Ukrajna kész a NATO-mentes jövőről tárgyalni, Zelenszkij közben megtorlást ígér

Az ukránoknak van tervük arra, hogy így vagy úgy megőrizzék a kormányzás kontinuitását, ha az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt megölik – mondta Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere a Face the Nation című tévéműsorban vasárnap a CNN cikke szerint. Blinken ezekről a tervekről nem osztott meg részleteket, de Zelenszkij és az ukrán nép bátorságát is dicsérte az interjúban.

Az első felszólaló az ellenzéki tüntetésen

Hadházy Ákos volt, aki először egyperces néma csendet kért a koronavírus magyar, illetve az orosz-ukrán háború összes áldozata számára.

A hatalom bástyája, a propaganda fellegvára él, és virul – kezdte beszédét a helyszínre utalva. Hadházy szerint a magyar miniszterelnök őrült barátja háborút indított. „A Fidesz propagandatévéje pedig hű csatlósként terjeszti az orosz propaganda üzeneteit. Ez ellen tiltakozni kell.” A képviselő emlékeztetett: Márki-Zay Pétert eddig még nem hívták meg a köztévébe, pedig ő az ellenzék miniszterelnök-jelöltje.

Hadházy azt mondta:

Az Orbán-rendszer csak egy franchise-rendszer, Putyin rendszerének magyar változata.

Hangsúlyozta: “Orbán Putyintól tanulta meg, hogy kell ellopni egy országot.”

Ezután a kormányzati propagandáról beszélt Hadházy. Szerinte a putyini pályaív Magyarországon is fenyegető: szép lassan zárják be a független médiákat, és végül csak az állami propaganda média marad. „Lehet, hogy hamarabb, lehet, hogy később, de ugyanoda fogunk eljutni”, mint Oroszország. Jelenleg egy „bűnszervezet által, egyre biztosabban felépített diktatúrában élünk, aminek április 3-án véget kell vetnünk.”

Szerinte meg kell kérdezni, hogy „Orbán hányszor szólalhatott meg a közmédiában az elmúlt években, és hányszor az ellenzék vezetői? Hányszor volt benn Márki-Zay Péter ebben a televízióban? Nullaszor!” Szerinte nem kell több adat, hogy kijelentsük, hogy „amiben élünk, az nem demokrácia.”

Azért vagyunk itt, hogy követeljük, hogy ebbe az épületben állítsák le az orosz propaganda sugárzását, és a választás előtt engedjék be az ellenzéket.

De ezek közt a körülmények közt, Hadházy szerint nem tiszta és nem szabad választás. A következő 30 nap feladata az ellenzék számára, hogy meg kell mutatni, hogy nincsenek egyedül az ellenzéki szavazók. „Két dolog közt kell választanunk: Európa, vagy Moszkva?”

Hadházy azzal zárta beszédét, hogy reméli, utoljára jöttek el tüntetni a Kunigunda utcába.

Ukrán mérnökök vasárnap az orosz erők által megrongált kelet-ukrajnai gázvezeték helyreállításán dolgoztak, ami miatt leállt a Délkelet-Ukrajna egyes részébe irányuló gázszállítás – közölte Pavlo Kirilenko, Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának a vezetője.

A mérnököknek sikerült elzárni a vezetéket és megelőzni a szivárgást, a kiáramló gáz mennyisége csökken, és vasárnap estére teljesen leáll. Kirikenko közölte, hogy a Donyeck megyei Vuhledar és a fekete-tengeri Bergyanszk kikötőváros között minden településen szünetelni fog a gázszolgáltatás, amíg a hibát ki nem javítják. A két város között a távolság 117 kilométer.

(MTI)

Egyelőre több százan várják többek közt Márki-Zay Péter beszédét is az MTVA-székháznál a Kunigunda utcában. Az ellenzék azért hirdetett tüntetést ide, mert szerintük a közmédia az orosz propaganda narratíváját terjeszti az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban.

Kétezer ember tüntetett a dél-ukrajnai településen az orosz megszállás ellen, írja az ukrán Interfax. Más tüntetésekhez hasonlóan itt is ukrán zászlókkal vonultak ki, de itt az orosz katonák tüzet nyitottak rájuk, megsebesítve öt embert.

Az orosz rendőrség adatai szerint 1700 főt Moszkvában, mintegy 750 főt pedig Szentpéterváron vettek őrizetbe vasárnap. Orosz civilszervezetek jelentése szerint az orosz hatóságok sokkolót is használtak a tüntetők ellen, és volt, akit véresre vertek. Amióta Putyin elindította a háborút Ukrajna ellen, már több mint 10 ezer embert vettek őrizetbe Oroszországban.

Február 24. óta ennyien haltak meg, és 759 ember sérült meg a harcokban. A valódi számok az ENSZ megfigyelői szerint ennél jóval nagyobbak lehetnek. Március ötödikén, tegnap 13 halottat és 52 sérültet tudtak azonosítani.

Azt gondolom, hogy átlátható és kemény vizsgálatra van szükség ebben az ügyben.

– mondta a CNN-nek az Európai Bizottság elnöke.

Kisebb tüntetés van a város központjában, a Köztársaság tér mellett.

Razvija se zastava #SlavaUkraine pic.twitter.com/lYWvId1CY0

— Srdjan Cvijic (@srdjancvijic) March 6, 2022

Vlagyimir Putyin szerint nem az oroszok, hanem ukrán szélsőségesek tehetnek zaporizzsjai erőmű körüli március 3-ai kavarodásról – ezt az orosz elnök telefonon mondta Emmanuel Macronnak.

Aznap nemcsak tűz ütött ki az erőműnél, de orosz katonák rálőttek. Az tüzet végül eloltották, komolyabb baleset nem történt az erőműnél. Aszódi Attila nukleáris szakértő ugyanakkor azt mondta akkor:

Az ENSZ alapdokumentumaiban van rögzítve, hogy nukleáris létesítményeket nemhogy támadni, de fenyegetni sem szabad. Az, hogy egy erőműre sorozatlövővel rálőjenek, abszolút túlmegy minden normán és a józan észen is.

Putyin azt ukrán szélsőségesek provokációjáról volt szó, ezt is mondta ma Macronnak, akivel majdnem két órát beszélt telefonon.

Jelenleg az oroszok ellenőrzése alatt van az erőmű, elmondásuk szerint a sugárzási érték normális.

(Guardian)

Ez azért fontos, mert Ukrajna rendkívül exportőr, sok gabona, növényi olaj és egyéb élelmiszer származik innen, most viszont nem tudják használni a Fekete-tengeri kikötőiket, mert azokat az oroszok támadják. Az élelmiszer egy része Magyarországon keresztül is jöhet Ukrajnából vonattal.

Anthony Blinken azt mondta, több olyan, hitelt érdemlő jelentést is látott, amelyek arról szólnak, hogy az orosz egységek szándékosan támadják és veszik célba az ukrán lakosságot. Ki kell vizsgálni, hogy történt-e ezeknél az eseteknél háborús bűncselekmény, tette hozzá Blinken.

Szijjártó Péter telefonon egyeztetett a török külügyminiszterrel, és elégedetten tette le a telefont a távirati iroda tudósítása szerint. A magyar külügyminiszter azt hangsúlyozta a Mevlüt Cavusoglu-val folytatott beszélgetés után, hogy

Magyarország energiaellátása jelenleg zavartalanul, menetrendszerűen, a megkötött szerződéseknek megfelelően történik. Ennek keretében naponta 10 millió köbméternyi földgáz érkezik délről a Törökország-Bulgária-Szerbia útvonalon keresztül.

Szijjártó ezentúl leszögezte: miközben „Magyarország az európai egység fenntartásában érdekelt, nem engedhetjük meg, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg”.

A külügyminiszter hangsúlyozta, az Ukrajnában zajló háború idején

legfontosabb kötelességünk hazánk biztonságának garantálása, amely feladatnak több dimenziója is van.

Ezúttal is elmondta: semmiképp nem szabad belesodródni ebbe a háborúba.

Kimondtuk: a NATO nem részese a háborúnak

– hangsúlyozta Szijjártó Péter.

(MTI)

Az orosz Mediazona kiadója a Twitteren jelentette be, hogy a hazai hatóságok blokkolták az oldalukat.

Azért tették ezt, mert őszintén tudósítottunk az Ukrajnában zajló eseményekről, megszállásnak neveztük a megszállást és háborúnak a háborút

-olvasható a közleményben.

A kiadó nevében Pyotr Verzilov mégis optimista, és ígéri, valahogy folytatják a munkát.

Oroszországban a média elleni hasonló hatósági fellépések miatt lényegében nem maradt független sajtótermék.

(Guardian)

És addig nem engedik el őket, amíg nem hajlandóak megmutatni, írja a Kommersant újságírója. Ez még Oroszországban is illegális, de a rendőrök nem válaszoltak a kérdésére, hogy milyen jogon nézik át a telefonokat.

Police officers in Moscow today are stopping people, demanding to see their phones, READING THEIR MESSAGES, and refusing to release them if they refuse. This from Kommersant journalist Ana Vasilyeva. https://t.co/E8oBw3XPz1 pic.twitter.com/rxk7AmdzOp

— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) March 6, 2022

Több orosz bank bejelentette vasárnap, hogy hamarosan megkezdi a kínai UnionPay kártyaüzemeltető rendszerét használó kártyakibocsátást, amelyhez társul Oroszország saját Mir-hálózata.

A kínai fizetőrendszerre való áttérésre azután döntöttek az orosz bankok, hogy a Visa és a MasterCard közölte: felfüggeszti oroszországi tevékenységét.

A Visa és a MasterCard kártyái országon belül továbbra is működnek, viszont külföldön nem lehet vásárolni velük. Nem működnek a külföldön kibocsátott Visa- és MasterCard-kártyák sem Oroszországban.

A UnionPayre való átállásról vasárnap a Sberbank, Oroszország legnagyobb hitelezője, valamint az Alfa Bank, Raiffeissen Bank orosz leányvállalata, az MKB és a Tinkoff adott ki közleményt. Roszszelhozbank, Pocsta Bank, a Gazprombank, a Szankt-Petyerburg Bank, a Promsvyazbank, VBRD, Primszocbank, Zenit, és Szovkombank edig is használta a rendszert.

A UnionPay egy 2002-ben létrehozott nemzetközi fizetési rendszer, amely 2005-ben vált nemzetközivé. Alkalmazásával 180 országban lehet fizetni egyebek között Magyarországon, Svájcban, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Mexikóban, Cipruson, Thaiföldön, Indiában, Izraelben, Portugáliában, Horvátországban, Lengyelországban, Szerbiában, és Ausztriában.

(MTI)

Egy órán beszéltek telefonon, a török elnök nagyon határozott volt a beszámolók szerint.

Kapcsolódó

Erdogan telefonon kérte Putyint, hogy azonnal hirdessen tűzszünetet

Recep Tayyip Erdogan egy órán át beszélt Vlagyimir Putyinnal telefonon vasárnap – írja a távirati iroda. A beszélgetés legfontosabb része az

A Szentszék készen áll mindent megtenni a béke érdekében – mondta Ferenc pápa az Úrangyala-imádság után mondott beszédében vasárnap. A katolikus egyházfő szavai szerint néhány napja Ukrajnában tartózkodik két bizalmas munkatársa, a lengyel Konrad Krajevski bíboros, a pápai alamizsnahivatal vezetője, valamint a cseh származású Michael Czerny, az Átfogó Emberi Fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusa.

A két bíboros jelenléte a pápa és az egész keresztény nép jelenlétét bizonyítja: közel akarunk lenni, hogy mondhassuk, a háború őrültség, álljatok meg, legyetek szívesek, lássátok meg a kegyetlenséget

– mondta Ferenc pápa.

Ferenc pápa hangoztatta, hogy a Szentszék „készen áll mindent megtenni a béke szolgálatában”. Azt mondta, Ukrajnában „vér- és könnyfolyók folynak: nem katonai műveletről van szó, hanem háborúról, amely halált, pusztítást és nyomort szít”.

Az egyházfő a fegyveres támadások leállítását kérte, a tárgyalás és a józan ész előtérbe helyezését, valamint azt, hogy térjen vissza a nemzetközi jog tiszteletben tartása.

Humanitárius segítséget és humanitárius folyosók megnyitását sürgette, „életmentő segítséget az ostrom alatt álló térségekben, ahol fivéreinket és nővéreinket a bombák és a félelem nyomja agyon”. A pápa beszéde alatt többen ukrán zászlókat lobogtattak a Szent Péter téren.

A pápa kifejtette, „egyre több az áldozat és a menekülő, főleg édesanyák és gyerekek. A mártírként szenvedő országban óráról órára tragikusan nő a humanitárius segítség szükségessége” – mondta Ferenc pápa. Köszönetet mondott a menekülteket befogadóknak.

Az egyházfő megköszönte az információszolgáltatásért életüket kockáztató újságírók munkáját is, akik lehetővé teszik, hogy „közel legyünk a lakosság drámájához, és lássuk a háború kegyetlenségét”. Sergio Mattarella államfő a római ukrán közösség legnagyobb templomában vett részt a vasárnapi misén.

(MTI)

Az oroszpárti szeparatisták és az ukrán Nemzeti Gárda egymást okolja azért, hogy szombat után vasárnap sem sikerült evakuálni Mariupol civil lakosságát, mert megint nem tudták biztosítani a humanitárius folyosót – írta a Guardian.

Az ukrán 24 televíziónak egy ukrán katona azt mondta, hogy a 400 ezer fős kikötővárost körülvevő orosz- és az oroszbarát erők folytatták a a biztonságosnak szánt területek ágyúzását. Az Interfax hírügynökség viszont azt írja a donyecki szeparatisták egyik tisztviselőjére hivatkozva, hogy az ukrán erők nem tartják be a korlátozott tűzszünetet.

A tisztviselő szerint mindössze 300 embernek sikerült elhagynia Mariupolt. Korábban az ukrán hatóságok azt mondták, 200 ezer embert terveznek evakuálni a városból.

Moszkva központi utcáin sétálnak a tüntetők, akik ebben az esetben a biztonságukat teszik kockára.

Шествие по центральным улицам Москвы #русские_против_войны #антивоенные_протесты pic.twitter.com/eN9rwmJjXY

— Ilya Ponomarev (@iponomarev) March 6, 2022

A rendőrség rengeteg embert tartóztat le.

На Манежной начались массовые задержания. Вяжут даже тех, кто просто стоит.

Видео: @AvtozakLIVE pic.twitter.com/v4gmNZgU8e

— Андрей Пивоваров (@brewerov) March 6, 2022

És volt tüntető, aki arról beszélt, hogy a rendőrörsön annyira megverték, hogy sántán tudott csak kisétálni.

❗️В Новосибирске задержанная активистка сообщила, что ее избили полицейские. Из отдела полиции ее вывели врачи https://t.co/pMeNPy4F1E

Фото: «Тайга.Инфо» pic.twitter.com/kgpyr37vie

— ОВД-Инфо (@OvdInfo) March 6, 2022

A tüntetőket Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető hívta utcára a hétvégére, egyenesen a börtönből. Navalnij szavai eleve korlátozottan tudnak eljutni az emberekhez, mert Oroszországban a Facebook és a Twitter mellett a Youtube-ot is lekapcsolták, szinte az összes független lap, rádió és tévé mellett.

Ahogy azt is, hogy Putyin ismét elmondta, akkor lesz vége a támadásnak, ha az ukránok abbahagyják a harcot és teljesítik a feltételeit. Ezek a feltételek egyébként szinte azonnal teljes megadást jelentenének, leginkább a kormány lemondása miatt. A legtöbb elemző szerint ugyanis ezt érti Putyin denácifikáció alatt.

21 orosz városban több mint 600 tüntetőt tartóztattak le, miután a bebörtönzött ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij felszólította honfitársait, tiltakozzanak az Ukrajna ellen indított háború ellen – írja a BBC az OVD-Info megfigyelőcsoport adatai alapján.

A csoport, amely helyi médiabeszámolók alapján gyűjtötte adatait, azt is közölte, csak a szibériai Novoszibirszkben 200 demonstrálót tartóztattak le.

Navalnij a városok főterére hívta a tüntetőket helyi idő szerint délután kettőre, magyar idő szerint délre.

A tüntetéseken való tömeges letartóztatások megszokottá váltak Oroszországban. Az OVD-Info szerint 8000 tiltakozót tartóztattak le az elmúlt 11 napban.

– Ki kell rúgni az orosz oligarchák gyerekeit és hozzátartozóit valamennyi brit egyetemekről – nyilatkozta Paul Nightingale, a sussexi egyetem politológia professzora, aki korábban kormányzati tisztségeket is betöltött. A múlt héten már néhány konzervatív képviselő felvetette, hogy a magániskolákból küldjék el az oligarcha-csemetéket az orosz-ukrán háború miatt, sőt, olyan javaslatok is elhangoztak, hogy az összes orosz diákot küldjék haza.

Nightingale azonban nem ért egyet azzal, hogy mindenkit egy kalap alá vegyenek. – Az orosz diákok nagyobb része Putyin-ellenes. Nekünk támogatni kell azokat az embereket, akik a jövőben változást hozhatnak Oroszországban – jelentette ki a Guardian cikke szerint.

Mindössze egy nejlonzacskóval, egy útlevéllel és a kezére felírt telefonszámmal lépett át Szlovákiába egyes egyedül. 950 kilométerre fekszik az otthona.

Kapcsolódó

Az éjszaka hőse: egyedül érkezett Szlovákiába egy 11 éves fiú Ukrajnából

Otthonától úgy 950 kilométert tett meg.