Lakóházat ért találat Kijevben, megnyílt a humanitárius folyosó Mariupolnál, kedden folytatódnak a béketárgyalások

Ajelet Saked izraeli belügyminiszter a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a zsúfolt reptéri várakozást felszámolták, az Ukrajnából érkező, zsidó felmenőkkel nem rendelkezőket ügyük elbírálásáig szállodákban helyezik el, és egyelőre három hónapra befogadnak mindenkit, akinek élnek rokonai Izraelben.

A zsidó népet üldözték, értjük, mit jelent menekültnek lenni. Megnyitjuk a szívünket és a kapukat olyanoknak is, akikre nem vonatkozik a hazatérési törvény, vagyis nincs zsidó nagyszülőjük

– jelentette be Saked hozzátéve: „ám ezt korlátok között kell tartani, nem nyithatjuk meg mindenki előtt a kapukat.” Az Ukrajnával korábban megkötött egyezmény alapján Izrael mindenkit befogad, akinek rokonai élnek az országban, a menekültkvótán felül is, ehhez a már Izraelben élő rokonoknak alá kell írniuk, hogy náluk lakhatnak – ismertette az új rendelkezést. A rokonoknak egyelőre három hónapra biztosítják a látogató-tartózkodási engedélyt. A ynet szerint az utóbbi két hétben 3500 új bevándorló érkezett Izraelbe, mintegy kétezren közülük Ukrajnából, 1500-an pedig Oroszországból kérték az izraeli állampolgárságot. Vasárnap mintegy négyszázan értek földet Tel-Avivban Ukrajnából, és hétfőn újabb 600 bevándorlóra számítanak, akik már a repülőtéren felveszik az állampolgárságot, valamint a befogadási minisztérium szakemberei gondoskodnak szállásukról, ellátásukról és nyelvtanulásukról a következő fél évre. (MTI)

Javában zajlanak a hétfőn délelőtt újrakezdett ukrán–orosz béketárgyalások, a videókonferencia keretében zajló egyeztetésekről Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója számolt be a Twitteren. Mint írja, a felek aktívan képviselik a határozott álláspontjukat. „Zajlik a kommunikáció, de nehezen megy. A viszály oka a túlságosan eltérő politikai rendszerekben keresendő. Oroszországban elnyomják a szabad párbeszédet a társadalmon belül” – fogalmazott Podoljak.

The parties actively express their specified positions. Communication is being held yet it’s hard. The reason for the discord is too different political systems. 🇺🇦 is a free dialogue within the society & an obligatory consensus. 🇷🇺 is an ultimatum suppression of its own society pic.twitter.com/O00fnCd1WP

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 14, 2022

Az ukrajnai háború kitörése óta hétfő reggelig 1,758 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba – közölte a lengyel határőrség a Twitteren. Vasárnap 82,1 ezren keltek át a határon Ukrajna felől. Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal vezetője az RMF FM kereskedelmi rádiónak hétfő reggel adott interjúban elmondta: nem lehet pontosan tudni, hogy a schengeni belső határokon át hány ukrajnai menekült utazott tovább Lengyelországból Európa más országaiba. Dworczyk több tízezerre becsülte ezt a számot, a menekültek túlnyomó többsége azonban – mint mondta – Lengyelországban maradt.

Pawel Szefernaker lengyel belügyminiszter-helyettes a Twitteren közölte: péntektől vasárnap estig a lengyel államvasutak különvonataival 27 ezer, Németországba igyekvő menekültet szállítottak tovább. A lengyel kormány az utóbbi napokban más uniós tagállamok kormányzataival egyeztetett a menekültek szállításának összehangolásáról. Szombat este Lengyelországban hatályba lépett az ukrajnai menekültek befogadásáról szóló, az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodásának és munkavállalásának rendezését célzó különleges törvény, amelyet aznap fogadott el sürgősségi eljárásban a parlament. A jogszabály egyebek mellett térítésmentes orvosi ellátásra jogosítja a menekülteket.

Waldemar Kraska lengyel egészségügyi miniszterhelyettes hétfőn a közszolgálati rádiónak adott interjúban közölte: jelenleg több mint 1800 ukránt ápolnak lengyelországi kórházakban, a betegek közel fele gyermek. Lengyelországba az elmúlt napokban mások mellett evakuálták az ukrajnai Lviv onkológiai gyermekkórházának pácienseit is. (MTI)

Az Európába irányuló fegyverszállítások jelentősen megnőttek az elmúlt öt évben, miközben a globális fegyverkereskedelem lelassult, így az emelkedés egyértelműen az Európai Unió és Oroszország viszonyának megromlásával függ össze – tette közzé hétfőn a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) megállapításait a Reuters.

Az előző ötéves időszakhoz képest a főbb fegyverek nemzetközi szállítása globálisan 5 százalékkal zsugorodott, miközben az európai államokba irányuló import 19 százalékkal nőtt – ez a legmagasabb arányú emelkedés a világon.

A legtöbb európai állam és Oroszország közötti kapcsolatok súlyos romlása volt a fő mozgatórugója az európai fegyverimport növekedésének, különösen azon államok esetében, amelyek nem tudják minden igényüket kielégíteni a nemzeti fegyveriparuk révén

– fogalmazott Pieter Wezeman, a SIPRI kutatója. Nagy-Britannia, Norvégia és Hollandia voltak Európa legnagyobb importőrei, tette hozzá. A SIPRI adatai a nemzetközi fegyverszállításokra vonatkozó információkon és becsléseken alapulnak, beleértve az eladásokat, ajándékozásokat és az engedélyek alapján történő gyártást.

Megrázó videó készült arról, hogy Irina Manyukina Chopint játszik, mielőtt elhagyja rommá lőtt kijevi otthonát.

professional pianist Irina Maniukina playing Chopin (Aeolian Harp’ Étude, Op. 25, # 1) before finally leaving her home south of Kyiv https://t.co/mZrRJ4k3l0

— Jim Pickard (@PickardJE) March 13, 2022

Az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3920 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta – közölte hétfőn Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint Ukrajna ezen felül

• 143 pilóta nélküli légijárművet,
• 1267 harckocsit és más páncélozott harcjárművet,
• 124 rakéta-sorozatvetőt,
• 457 tüzérségi ágyút és aknavetőt,
• valamint 1028 speciális katonai járművet veszített.

Azt is mondta, hogy az orosz haderő egyetlen éjjel, hétfőre virradóra négy ukrán drónt, valamint 187 katonai objektumot, köztük 31 hadianyagraktárt semmisített meg. A szóvivő szerint az orosz hadsereg egyes szakaszokon 11 kilométert nyomult előre. Az orosz védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy a visszavonuló „ukrán nacionalisták” szabotázst hajtottak végre a donyecki népköztársaság területén található Avdijivka kokszgyárban. Az üzemben tűz ütött ki, amelynek maró, mérgező füstje a szomszédos településekre is átterjedt. A tűz oltását a harcok akadályozzák. (MTI)

Az orosz pénzügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy jóváhagyta a lejáró devizaadósságok visszafizetését, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a kifizetések rubelben történnek, mivel a szankciók megakadályozzák, hogy a bankok a kibocsátási pénznemben teljesítsék az adósságokat – adta hírül a Reuters.

Nem igazak azok az állítások, miszerint Oroszország nem tudja teljesíteni államadóssági kötelezettségeit

– fogalmazott Anton Sziluanov pénzügyminiszter egy nyilatkozatban. Az orosz kormánynak szerdán 117 millió dollárt kell fizetnie két, dollárban jegyzett kötvénye után. A minisztérium közölte, hogy ideiglenes eljárást hagyott jóvá, hogy a bankok devizában teljesíthessék a kifizetéseket, ám ezek alapvetően a szankcióktól függ.

A Szarajevói Filmfesztiválon idén az Ukrajnával való szolidaritás jeleként ukrán filmeket is bemutatnak a különböző versenykategóriákban – közölte a fesztivál szervezőbizottsága. Emellett rezidensprogramot is hirdetnek ukrán alkotóknak, akik ismert boszniai és más alkotókkal közösen dolgozhatnak tovább projektjeiken Szarajevóban. A térség egyik legrégebbi és legjelentősebb filmfesztiválját augusztus 12. és 19. között rendezik meg. Eddig a térség számos országából mutattak be filmeket, Ausztriától Törökországig minden ország szerepelt már a rendezvényen, Ukrajna azonban eddig kimaradt. Az ukrán filmesekkel történő együttműködés első jelenként a Szarajevói Filmfesztivál a hivatalos YouTube-csatornájára feltöltötte Szergej Loznica ukrán rendező Tükröződések (Reflections) című alkotását, amely a Szarajevó Hídjai nevű projekt részeként készült. Ennek keretében – amelyet 2014-ben az első világháború századik évfordulója alkalmából indítottak – 13 európai rendező foglalkozott Szarajevóval. (MTI)

Hétfő kora délelőtt folytatódott a gáz árának napok óta tartó csökkenése a holland gáztőzsdén. A TTF legközelebbi áprilisi határidős jegyzésében a kereskedés indítása után másfél órával, 9:30-kor 115,6 eurón állt 1 megawattóra, ami csaknem 12 százalék csökkenés a pénteki záróértékhez képest. Március 7-én a gázár rekordszinten, 345 eurón is állt. Egy éve ilyenkor a gázár jóval alacsonyabb, 17,6 euró volt. Reggel a Gazprom bejelentette, hogy a megrendelt mennyiségű gázt fennakadás nélkül szállítja Ukrajnán át az európai fogyasztóknak, napi 109,5 millió köbmétert, ami minimálisan kisebb a vasárnapi 109,6 millió köbméternél. (MTI)

Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában tárgyal Olaf Scholz német kancellárral az ukrajnai háborúról – írta meg a Guardian. A NATO-tag Törökországnak közös tengeri határa van Ukrajnával és Oroszországgal a Fekete-tengeren, és mindkettőjükkel jó kapcsolatokat ápol. Törökország korábban elfogadhatatlannak nevezte az inváziót, és támogatásáról biztosította Ukrajnát, ugyanakkor ellenezte a Moszkva elleni szankciókat, valamint felajánlotta, hogy közvetít a felek között. A hétfői látogatás Scholz első törökországi útja lesz a 2021 decemberi hivatalba lépése óta, és Németország azon erőfeszítéseit jelzi, hogy érdemi tárgyalásokat lehessen folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a katonai invázió befejezése érdekében.

A brit kormány megerősítette, hogy az új vízumrendszer értelmében nem fogják korlátozni azoknak az ukrán menekülteknek a számát, akik az Egyesült Királyságban az őket befogadó családoknál laknak majd – írta meg a BBC News.

A kabinet reményei szerint a Homes for Ukraine elnevezésű menekültprogramban több tízezer ember vehet majd részt. A program részleteit később határozzák meg, és azok felkerülnek arra a weboldalra, amelyen a segítségnyújtást tervező családok jelentkezhetnek. Indulásként a befogadó családok havi 350 fontot kaphatnak az államtól.

Sajid Javid egészségügyi miniszter a BBC Breakfastnek nyilatkozva elmondta, hogy nem lesz felső határ, a program keretében korlátlanul fogadhatnak majd be a britek menekülteket.

Örülök, hogy ezt megtesszük, mert így büszkén demonstrálhatjuk, hogy menedéket nyújtunk a háborúkból és konfliktusokból menekülő embereknek

– tette hozzá. A brit kormányt eddig számos bírálat érte, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió által kiváltott menekültválságra túl visszafogottan és lassan reagált.

Az AP hírügynökség jelentése szerint meghalt az a terhes nő, akit a mariupoli gyermekkórház szülészetéről mentettek ki hordágyon, miután az oroszok lebombázták az épületet szerdán. A mentésről készült képek és videók bejárták a világsajtót.

A nőt a támadás után átszállították egy másik, a frontvonalhoz még közelebbi kórházba, és az AP beszámolója szerint amikor rájött, hogy elveszíti gyerekét, azt kiabálta, hogy „Öljetek meg!” A csecsemőt császármetszéssel hozták világra, de nem mutatott életjeleket. Az anyát, akinek összezúzódott a medencéje, a csípője pedig levált, fél órán át próbálták újraéleszteni, de az ő életét sem tudták megmenteni.

A szerdai légicsapás utáni káoszban az orvosoknak arra sem volt idejük, hogy kiderítsék a nő nevét, mielőtt a férje és az apja elvitték volna a holttestét. Azt mondták, legalább valaki érte jött, így nem került a tömegsírokba, amelyeket a 400 ezres kelet-ukrajnai város egyre több halottjának ástak.

Azoknak üzent hétfőn a Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, akik külföldön attól félnek, hogy „belerángatják őket a harmadik világháborúba”. Mint írta, Ukrajna sikeresen visszavág.

Szükségünk van mindenkire, hogy segítsenek nekünk harcolni. Adjanak nekünk fegyvereket, amikre szükségünk van. Alkalmazzanak még több szankciót Oroszországgal szemben, és szigeteljék el teljesen. Segítsenek Ukrajnának, hogy Putyin kudarcot valljon, és ezzel egy nagyobb háborút háríthatnak el.

– írta Kuleba.

A mentési művelet a végéhez közeledik a Kijev északi kerületében, Obolonban történt lövöldözés helyszínén – ez látható Illia Ponomarenkónak a Kyiv Independent Twitter-oldalára feltett videójában. A kora reggeli rakétatámadásban két ember meghalt.

The rescue operation is almost completed at the site of the shelling in Obolon, a northern district of Kyiv. Two people have been killed in the early morning strike.

Video: Illia Ponomarenko/The Kyiv Independent pic.twitter.com/oGZL9Fn0qz

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 14, 2022

A lengyel külügyminiszter-helyettes szerint a Javoriv katonai támaszpont elleni 35 halálos áldozatot követelő vasárnapi légitámadás a NATO fenyegetésére irányult. A támaszpont alig 20 kilométerre fekszik a lengyel határtól. Marcin Przydacz azt mondta a BBC-nek, hogy az orosz lépés erősen provokatív, és egyértelműen fenyegető üzenet a NATO-nak. A miniszter-helyettes hozzátette, attól tart, hogy Lengyelország és több más ország is veszélyben van, Putyin orosz elnök ugyanis „megpróbálja elpusztítani amelyben élünk”.

A kínai külügyminisztérium szóvivője Pekingben a tárca hétfői sajtótájékoztatón azt mondta: az Egyesült Államokból származó dezinformációknak minősülnek azoknak az amerikai tisztviselőknek az állításai, amelyek szerint Oroszország katonai felszerelést kért volna Pekingtől az ukrajnai háborújához – adta hírül a Reuters.

Az ukrajnai háború elől 2022. március 13-án 4006 ember, köztük 1239 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tette közzé a police.hu-n a BRFK. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 34 ember – köztük 12 gyermek – elhelyezését és odaszállítását a rendőrséggel együttműködő hatóságok, segélyszervezetek és civilek oldották meg.

Remélem, mindenki érti most már: ha nem tiltottuk volna be a fegyverszállítmányok áthaladását Magyarországon, akkor azok átadására a magyar–ukrán határon került volna sor, az pedig a tegnapihoz hasonló támadás veszélyét okozta volna Kárpátalja területén, a magyar–ukrán határ közelében. Épeszű ember nem akarhatja ezt!

– ezt írja többek között Szijjártó Péter a saját Facebook-oldalára hétfőn reggel kitett posztjában. A külgazdasági és külügyminiszter ezúttal is megismételte azt a kormányzati álláspontot, miszerint a baloldal fegyvert és katonákat küldene Ukrajnába, sőt, az ellenzék a fegyverszállítmányok áthaladásának tilalmát szerinte egyenesen árulásnak nevezte. „Holott ez utóbbi veszélyességéről – ha korábban nem voltak vele tisztában – tegnap végérvényesen meggyőződhetett mindenki: az oroszok támadást intéztek egy Lengyelországtól alig húsz kilométerre fekvő támaszpont ellen, ahol szakértők szerint külföldről érkezett fegyverszállítmányokat tároltak. A fegyverszállítások betiltása a biztonságot, azok esetleges engedélyezése – ahogy a baloldal szorgalmazza – pedig a veszélyt jelenti” – ismételte meg a külügyminiszter.

Újabb külföldi cégek jelentették be, hogy felfüggesztik tevékenyégüket vagy kivonulnak az orosz piacról, tiltakozásul az Ukrajna elleni orosz háború miatt.

Az egyik legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank azt közölte, hogy megszünteti oroszországi jelenlétét. „Néhány nemzetközi partnerhez hasonlóan, a jogi és a szabályozási kötelezettségeket betartva felszámoljuk oroszországi üzletünket” – áll a cég közleményében.

Egy másik vezető német bank, a Commerzbank AG szóvivője közölte: „Leállítottuk az új üzleteket Oroszországban, és korlátozzuk a meglévő tevékenységünket“, hozzátéve, hogy betartják a szankciókat.

Hétfőn jelentette be a nyomtatókat és fényképezőgépeket gyártó japán Ricoh, hogy felfüggeszti az oroszországi szállításokat. Közleménye szerint a cég aggódik az Ukrajnában kialakult humanitárius válság miatt. „A helyzet fényében a Ricoh Group átmenetileg leállítja valamennyi termékének szállítását Oroszországba.”

Ugyancsak hétfőn jelentették be, hogy az ASUS tajvani személyiszámítógép-gyártó tervet dolgoz ki alkalmazottainak és vállalkozásainak „evakuálására” Oroszországból. Ezzel kapcsolatban Vang Mei-hua tajvani gazdasági miniszter azt mondta, hogy támogatják a többi demokráciát, és fellépnek Oroszország ellen, de magáncégek lépéseit nem kommentálják. Csütörtökön Mihail Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes levelet írt Johnny Shinek, az ASUS elnökének, amelyben felszólította a céget, hogy hagyjon fel oroszországi tevékenységével. (MTI)

Globális élelmiszerválsággal kell számolni az ukrajnai harcok elhúzódása esetén – figyelmeztetett hétfőn Andrej Melnyicsenko orosz szénmilliárdos a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében.

„Tragikus, ami Ukrajnában történik, azonnal békére van szükség” – fogalmazott az anyai ágon ukrán származású milliárdos, kiemelve: orosz állampolgárként, fehérorosz születésűként és „vér szerinti ukránként” rendkívüli fájdalmat okoz neki, hogy a testvéri népek egymás ellen fordultak. Kiemelte, hogy a válság áldozata a mezőgazdaság is, a konfliktus miatt a műtrágya ára is egyre nő, így egyre kevesebben tudják megvásárolni. Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány miatt így is megtépázott ellátóláncra a háború újabb terheket ró, és emiatt a kevésbé fejlett országokban élelmiszerhiány alakulhat ki.

Ukrajna orosz inváziója után Melnyicsenko is felkerült az Európai Unió szankciós listájára, ennek keretében a hét végén az olasz hatóságok lefoglalták a milliárdos Triesztben horgonyzó szuperjachtját is. Az EuroChem Group műtrágyagyártó cég és a SUEK szénvállalat tulajdonosa a Forbes magazin szerint Oroszország hetedik leggazdagabb embere. (MTI)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleményben közölte, hogy Ukrajnába egyelőre eljutnak a sürgősen szükséges orvosi felszerelések és berendezések, amelyekkel az orosz invázió közepette az ellátási hiányokkal küzdő ukrán egészségügyi rendszert támogatják. A helyi ellátási láncok megszakadtak, számos forgalmazó kiesett, egyes készletek a katonai műveletek miatt elérhetetlenek, a gyógyszerkészletek fogynak, mivel a kórházak küzdenek a betegek és sebesültek ellátásával, közölte a szervezet.

Az Ukrajnában érintett emberek jelenlegi becsült száma 18 millióra tehető, ebből 6,7 millióan az országon belüli menekültek

– áll az ügynökség közleményében. A WHO igyekszik enyhíteni a kritikus felszerelések és gyógyszerek, például oxigén és az inzulin, a sebészeti eszközök, az altatószerek és a transzfúziós készletek hiányát, tették hozzá. A WHO közölte, hogy az ellátmányt az ukrán egészségügyi minisztériummal együttműködve, a szomszédos Lengyelországban működő támogató központ segítségével osztják szét.

Két ember meghalt, három pedig megsebesült, amikor hétfő reggel egy gránát becsapódott egy lakóházba Kijev északnyugati részén – idézi az ukrán állami katasztrófavédelem közleményét a Guardian.

07:40-kor két ember holttestét találták meg egy kilencemeletes lakóépületben, 3 embert kórházba szállítottak, 9 embert a helyszínen elláttak

– olvasható a nem sokkal 8 óra után kiadott közleményben. A jelentések szerint további 15 embert mentettek ki a tűzből, és 63-at evakuáltak, a tüzet nem sokkal 8 óra előtt eloltották. A kilencemeletes lakóépület a jelentések szerint hajnali 5 óra után gyulladt ki az orosz lövedékektől. Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat helyi idő szerint 7 óra 30 perckor tett közzé egy frissítést, amelyben azt írta, hogy nem sokkal 5 óra után tűz ütött ki a főváros Obolonskij kerületében.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) sürgős megoldást sürget a Mariupolban rekedt civileket fenyegető „legrosszabb forgatókönyv” megelőzése érdekében – idézi a CNN a szervezet közleményét.

A legrosszabb forgatókönyv vár a Mariupolban a súlyos harcok miatt csapdába esett civilek százezreire, ha a felek nem jutnak sürgősen konkrét humanitárius megállapodásra

– olvasható a nyilatkozatban. Az ICRC felszólította a Mariupolban harcoló feleket, hogy állapodjanak meg egy olyan tűzszünetben, amely biztosítja a civilek biztonságos átkelését. „A harcokban részt vevő valamennyi félnek meg kell állapodnia a tűzszünet módozatairól és időzítéséről, a biztonságos átkelési útvonal pontos helyszíneiről, majd biztosítaniuk kell a megállapodás betartását” – tette hozzá az ICRC.

Mariupol több százezer lakosa „az alapvető szükségleti cikkek, mint az élelmiszer, a víz és a gyógyszerek rendkívüli vagy teljes hiányával” néz szembe, és sokan „fűtetlen pincékben” húzódnak meg, közölte az ICRC hozzátéve, holttestek is rekedtek a romok alatt. Korábban Mariupol városvezetése egy Telegram-üzenetben közölte, hogy az ostromlott városba szánt nagyméretű humanitárius segélykonvoj nem érkezett meg, így továbbra is 400 000 ember várakozik a segítségre.

Egy orosz hadművelet során megteremtették a Krím-félsziget és a Donyec-medence szárazföldi összeköttetését – közölte hétfőn reggel Georgij Muradov, az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím miniszterelnök-helyettese.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva a politikus elmondta, hogy az orosz csapatok ellenőrzése alá került a Krímből Mariupolba vezető autóút.

Az ukrán hatóságok egyelőre nem erősítették meg ezt az értesülést.

Muradov szerint az útvonal segíthet a részben a szakadárok kezén lévő donyecki régió humanitárius ellátásában. A dpa német hírügynökség mindemellett felidézte, hogy ukrán jelentések szerint orosz csapatok vasárnap elállták egy humanitárius konvoj útját az általuk ostromlott Mariupol kikötővárosába.

Megfigyelők abból indulnak ki, hogy az orosz hadművelet egyik célja szárazföldi folyosó megteremtése az Oroszországgal határos, kelet-ukrajnai, egyedül Moszkva által elismert donyecki és luhanszki szakadár népköztársaságok és a Krím félsziget között. (MTI)