Gyökeresen eltérő módon értékeli ugyanazt a mindkét fél által aláírt és ratifikált nemzetközi szerződést a norvég és a magyar kormány, méghozzá egy nagyon lényeges pontban, közölte a norvég külügyminisztérium a Népszava megkeresésére.
A lap emlékeztet, Gulyás Gergely múlt héten beszélt arról, 2022-ben az uniós állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak meg kell újítania az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló nemzetközi szerződést, és mivel ehhez konszenzusos egyetértésre van szükség, a magyar kormány vétózhat.
A nyilvánosan elérhető szerződésben a lap sem talált megújításról vagy határidőről szóló passzust. A 127. paragrafus ugyan kimondja, hogy 12 hónapos határidővel bármely aláíró fél kiléphet az egyezményből, de ez alapján legfeljebb Magyarország mondhatná fel azt egyoldalúan, Norvégiát semmiképpen nem „kényszeríthetné” rá.
Az EGT-szerződés értelmében az Európai Unióhoz nem csatlakozó Norvégia, Izland és Liechtenstein része lett egy akkor még 12 tagállamból álló belső piacnak és részesülhettek a tagság előnyeiből formális tagság nélkül is. A három ország cserében vállalta, hogy meghatározott pénzösszeget juttatnak el az EU-hoz, ez az elmúlt hónapokban nagy vihart kavaró Norvég Alap.
Mostanáig fel sem merült, hogy a szerződést felül kellene vizsgálni, mert ez kölcsönösen előnyös minden félnek.
A magyar kormány végső aduja a norvégok szerint egy blőff. A külügyi tájékoztatás szerint a Norvég Alap önkéntes hozzájárulás a részükről, így a határidő lejártával a 2014-2021-es 77 milliárd forint elúszott Magyarország számára.
A cikkben emlékeztetnek, Norvégiában két hete a választásokon megbukott az eddig regnáló jobboldali kormány, és egy baloldali koalíció veszi át hamarosan a hatalmat. Kérdés, ez milyen hatással lesz erre a vitára.
