Zelenszkij elnök szerint az oroszok már a harmadik atomerőmű felé haladnak

Újabb információink vannak az ideiglenes tűzszünetről és a civilek evakuálásáról a délkeleti Mariupol városból, amelyet az orosz erők több napja megállás nélkül ostromolnak.

A mariupoli városi tanács arról adott hírt, hogy

• a tűzszünet helyi idő szerint reggel kilenc órától délután négyig tart,
• a civilek evakuálása tizenegy órakor kezdődik,
• a humanitárius folyosó útvonala Mariupoltól a nyugatra fekvő Zaporizzsja városáig tart,
• a város három pontjáról indulnak majd buszok, de a megadott útvonalon a magánközlekedés is engedélyezett,
• az egyeztetett útvonalról való letérés szigorúan tilos.

A tanács továbbá arra kér mindenkit, hogy teljes mértékben használják ki a járműveikben rendelkezésre álló helyet.

(BBC)

A PayPal a jelenlegi körülményekre hivatkozva leállította szolgáltatásait Oroszországban, csatlakozva számos pénzügyi és technológiai vállalathoz, amelyek felfüggesztették a működésüket az országban. Ezt maga Dan Schulman elnök-vezérigazgató erősítette meg a vállalat közleményében, és hozzátette, hogy a PayPal a nemzetközi közösséggel együtt elítéli Oroszország erőszakos katonai agresszióját Ukrajnában.

(Al Jazeera)

Az ideiglenes tűzszünetről és a két délkelet-ukrajnai városban, Mariupolban és Volnovahában kialakított humanitárius folyosóról először az orosz védelmi minisztérium adott hírt.

Most az ukrán oldalról is hivatalos megerősítést érkezett: a donyecki régió katonai közigazgatásának vezetője, Pavlo Kirilenkótól elmondta, hogy az ideiglenes tűzszünet helyi idő szerint reggel kilenc órakor kezdődik. A regionális erők jelenleg dolgoznak az evakuálás részletein.

(BBC)

Két ostrom alatt álló ukrán városban ideiglenes tűzszünetet rendeltek el, de Ukrajnában folytatódnak a harcok.

• Az Ukrajna-24 hírcsatorna szerint helyi idő szerint szombaton öt órakor lövéseket hallottak a keleti Szumi városában, amelyet jelenleg orosz csapatok vesznek körül.
• A Kyiv Independent arról számolt be, hogy az éjjel több robbanás is hallatszott Harkivban. Egy vasútállomáson menedéket kereső lakos már helyi idő szerint szombaton három órakor arról tweetelt, hogy rakéták csapódtak be a peronon.
• A Kyiv Independent a fővárosban, Kijevben, valamint Szumi, Zsitomir és Csernyihiv városokban is légiriadóról adott hírt, és arra kérte az embereket, hogy menjenek a legközelebbi óvóhelyre.

🚨From the #Kharkiv train station, law student Justin Esiobu files this report for @JURISTnews just after 3 AM local time. Several rockets hit the station platform area about 30 minutes ago. There's power downstairs in the subway; power upstairs is off. #UkraineUnderAttaсk pic.twitter.com/OfIwV9buul

— JURIST (@JURISTnews) March 5, 2022

(BBC)

Az orosz erők moszkvai idő szerint 10 órakor leállítják a tüzelést, hogy humanitárius folyosókat létesítsenek Mariupol és Volnovaha városában – közölte az orosz védelmi minisztérium az Interfax hírügynökséggel.

A hírt az ukrán fél részéről egyelőre nem erősítették meg.

Korábban Mariupol polgármestere, Vadim Boicsenko humanitárius folyosó létesítésére szólított fel az orosz csapatok blokádja miatt. A kikötőváros szerda óta óriási tűzerő alatt áll, az oroszok itt kezdték támadni először a lakossági infrastruktúrákat. Az alpolgármester korábban arról beszélt, hogy a heves tűz alatt a halottaikat sem tudják összeszedni.

(BBC)

„Egyetlen éjszaka alatt tönkrement az életem” – nyilatkozta a menyasszony, akinek hirtelen kellett menekülnie.

Kapcsolódó

Már a lagzi termét díszítették, amikor jött a háború

A menyasszonynak mindent ott kellett hagynia Ukrajnában – a vőlegényét is.

Az Ukrajnát megszálló orosz erők pénteken támadták meg Európa legnagyobb atomerőművét: egy épület négy óráig lángolt, miután az oroszok nem engedték a tűzoltókat a helyszínre.

Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége háborús bűncselekménynek minősítette a támadást. Az amerikai külképviselet szerint Putyin orosz elnök az erőmű bombázásával egy lépéssel tovább viszi a rémuralmát.

It is a war crime to attack a nuclear power plant. Putin's shelling of Europe's largest nuclear plant takes his reign of terror one step further. #TheHague #Zaporizhzhia #StandwithUkraine

— U.S. Embassy Kyiv (@USEmbassyKyiv) March 4, 2022

Több százan tüntettek Belgrádban Oroszország mellett, a tüntetők azt ígérték, még többen az utcára vonulnak, ha a szerb kormány csatlakozik a Moszkvát sújtó szankciókhoz.

A tüntetésen megjelentek az Obraz (Becsület) nevű szélsőjobboldali szervezet tagjai is, egyikük „a világ legbátrabb, legerősebb államférfijának” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A belgrádi vezetés a kormány-, valamint a nemzetbiztonsági tanács ülését követően döntött úgy, hogy nem csatlakozik a szankciókhoz, noha azt is közölte: tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, és elítéli az ellene indított támadásokat.

Aleksandar Vucic szerb elnök azt is leszögezte: Szerbiának a saját érdekeit kell figyelembe vennie.

Zelenszkij ukrán elnök elítéli a NATO-t, amiért egyértelműen kizárták az ukrajnai repüléstilalmi övezet létesítését.

Tudva, hogy az újabb csapások és áldozatok elkerülhetetlenek, a NATO szándékosan úgy döntött, hogy nem zárja le az eget Ukrajna felett

– mondta az elnökség által közzétett videóban.

Ma a szövetség vezetése zöld utat adott az ukrán városok és falvak további bombázásához

– bírálta a nyugati hatalmakat Zelenszkij.

(Al Jazeera)

A CNN riportban számol be arról, hogy rögtönzött egészségügyi vonaton halálos beteg gyerekeket mentenek Harkovból.

Rendkívül veszélyes utazás ez a gyerekeknek, akiknek palliatív ellátásra lenne szükségük – a lehető legjobb körülmények között.

A cikk szerint az egyik gyerek állapota olyan rossz, hogy az orvosok azt mondják, lehet, nem éli túl az utat.

Az úticél Lengyelország.

A BBC közöl riportot az orosz-finn határról, a Helsinkitől százhúsz kilométerre fekvő Vaalimaa településről.

A kilépő oroszok némelyike attól tart, hogy Putyin hadiállapotot vezet be az országban lévő tüntetések felszámolása érdekében.

„Ukrajna a mi családunk, az emberek a mi népünk, nem kellene megölnünk őket” – nyilatkozta egy autós. Majd arra a kérdésre, hogy visszamegy-e hazájába, azt felelte: „Nem, amíg a jelenlegi rettenetes kormány van hatalmon.”

Megjegyezte, hogy szerinte a legtöbb orosz nem akarja ezt a háborút, de börtönbe kerülhet, ha szembeszáll Putyinnal.

A biztonsági együttműködés elmélyítéséről állapodott meg Joe Biden amerikai elnök és Sauli Niinistö finn államfő a washingtoni Fehér Házban.

Finnország nem tagja a NATO-nak, viszont különösen érzékeny geostratégiai pozícióban van, hiszen 1300 kilométernyi közös határa van Oroszországgal.

Finnország (és Svédország) esetleges NATO tagsága jó ideje kényes téma, Oroszország a minap is „megtorló intézkedésekkel” fenyegetőzött ez ügyben.

Biden most „erős védelmi partnernek” nevezte Finnországot, mely „elősegíti az egységes transzatlanti fellépést Oroszország elszámoltatása érdekében”.

A találkozón sem az amerikai elnök, sem a finn államfő nem beszélt arról, hogy Helsinki csatlakozna az észak-atlanti védelmi szövetséghez, netán fokozott védelmi együttműködést feltételező szövetséges státusra törekedne az Egyesült Államokkal.

Niinistö Washingtonban is kitartott amellett, hogy országának joga lenne kérnie felvételét a NATO-ba, de nem tartja időszerűnek a csatlakozást.

Niinistö a találkozó után újságíróknak arról beszélt, hogy Finnország mindig is hajlott a szoros együttműködésre az Egyesült Államokkal, és megköszönte az amerikai kormánynak, hogy ezekben a „nagyon nehéz időkben” vezető szerepet tölt be.

A találkozón Biden és Niinistö telefonon beszélt Magdalena Andersson svéd kormányfővel, a két skandináv ország vezetője pedig személyesen is találkozik szombaton.

A jövő héten Antti Kaikonnen finn védelmi miniszter is Egyesült Államokba látogat.

Finnország a múlt hónapban kötött szerződést az Egyesült Államokkal F-35 típusú lopakodó harci repülőgépek beszerzésére 9,4 milliárd dollár értékben.

Erősíti az együttműködést a NATO Finnországgal és Svédországgal, Moszkva megtorló intézkedésekkel fenyegetőzik

Magasabb fokú hozzáférést kap Finn- és Svédország a NATO ukrajnai információihoz.

A kelet-ukrajnai Mariupolt blokád alá vonták az orosz erők, és a város „kérlelhetetlen” támadásokat kénytelen kiállni.

Erről a félmilliós város polgármestere beszélt.

Vadim Bojcsenko humanitárius folyosó létrehozására szólított fel.

Bojcsenko azt állítja, hogy az orosz csapatok ostromgyűrűt vonnak a város köré, lerombolják a hidakat és a vasútvonalakat, hogy a helyiek ne tudják elhagyni a települést.

A polgármester az ellenállás folytatására bíztatja az ukrán erőket; elmondása szerint a várost az ukrán hadsereg, a nemzeti gárda, a szélsőjobboldali, ultranacionalista Azov Légió, a határőrség és a tengerészgyalogság védi.

Az orosz invázió miatt már több mint 500 ezren menekültek Ukrajnából Lengyelországba.

Szakértők szerint a háború a 43 milliós országban akár 4 millió embert is menekülésre kényszeríthet, és közülük sokan a szomszédos Lengyelországban fognak menedékjogot kérni.

A legtöbb menekült határ menti városokba érkezik.

(AFP)

Nagyon magas adóskockázatot jelző szintre rontotta péntek éjjel Ukrajna besorolását a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy az orosz invázió nyomán romlik Ukrajna képessége és valószínűleg hajlandósága is adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítésére.

A Moody’s az eddigi B3-ról két fokozattal Caa2-re minősítette vissza Ukrajna devizában és hazai valutában fennálló hosszú lejáratú szuverén adósságállományának osztályzatát.

Sőt, a cég az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja.

A most megvont B3 is mélyen a spekulatív, vagyis a befektetésre nem ajánlott sávban volt, a Caa2 minősítés pedig nagyon magas adóskockázatra figyelmezteti a befektetőket.

Elemzésében a Moody’s kiemelte: jóllehet, Ukrajna költségvetési és külső tartalékai javultak a 2014-es katonai konfliktus óta, ez a javulás azonban nem lesz elégséges a likviditási kockázatok teljes mértékű ellensúlyozásához. Tekintettel a szűkösebbé váló finanszírozási opciókra, a külföldi befektetők kivonulására és a külső ukrán fizetési pozícióra nehezedő egyre nagyobb nyomásra. A Moody’s számításai szerint az idén 6 milliárd dollár, a következő évtizedben évente 2-6 milliárd dollár – az ukrán hazai össztermék (GDP) 1-4 százalékának megfelelő – ukrán államadósság-hányad törlesztése válik esedékessé.

A hitelminősítő becslése szerint a külföldi kormányok és a nemzetközi intézmények, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Unió eddig 15 milliárd dollárnyi pénzügyi segélyre vállaltak kötelezettséget. A Moody’s úgy véli, a nemzetközi pénzügyi támogatás elősegíti a likviditási helyzet erősítését, valószínűtlen azonban, hogy elégséges lesz annak a hatásnak a teljes ellentételezésére, amelyet az orosz invázió gyakorol Ukrajna adósprofiljára.

Ukrajna megtámadása miatt kilép a Lukoil orosz olajvállalat felügyelőbizottságából Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár.

Döntését így indokolta:

Mindig is elkötelezett voltam amellett, hogy az EU és Oroszország között konstruktív kapcsolat legyen, de Ukrajna erőszakos lerohanásával, a gátlástalan harcmodorral és civilek bombázásával Oroszország átlépett egy bizonyos határt.

A Lukoil Oroszország második legnagyobb vállalata a Gazprom után, és a legnagyobb olyan cég az országban, amely nem állami tulajdonban van. Csaknem 80 milliárd dolláros bevétele van, és több mint 100 ezer embert foglalkoztat. A Lukoil és leányvállalatai 28 országban vannak jelen.

A Lukoil igazgatótanácsa csütörtökön adott ki közleményt, melyben a fegyveres konfliktus mielőbbi befejezésére szólít fel.

Schüssel a jobbközép Osztrák Néppárt politikusaként 2000-től 2007-ig volt osztrák kancellár.

Christian Kern, aki szociáldemokrata politikusként vezette Ausztriát 2016 tavaszától másfél éven át, az orosz támadás első napján mondott le az RZD orosz vasúttársaság felügyelőbizottsági tagságáról.

Míg számos óriásvállalat, köztük a brit BP, a Shell és a Jaguar Land Rover, az amerikai ExxonMobil és a Disney, a német Daimler Truck, a norvég Equinor, a Volvo svéd autógyár, valamint a Microsoft és a Meta amerikai számítástechnikai óriáscégek és több egyéb multinacionális vállalat elhatárolódott Oroszországtól, és bejelentette kivonulását az orosz piacról, Franciaországban ebben a tekintetben óvatosabb.

Ennek oka alighanem az, hogy Franciaország a legnagyobb külföldi munkaadó és a második legnagyobb külföldi közvetlen befektető Oroszországban.

Bár néhány francia luxuscég, köztük a Hermes, a Chanel és az LVMH pénteken bejelentette, hogy felfüggeszti kereskedelmi tevékenységét Oroszországban, a többi nagy francia luxusipari és kozmetikai nagyvállalat, a Kering és a l’Oréal egyelőre nem válaszoltak az AFP francia hírügynökség megkeresésére.

A CMA CGM hajógyár ugyan beszünteti az orosz kikötők kiszolgálását, de nem megtorló intézkedésként, hanem biztonsági okokból, és a cég nem vonul ki az orosz piacról.

A TotalEnergies nem finanszíroz újabb projekteket az országban, de kivonulást ez az energetikai óriáscég sem emlegetett.

A Société Générale bankház, amely a leányvállalata, a Roszbank révén kivált érintett az orosz-ukrán háborúban, még csütörtökön közölte, hogy ellenáll, ha meg akarnák fosztani oroszországi kintlevőségétől.

Bruno Le Maire pénzügyminiszter „gondot lát” abban, hogy egyes vállalatok az orosz hatalom közelében lévőkkel működnek együtt, de nem szólította fel a francia cégeket, hogy vizsgálják felül oroszországi jelenlétüket. A miniszter visszakozott korábbi álláspontjától, miszerint az Európai Uniónak „totális gazdasági és pénzügyi háborút” kell folytatnia Oroszország ellen; ehhez képest utóbb azt állította, hogy „háború” szó nem volt helyénvaló.