Nagyvilág europoli

Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen, mert nem küzd megfelelően a rasszizmus ellen

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal, Németországgal és Luxemburggal szemben az Európai Bizottság, mivel e tagállamok nemzeti jogszabályai nem ültetik át teljeskörűen vagy pontosan a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra vonatkozó uniós szabályokat – olvasható a bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint.

A 2008/913/IB tanácsi kerethatározat célja biztosítani, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet súlyos megnyilvánulásait, például az erőszakra vagy gyűlöletre való nyilvános uszítást Unió-szerte hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal sújtsák. A tájékoztatás szerint Németország és Magyarország jelenleg nem minősíti bűncselekménynek a gyűlöletbeszédnek a kerethatározatban említett konkrét formáját. Konkrétabban

a magyar jogrend nem nyilvánítja bűncselekménynek a nemzetközi bűncselekmények nyilvános védelmezését, tagadását és súlyos banalizálását, míg a német jogrendszer nem minősíti bűncselekménynek e bűncselekmények nyilvános tagadását és súlyos banalizálását. Ezenfelül Magyarország és Luxemburg sem hozta meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a rasszista és idegengyűlölő gyűlölet-bűncselekményeket ténylegesen bűncselekménnyé nyilvánítsák.

Az EB azzal indokolt, hogy a magyar jogi keret nem biztosítja, hogy a rasszista és idegengyűlölő indíték súlyosbító körülménynek minősüljön, vagy hogy a nemzeti bíróságok az ilyen indítékot figyelembe vegyék az elkövetett bűncselekmények mérlegelésekor.

A három tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Ellenkező esetben a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki. Hozzátették, hogy a Bizottság már tíz tagállammal szemben indított kötelezettségszegési eljárást e jogi eszközzel kapcsolatban.

Meseország mindenkié

A Bizottság ma úgy határozott, hogy a következő szakaszba lépteti a Magyarországgal szemben amiatt indított kötelezettségszegési eljárást, mert a Meseország mindenkié című, LMBTIQ-tartalmú gyermekkönyvön figyelmeztetés elhelyezését írta elő. Emlékezettek, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy tüntessen fel figyelmeztetést, hogy a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg.

A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország azáltal, hogy tájékoztatási kötelezettséget ír elő a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérés tekintetében, korlátozza a szerzők és a könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke), indokolatlan, szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést alkalmaz (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke), és helytelenül alkalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat (2005/29/EK irányelv).

A Bizottság a 2021 júliusában megküldött felszólító levelével elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Magyarország válaszának alapos elemzését követően a Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy az aggályokat nem sikerült eloszlatni.

Magyarország nem indokolta a megkülönböztetésmentességhez és a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jogok korlátozását. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, két hónapot biztosítva számára a helyzet orvoslására. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Kapcsolódó
Elindította Brüsszel a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben
A melegellenes elemeket tartalmazó pedofiltörvény és egy mesekönyv megbüntetése miatt is jogsértési eljárás indult Magyarországgal szemben - jelentették be Brüsszelben.

LMBTIQ-tartalmak tilalma

A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak azon nemzeti szabályai miatt, amelyek megtiltják vagy korlátozzák a 18 év alattiak olyan tartalmakhoz való hozzáférését, melyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, vagy a homoszexualitást” jelenítik meg.

Felidézték, hogy a Bizottság ez ügyben ez ügyben 2021. július 15-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy felszólító levelet küldött Magyarországnak. A Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó nemzeti szabályok számos uniós jogszabályba, többek között az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben foglalt, az audiovizuális tartalmakra és a határokon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó előírásokba ütköznek, mivel indokolatlan korlátozásokat vezetnek be, melyek egyrészt szexuális irányultságuk alapján különböztetnek meg hátrányosan embereket, másrészt pedig aránytalanok.

A Bizottság aggodalmát fejezte ki az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel kapcsolatban is, mivel a szabályok sértik a származási ország elvét. A törvény a kiskorúak tekintetében korlátozza a különböző szexuális irányultságokat ábrázoló tartalmakat megjelenítő szolgáltatások nyújtását, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezeket a szolgáltatásokat más tagállamból nyújtják és hozzátették, hogy Magyarország nem támasztotta alá érvényes indokokkal ezeket a korlátozásokat.

Bizottság nem találta kielégítőnek a magyar hatóságok felszólító levélre adott válaszát. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy orvosolja a helyzetet és válaszoljon a Bizottság indokolással ellátott véleményében megfogalmazott érvekre. Ellenkező esetben a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

A Fidesz közleményben úgy reagált: „A brüsszeli bizottság ma újabb fokozatba kapcsolta a gyermekvédelmi törvény miatti eljárást, ezzel folytatják a Magyarország elleni támadást. Azért támadják hazánkat, mert Brüsszel és a baloldal nálunk is be akarja engedni az LMBTQ-propagandát az iskolákba és az óvodákba. Márki-Zay-Péter, a baloldal kijelölt vezetője egyértelműen kijelentette, hogy a baloldal el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt és nem támogatja a gyermekvédelmi népszavazást sem. A Fidesz-KDNP kiáll a gyermekek védelméért és Európában először a magyar emberek mondhatják el véleményüket egy népszavazáson a gyermekekre irányuló és szülőket megkerülő agresszív szexuális propagandáról.”

Varga Judit igazságügyi miniszter hasonló gondolatokat fogalmazott meg a Facebook-oldalán:

Klubrádió

A Bizottság arról is döntött, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a Médiatanács azon erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozó döntésével kapcsolatban, hogy elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használat iránti kérelmét.

A rádióspektrum használatának feltételei, illetve a kapcsolódó jogok odaítélésére, meghosszabbítására, megújítására vagy visszavonására vonatkozó eljárások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben ((EU) 2018/1972 irányelv) lefektetett uniós hírközlési szabályok hatálya alá tartoznak. E szabályok meghatározó alapeleme az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elve.

Ezzel szemben, véli a Bizottság, a Médiatanács által a Klubrádió jogainak megújítása ügyében kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, tehát sértik az uniós jogot és szerintük a magyar médiatörvényt ebben az esetben diszkriminatív módon használták.

Az ezzel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás június 9-én indult meg és a kormánynak két hónapja van arra, hogy összhangba hozza a kérdéses határozatot az uniós hírközlési szabályokkal, különben az EB bíróság elé viszi az ügyet.

Kapcsolódó
Kötelezettségszegési eljárás indul a Klubrádió ügyében
Az Európai Bizottság szerint uniós jogot sértett a Médiatanács.

Európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatók

Az Európai Bizottság arról is határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mivel az nem teljesíti a 2004/52/EK irányelvből, a 2009/750/EK határozatból és az (EU) 2019/520 irányelvből eredő kötelezettségeit. Konkrétan Magyarország nem biztosította, hogy az útdíjszedők elfogadják az EETS-szolgáltatókat az útdíjköteles közúthálózataikon, és hogy elindítsák és lezárják a piacukon működő EETS-szolgáltatókra vonatkozó akkreditációs folyamatokat.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy  indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mivel az nem teljesíti a 2004/52/EK irányelvből, a 2009/750/EK határozatból és az (EU) 2019/520 irányelvből eredő kötelezettségeit. Konkrétan Magyarország nem biztosította, hogy az útdíjszedők elfogadják az EETS-szolgáltatókat az útdíjköteles közúthálózataikon, és hogy elindítsák és lezárják a piacukon működő EETS-szolgáltatókra vonatkozó akkreditációs folyamatokat.

Kiemelték, a Bizottság 2020 decemberében már felszólító levelet küldött, ezúttal pedig indokolással ellátott vélemény küldésével követi nyomon az ügyet. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre, ellenkező esetben ez az ügy is bíróság elé kerülhet.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.