Kisbenedek Attila / AFP
Nagyvilág

A norvég külügyminiszter elárulta, miért nem jön Magyarországra a 77 milliárdos támogatás

Azért nem jutottak döntésre, mert a magyar kormány nem fogadta el a legjobb pályázatot a Norvég Civil Alap esetében.

Péntek reggel közleményt adott ki a norvég külügyminiszter, Ine Eriksen Søreide a magyar kormánnyal folytatott, végül eredménytelenül végződő tárgyalásokról.

Ennek előzménye, hogy csütörtökön a 24.hu kérdésére árulta el a kormányinfón Gulyás Gergely, hogy hét hónap alatt sem sikerült megállapodnia a kormánynak a donorokkal arról, hogy ki lesz a Norvég Alap és az EGT Alap civil pályázatainak lebonyolítója. Amint azt szerdai cikkünkben megírtuk, a napokban járt le a határidő arra, hogy a kormány és az említett két alap donorjai megegyezzenek a 77 milliárd forintnyi támogatás civil részének lebonyolítójáról. Ez azonban, mint a miniszter szavaiból kiderült, nem sikerült, ami azt jelenti, hogy nem lehet elindítani az évek óta húzódó támogatási programot. Tehát azt a – nagyobb – részt sem, aminek forrásai társadalmi felzárkóztatásra, egészségügyi, oktatási, közlekedési és helyi fejlesztésekre, illetve a romák integrációjára lett volna fordíthatók, és amit döntően minisztériumok kezeltek volna.

Emlékezetes, hogy 2014-ben a kormány több állami szervet is mozgósított az akkori lebonyolító, az Ökotárs ellen, ám egyetlen gyanújuk sem igazolódott, így ki kellett mondani, hogy a civil szervezet törvényesen végezte a munkát. Miután a magyar kormány ezt lenyelte, azt azért sikerült elérnie, hogy a következő – elvileg 2017 után kezdődő – támogatási ciklus civil lebonyolítójának kiválasztásába beleszólása legyen, és

ha nem is ő választja ki, hogy ki legyen az, meg tudja akadályozni, hogy az legyen, akit nem akar.

A norvég külügyminiszter közleményéből kiolvasható, hogy most pontosan ez történt. A tárcavezető arról számol be ugyanis, hogy az eredménytelen tárgyalások végén Magyarországra azok a források sem érkeznek meg, amikkel a gazdasági és az energetikai szektor is erősödhetne, és támogatni lehetne belőle a kisebbségeket. Hangsúlyozza: a donor országok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen.

Magyarország elfogadta ezt a szempontot, ugyanakkor nem fogadta el a legjobbra minősített pályázatot

– írja a norvég külügyminiszter a tárgyalások eredménytelenségének okáról.

Ehhez tudni kell, hogy a jelentkező konzorciumok pályamunkáit egy brüsszeli iroda értékeli, és az a szokás – és ezt az érintett országok mindegyike elfogadta –, hogy a szakmai szempontok alapján legtöbb pontot kapó jelentkező kapja meg a lebonyolítói feladatot, ebbe a folyamatba nem szólhatnak bele a nemzeti kormányok. Azt nem tartalmazza a közlemény, hogy melyik konzorcium kapta a legtöbb pontot, azt ugyanakkor korábban is megírtuk, hogy az Ökotárs is beadta más civil szervezetekkel együtt a pályázatát, és tudható, hogy velük a donor országok a korábbi két ciklusban meg voltak elégedve. A folyamatok hátteréről itt olvashat bővebben:

Kapcsolódó
Most dől el, hogy a civilek miatt Orbánék kidobják-e a Norvég Alap tízmilliárdjait
Hét hónapja volt a kormánynak, hogy megállapodjon a donorokkal arról, ki lesz a 77 milliárd forintos támogatás civil pályázatainak lebonyolítója. A határidő most jár le, a tét pedig nem csak pénzben mérhető.

A norvég belügyminisztérium közleménye azt is megjegyzi, hogy a magyar kormánnyal 2016 óta tárgyaltak arról, hogy miképp lehetne a támogatásokat Magyarországra juttatni, tehát ez a többéves folyamat ért most véget, mivel nem sikerült lebonyolítót találni. A folytatásról egyelőre nem szól a közlemény, amely egyébként azzal zárul, hogy

a donor országok továbbra is elkötelezettek abban, hogy a legjobb pályázó nyerje el a civil lebonyolítói feladatot.

A Miniszterelnökség tegnap ebben az ügyben azt közölte a 24.hu-val: a „donor országok és Magyarország között megkötött együttműködési megállapodás értelmében az új civil alapkezelő konszenzussal jelölhető ki. Eddig nem született konszenzus a Norvég Civil Alap felhasználásáról, de Magyarország továbbra is készen áll a megállapodásra. Norvégia haszonélvezője a közös piacnak, és a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás az EGT és Norvég Alapokból. Új határidő kitűzésével mód van az egyeztetések folytatására, amelyre a magyar fél javaslatot tett.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.