2018 és 2021 között 9 százalékponttal 64 százalékra emelkedett azok aránya, akik megbíznak az orvosokban – derül ki az Ipsos 28 országban végzett felméréséből, vagyis
Kisebb mértékben, de nőtt a tudósokba vetett bizalom mértéke is (a megkérdezettek 61 százaléka nyilatkozott így a 2021-es adatok szerint, míg 2018-ban 59 százalék), a válaszadók 55 százaléka pedig a tanárokat tartja a legmegbízhatóbbnak.
Az Ipsos felmérése alapján elmondható, hogy a legkisebb arányban a politikusokat tartjuk megbízhatónak – 10 százalék válaszolt így –, de nem szerepeltek sokkal jobban a kormánytagok meg a reklámszakemberek sem. Az újságírókat kevésbé tartjuk megbízhatónak, mint a jogászokat, az átlagemberekben viszont jobban megbízunk, mint a bankárokban.
A közép-európai régióból Magyarország és Lengyelország vett részt a felmérésben, így az ő eredményeiket külön is összehasonlítottuk. Ezek szerint a politikusokat és a kormánytagokat inkább a magyarok tartják megbízhatatlannak, míg a köztisztviselőket és a papokat a lengyelek.
A fegyveres erők megbízhatóságában pontosan ugyanolyan arányban kételkednek a magyarok és a lengyelek, de a bírók és az üzleti vezetők esetében is csak 1 százalékpontos eltérés tapasztalható. Kiugró különbség a rendőröknél látható:
Az Ipsos 2019-es, hasonló felmérésében Magyarországon a válaszadók 77 százaléka mondta megbízhatatlannak a politikusokat és 70 százalékuk a kormánytagokat, így ezek a számok csak egy kicsivel emelkedtek. A bankárokba vetett bizalom azonban a jelek szerint nőtt: míg 2019-ben a megkérdezettek 64 százaléka nevezte őket megbízhatatlannak, 2021-ben már csak a 48 százalékuk.
A közzétett adatok szerint a felmérésben részt vevő országokban leginkább az orvosokban bíznak meg az emberek, és őket követik a tudósok – Magyarországon is ez a helyzet. Brazíliában azonban a tanárok kerültek az első helyre, Indiában pedig a fegyveres erők.
A kutatásban részt vevőket megkérték arra is, hogy a különböző szakmákat egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékeljék, ahol az 1 a legmegbízhatóbbat jelenti, az 5 pedig a legkevésbé megbízhatót. Ennek alapján
Argentínában és Magyarországon pedig a megkérdezettek mindössze 3–4 százaléka válaszolt így. Hazánkban ráadásul kiugró volt azok aránya (79 százalék), akik 4-est vagy 5-öst adtak a politikusoknak.
2021-ben a magyarok bizalmi indexén az első helyen a tudósok (66 százalék), a második helyen az orvosok (61 százalék), a harmadik helyen pedig a tanárok szerepeltek (54 százalék). Ez látványos változás a 2019-es eredményekhez képest: bár az első helyet akkor is a tudósok foglalták el 58 százalékkal, a második helyen akkor még a tanárok álltak (48 százalék), és őket követték a fegyveres erők tagjai (39 százalék).
a magyar megkérdezettek 11 százaléka mondta megbízhatónak őket, szemben a skála másik végén álló Kínával, ahol ez az arány 45 százalék volt. A legtöbb 4-es és 5-ös értékelést Nagy-Britanniában kapták az újságírók, míg a legkiegyensúlyozottabb eredmény Németországban született: a sajtó képviselőit megbízhatónak minősítő németek aránya 21 százalék volt, szemben a kritikusabb álláspontot képviselő 30 százalékkal.
