Az orosz–ukrán háború kitörése óta Magyarországon a menekültek fogadásában és ellátásában elsősorban az önkormányzatok és a civil szervezetek jeleskedtek, az állami szereplők elsősorban a koordinációban látnak el feladatokat. Bár a magyar kormány egyre jelentősebb anyagi forrást biztosít a menekültek ellátásához, a munkából maguk az állami intézmények csak korlátozottan tudják kivenni a részüket, mivel a menekültügyi ellátó rendszert a 2015-ös menekültválság után a kormány elsorvasztotta. Ennek következtében jelenleg csupán a kis kapacitású vámosszabadi menekülttábor működik, a nagy létszámú befogadó állomásokat – többek között Bicskén, Debrecenben és Kiskunhalason – bezárták.
Megnéztük, a környező országokban hogy áll az állami segítségnyújtás a menekülteknek, illetve hogy kik adnak katonai segítséget is Ukrajnának.
*
A lengyel határőröknek még soha nem kellett ekkora menekülthullámmal megküzdeniük,
mondta a Deutsche Welle riporterének Piotr Zakielarz, a határőrség egyik szóvivője a dél-lengyelországi Medyka városában. Az egyik menekült elmondása szerint egy darabig tudtak autóval menni, aztán gyalog folytatták az útjukat, és végül tíz órát álltak sorban, mire átléphették a határt. A hétvégén a CNN is bejelentkezett a határról, felvételeiken azt lehetett látni, ahogy az éjjeli fagyban álldogáló emberek – főleg nők és gyerekek – várják, hogy felszállhassanak egy buszra, amely tovább viszi őket.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint hat nap alatt több mint 600 ezer ember menekült el Ukrajnából, négy nap alatt csak Lengyelországba 281 ezren jutottak el. A hírek szerint vannak, akik 60 órát várakoznak, hogy bejussanak Lengyelországba, Románia felé pedig helyenként 20 kilométeres sorok is kialakultak. A lengyel kormány a napokban közölte, hogy nyolc befogadóközpontot állít fel az 500 kilométer hosszú lengyel-ukrán határ mellett, ezen felül elindít egy speciális orvosi vonatot, amely 120 lengyel kórház valamelyikébe tudja elszállítani az egészségügyi ellátásra szoruló menekülteket.
Lengyelországban az állam 28 millió zlotyt különített el az országba érkezett ukrán menekültek segélyezésére. 1 zloty csaknem 80 forintot ért (a forint a zlotyhoz képest is gyengült az elmúlt napokban, nemcsak az euróhoz és a dollárhoz mérten), így ez több mint 2,2 milliárd forintnak megfelelő összeget jelent. A lengyel állami segélyt a központi, általános költségvetési tartalékból bocsátják a menekültek rendelkezésére. Minthogy jóval több menekült érkezett, mint amennyire Varsó számított, így az állami segélyforrásokat várhatóan tovább fogják növelni. Lengyelországban mindemellett a helyi önkormányzatok is szerveznek gyűjtéseket a menekültek számára, de az ukrán testvérvárosoknak is küldenek támogatásokat.
A lengyel kormány ezeket az egyedi kezdeményezéseket megpróbálja koordinálni, így a tartományi kormányzók és az ő irányításuk alá tartozó stratégiai tartalékok hivatalai igyekeznek összehangolni az egyedi akciókat. Elsősorban Rzeszów, Lublin és Varsó lehetnek az ilyen intézkedések központjai.
A DW megjegyzi, hogy Lengyelországban 1,6 millió ukrán él, így azok, akik az első napokban elhagyták Ukrajnát, pontosan tudták, hogy hova akarnak menni. 13 kilométerre Medykától, Przemysl városába minden nap érkeznek vonatok Ukrajnából, de már nem tartják a menetrendet. A lengyel kormány még februárban úgy nyilatkozott, hogy akár 1 millió menekültet is be tudnak fogadni.
Szlovákiában csak a katolikus segélyszervezet, az SKCH több mint 750 ezer eurónyi (körülbelül 285 millió forint) segítséget gyűjtött össze Ukrajnának, illetve az országba érkezett ukránoknak. Ezen túl a szlovák karitász felhívást intézett az emberekhez, akik a katolikus püspöki konferenciánál jelentkezhetnek, ha szállást akarnak felajánlani a rászoruló menekülteknek. Az SKCH emberei és önkéntesei segítenek az ukrán-szlovák határon is az Ukrajnából érkezőknek.
Északi szomszédunk Lengyelországhoz hasonlóan rendelkezik közös határral Ukrajnával, bár ez mindössze 97 kilométer hosszú, így számszerűen jóval kevesebben érkeztek a határ túloldaláról, mint a lengyelekhez, de így is mintegy 30 ezer ukrán állampolgár lépte át a határt hétfő délig. A megnövekedett terhelés miatt Csehország ötven rendőrt küld a szlovák-ukrán határra, a meglévő 1500 szlovák katona mellé.
A Paraméter beszámolója szerint a menekültek többsége szlovákiai rokonához, ismerőséhez tart, így kevesen kértek elszállásolást a szlovák hatóságoktól, ezzel együtt az ukrán állampolgárok és a hozzátartozóik átmeneti menedéket kapnak Szlovákiában
Szlovákiában már régóta segítenek egyébként az ukrán rászorulóknak: a 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai konfliktus miatt elűzött ukránoknak (róluk Magyarországon kevesebb szó esett az elmúlt nyolc évben) „Távolsági Örökbefogadás” néven gyűjtöttek forrásokat. Ez azt jelentette, hogy szegény ukrán gyerekeket, árvaházakat vagy máshová menekült – de Ukrajnán belül maradt – szegény családokat lehetett „örökbe fogadni”, nekik anyagi támogatást nyújtani. Erre az elmúlt nyolc évben a szlovákok 130 ezer eurót fordítottak, de az SKCH is küldött 42 ezer eurót e célra korábban Ukrajnába.
Természetesen északi szomszédunkban nemcsak a katolikus egyház, hanem például önkormányzatok is szerveznek gyűjtéseket az ukrán menekültek számára. Ezeket a kezdeményezéseket lehetetlen lenne felsorolni, a legfrissebbek közé tartozik ezek közül a bártfai segélyakció. Zsolna térségében pedig maga Zsolna városa koordinálja a regionális segélyakciót. Kassa városa viszont saját segélyalapjából adott 200 ezer eurót (76 millió forint), ennek az összegnek a felét az ukrán testvérvárosa Ungvár kapja, másik felét pedig az ukrán menekültek ellátására fordítják.
Ahogy az a fenti infografikánkon látszik, a legtöbben kétféle, katonai és humanitárius segítséget is nyújtanak. A katonai segítségnyújtásnak több módja van: vannak olyan kormányok, amelyek emberi élet kioltására is alkalmas eszközöket is küldenek Ukrajnába, például fegyvereket, rakétákat, míg mások inkább olyasmit, amely a védekezést segíti (tankelhárító eszközök), vagy arra szolgál, hogy az egyes személyeket óvja, mint például a golyóálló mellények, vagy sisakok. (A kurzort az egyes országok fölé mozgatva felugrik a részletes leírást tartalmazó ablak.)
Ide tartozik Szlovákia is. A szlovák kormány jelentős mértékű katonai segélyt is juttat Ukrajnának: mintegy 4,4 millió euró értékben (ez körülbelül 1,7 milliárd forint) küld többek között üzemanyagot és 120 milliméteres lőszereket, valamint egészségügyi eszközöket – ez utóbbit egy uniós kezdeményezés keretében. Szlovákiában hivatalosan nagyjából 10 ezer ukrán állampolgár él.
A román kormány vasárnapi döntése értelmében az ország körülbelül hárommillió euró értékben küld katonai segélyt Ukrajnának. Fegyverekről nincs szó, a segélyszállítmány katonai védőfelszereléseket tartalmaz: sisakok, golyóálló mellények. A román hadügyminisztérium szerint egy második katonai szállítmány küldése is valószínű. Klaus Iohannis államfő, miután egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel, bejelentette, hogy Románia felajánlja, hogy legyen a külföldi segélyek elosztó központja, mivel az országnak van a leghosszabb határa Ukrajnával.
A román kormány hétfőn küldte el a második segélyszállítmányt Ukrajnába: orvosság, egészségügyi felszerelés, ágyak, mindezt a vészhelyzeti tartalékból. A kormányzat koordinálja az ukrajnai segélyakciókat. Egy három kamionból álló konvoj február 27-én indult el Ukrajnába. A konvojt a román rendkívüli helyzetek főfelügyelősége (IGSU) által szervezett akció nyomán indították útnak, és a Vama Siretnél (Szeretvám) lépte át a határt. Az ukrán hatóságoknak a románok gyógyszereket, egészségügyi felszereléseket vittek. A kormány már az orosz támadás napján elindított egy segélyplatformot, „Ukrajna – együtt többet segíthetünk” néven. Ezzel is próbálják koordinálni, összefogni az egyedi segélyakciókat.
Románia visszajuttatta azt az ukrán Szuhoj 27-es vadászgépet is, amely február 24-én menekült át Romániába. Kedden a gép lőszerek nélkül, a román légierő két gépének kíséretében, visszarepült Ukrajnába. Azt nem közölték, hogy ki vezette.
