a bíróságnak nem lenne szabad ebben az ügyben intézkedéseket elrendelnie.

A Nemzetközi Bíróság ítéletei elvileg kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a betartatásukra. Ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a testület az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, ahol azonban Oroszország állandó tagsággal és vétójoggal rendelkezik.

Olvasói sztorik