Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal, Németországgal és Luxemburggal szemben az Európai Bizottság, mivel e tagállamok nemzeti jogszabályai nem ültetik át teljeskörűen vagy pontosan a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra vonatkozó uniós szabályokat – olvasható a bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint.
A 2008/913/IB tanácsi kerethatározat célja biztosítani, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet súlyos megnyilvánulásait, például az erőszakra vagy gyűlöletre való nyilvános uszítást Unió-szerte hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal sújtsák. A tájékoztatás szerint Németország és Magyarország jelenleg nem minősíti bűncselekménynek a gyűlöletbeszédnek a kerethatározatban említett konkrét formáját. Konkrétabban
a magyar jogrend nem nyilvánítja bűncselekménynek a nemzetközi bűncselekmények nyilvános védelmezését, tagadását és súlyos banalizálását, míg a német jogrendszer nem minősíti bűncselekménynek e bűncselekmények nyilvános tagadását és súlyos banalizálását. Ezenfelül Magyarország és Luxemburg sem hozta meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a rasszista és idegengyűlölő gyűlölet-bűncselekményeket ténylegesen bűncselekménnyé nyilvánítsák.
Az EB azzal indokolt, hogy a magyar jogi keret nem biztosítja, hogy a rasszista és idegengyűlölő indíték súlyosbító körülménynek minősüljön, vagy hogy a nemzeti bíróságok az ilyen indítékot figyelembe vegyék az elkövetett bűncselekmények mérlegelésekor.
A három tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Ellenkező esetben a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki. Hozzátették, hogy a Bizottság már tíz tagállammal szemben indított kötelezettségszegési eljárást e jogi eszközzel kapcsolatban.
Meseország mindenkié
A Bizottság ma úgy határozott, hogy a következő szakaszba lépteti a Magyarországgal szemben amiatt indított kötelezettségszegési eljárást, mert a Meseország mindenkié című, LMBTIQ-tartalmú gyermekkönyvön figyelmeztetés elhelyezését írta elő. Emlékezettek, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy tüntessen fel figyelmeztetést, hogy a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg.
A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország azáltal, hogy tájékoztatási kötelezettséget ír elő a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérés tekintetében, korlátozza a szerzők és a könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke), indokolatlan, szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést alkalmaz (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke), és helytelenül alkalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat (2005/29/EK irányelv).
A Bizottság a 2021 júliusában megküldött felszólító levelével elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Magyarország válaszának alapos elemzését követően a Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy az aggályokat nem sikerült eloszlatni.
Magyarország nem indokolta a megkülönböztetésmentességhez és a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jogok korlátozását. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, két hónapot biztosítva számára a helyzet orvoslására. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
LMBTIQ-tartalmak tilalma
A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak azon nemzeti szabályai miatt, amelyek megtiltják vagy korlátozzák a 18 év alattiak olyan tartalmakhoz való hozzáférését, melyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, vagy a homoszexualitást” jelenítik meg.
Felidézték, hogy a Bizottság ez ügyben ez ügyben 2021. július 15-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy felszólító levelet küldött Magyarországnak. A Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó nemzeti szabályok számos uniós jogszabályba, többek között az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben foglalt, az audiovizuális tartalmakra és a határokon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó előírásokba ütköznek, mivel indokolatlan korlátozásokat vezetnek be, melyek egyrészt szexuális irányultságuk alapján különböztetnek meg hátrányosan embereket, másrészt pedig aránytalanok.
A Bizottság aggodalmát fejezte ki az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel kapcsolatban is, mivel a szabályok sértik a származási ország elvét. A törvény a kiskorúak tekintetében korlátozza a különböző szexuális irányultságokat ábrázoló tartalmakat megjelenítő szolgáltatások nyújtását, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezeket a szolgáltatásokat más tagállamból nyújtják és hozzátették, hogy Magyarország nem támasztotta alá érvényes indokokkal ezeket a korlátozásokat.
Bizottság nem találta kielégítőnek a magyar hatóságok felszólító levélre adott válaszát. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy orvosolja a helyzetet és válaszoljon a Bizottság indokolással ellátott véleményében megfogalmazott érvekre. Ellenkező esetben a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
A Fidesz közleményben úgy reagált: „A brüsszeli bizottság ma újabb fokozatba kapcsolta a gyermekvédelmi törvény miatti eljárást, ezzel folytatják a Magyarország elleni támadást. Azért támadják hazánkat, mert Brüsszel és a baloldal nálunk is be akarja engedni az LMBTQ-propagandát az iskolákba és az óvodákba. Márki-Zay-Péter, a baloldal kijelölt vezetője egyértelműen kijelentette, hogy a baloldal el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt és nem támogatja a gyermekvédelmi népszavazást sem. A Fidesz-KDNP kiáll a gyermekek védelméért és Európában először a magyar emberek mondhatják el véleményüket egy népszavazáson a gyermekekre irányuló és szülőket megkerülő agresszív szexuális propagandáról.”
Varga Judit igazságügyi miniszter hasonló gondolatokat fogalmazott meg a Facebook-oldalán:
Klubrádió
A Bizottság arról is döntött, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a Médiatanács azon erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozó döntésével kapcsolatban, hogy elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használat iránti kérelmét.
A rádióspektrum használatának feltételei, illetve a kapcsolódó jogok odaítélésére, meghosszabbítására, megújítására vagy visszavonására vonatkozó eljárások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben ((EU) 2018/1972 irányelv) lefektetett uniós hírközlési szabályok hatálya alá tartoznak. E szabályok meghatározó alapeleme az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elve.
Az ezzel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás június 9-én indult meg és a kormánynak két hónapja van arra, hogy összhangba hozza a kérdéses határozatot az uniós hírközlési szabályokkal, különben az EB bíróság elé viszi az ügyet.
Európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatók
Az Európai Bizottság arról is határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mivel az nem teljesíti a 2004/52/EK irányelvből, a 2009/750/EK határozatból és az (EU) 2019/520 irányelvből eredő kötelezettségeit. Konkrétan Magyarország nem biztosította, hogy az útdíjszedők elfogadják az EETS-szolgáltatókat az útdíjköteles közúthálózataikon, és hogy elindítsák és lezárják a piacukon működő EETS-szolgáltatókra vonatkozó akkreditációs folyamatokat.
A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mivel az nem teljesíti a 2004/52/EK irányelvből, a 2009/750/EK határozatból és az (EU) 2019/520 irányelvből eredő kötelezettségeit. Konkrétan Magyarország nem biztosította, hogy az útdíjszedők elfogadják az EETS-szolgáltatókat az útdíjköteles közúthálózataikon, és hogy elindítsák és lezárják a piacukon működő EETS-szolgáltatókra vonatkozó akkreditációs folyamatokat.
Kiemelték, a Bizottság 2020 decemberében már felszólító levelet küldött, ezúttal pedig indokolással ellátott vélemény küldésével követi nyomon az ügyet. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre, ellenkező esetben ez az ügy is bíróság elé kerülhet.
