2021 végére, a koronavírus-járvány kitörésének második évfordulójához közeledve a legtöbb ország számos hullámot maga mögött tudhatott, azonban pár héttel ezelőtt szinte mindenhol rohamszerűen megnőtt a fertőzöttek száma. Ennek nem a korlátozások feloldása vagy az emberek hanyagsága volt az oka, hanem egy új variáns, a Dél-Afrikából származó omikron.
A mutánsról egyelőre keveset tudunk (rövid ideje ismerjük, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO november utolsó napjaiban adott neki nevet), a kormányzati koronavírus-portál viszont azt írja, a Nemzeti Népegészségügyi Központ elemzései szerint a hazai megbetegedések tizenegy százalékát már ez a variáns okozza. Kiemelik, rendkívül gyorsan terjed: a fertőzöttek száma másfél-három nap alatt duplázódhat.
Bár az omikron tényleg elképesztő sebességgel terjed, és az országok eleinte rendkívüli intézkedéseket is hoztak (például lezárták határaikat a külföldiek előtt), nemzetközi tapasztalatok alapján a deltához – vagy a még fertőzőbb változatához, a delta pluszhoz – képest enyhébbek a tünetek, és alacsonyabb a kórházba kerülés, az esetleges halálozás esélye.
Egyre több és több olyan kutatást látunk, amely szerint az omikron vírusváltozat a koronavírus többi variánsától eltérően a felső légutakat fertőzi, és nem súlyos tüdőgyulladást okoz
– jelentette ki újságíróknak kedden Genfben Abdirahman Mahamud, a WHO egyik vezető tisztségviselője.
A fentiek miatt kíváncsiak voltunk arra, hogy tényleg kevesebben kerülnek-e kórházba, így hazánk mellett hat olyan európai országot választottunk, ahol (nagy eséllyel az omikron miatt) elkezdett emelkedni az aktív fertőzöttek száma. A kórházban ápoltak számát is összevetettük a korábbi hullámok adataival. Hogy az országokat egymáshoz tudjuk hasonlítani, egymillió lakosra számoltuk az értékeket.
A hét ország közül tavaly év végével bezárólag a két legsúlyosabb hullám januárban az Egyesült Királyságban (az ott kialakuló brit mutáns), illetve tavasszal Magyarországon volt, vélhetően az elkésett korlátozások miatt: a csúcson egymillió főre vetítve 28-30 ezer aktív fertőzöttet regisztráltak. Magyarországon azonban súlyosabb volt a helyzet, mert míg a szigetországban a csúcson egymillió főre vetítve alig 600 ember volt kórházban, addig nálunk majdnem 1300-an – utóbbi a hazai népességszámot figyelembe véve bő 12 ezer embert jelent.
Ehhez képest a legfrissebb, január eleji adatok szerint
Dániában, Spanyolországban és Franciaországban egymillió lakosra vetítve 36-37 ezren betegek jelenleg. A három ország közül az előző időszakot tekintve a legnagyobb növekedés Dániában tapasztalható: az 5,8 milliós országban a korábbi csúcs 2020 karácsonya körül volt, amikor 43 ezer ember volt igazoltan koronavírusos – jelenleg ez a szám 218 ezer. Franciaországnak eddig három látványos hulláma volt, a legtöbb fertőzést 2020 novemberében mutatták ki: akkor egymillió főre vetítve 12 ezer ember volt beteg – jelenleg háromszor annyian. Mégis, Dániában 15, Franciaországban 37 százalékkal kevesebben fekszenek kórházban, mint a korábbi tetőzésekkor.
Spanyolországban korábban legfeljebb a jelenlegi aktív fertőzött szám 45 százalékát láthattuk eddig, azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy az Ibériai-félszigeten az ezt megelőző hullámokban az egészségügyi kapacitások határát feszegető, azt átlépő állapotok alakultak ki. A járvány legnehezebb pillanataiban arányaiban (tehát még mindig egymillió főre vetítve) annyian voltak kórházban, mint az Egyesült Királyságban vagy éppen Olaszországban akkor, amikor utóbbi kettőben korábban tetőzött a járvány. Ehhez képest jelenleg közel hatvan százalékkal kevesebben szorulnak kórházi ápolásra (a csúcson egymillió lakosra vetítve 570-en voltak kórházban, a legfrissebb adatok szerint 240-en).
Olaszországban a britekhez képest (arányosan) feleannyi fertőzött van: átlagosan egymillió emberből 24 ezer beteg – de ez is kétszer annyi, mint a járvány legsúlyosabb pontján, 2020 novemberében. Akkor kórházban is rengetegen voltak: egymillió főre vetítve 646-an, aminél csak a magyar értékek voltak rosszabbak a vizsgált országok elmúlt két évében. A megugrott fertőzésszámhoz képest azonban most csak körülbelül harmadannyi ember szorul kórházi kezelésre.
Bár hazánkban az elmúlt hetekben fokozatosan szabadulunk a negyedik hullám nyomása alól, nem örülhetünk: ahogy tavaly télen, úgy idén is egymást éri két hullám – a csütörtök reggeli adatokat elnézve újra emelkedik az aktív fertőzöttek száma, tehát a következő napokban kezd felfutni az ötödik hullám. A kórházban ápoltak száma viszont csökken, a következő hetekben pedig kiderülhet, hogy az omikron elterjedése milyen hatással lesz a kórházi kezelésre szorulók létszámára. Magyarországon kevés korlátozás van érvényben, maszkot például csak zárt terekben, illetve a tömegközlekedési eszközökön, a megállókban kötelező viselni. Nem úgy Ausztriában, ahol a héten jelentették be, hogy szigorítanak. Többi között kötelezővé teszik szabadtéren is az FFP2 vagy K95 típusú maszk viselését ott, ahol nem tartható egymástól a legalább kétméteres távolság.
Ábránk felső grafikonján naranccsal jelöltük Ausztriát, jól látszik, hogy egy kisebb völgy után újra meredeken emelkedik az aktív fertőzöttek száma. Lakosságarányosan Ausztriában feleannyi igazolt fertőzött van, mint hazánkban, kórházban viszont csak negyedannyian vannak, mint Magyarországon – itthon egymillió lakosra vetítve 316-an, míg Ausztriában 78-an.
Hogy itthon mennyire terheli le az egészségügyet az omikron, az a következő hetekben derül ki, egyelőre viszont úgy tűnik, komoly aggodalomra nincs ok miatta. Ugyanakkor bár úgy fest, hogy az omikron a delta variánshoz képest jóval enyhébb tüneteket okoz, ugyanolyan komolyan kell venni és védeni kell magunkat.
