Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu

Furulyával is lehet 160 kilós határkövet emelni – ilyen a határügyesek élete

A festékes talpú rókától a mellettük ólálkodó cigicsempészig sok mindent láttak már a Lechner Tudásközpont szakemberei, akik a magyar államhatár kijelöléséért felelősek. Ellátogattunk velük a szlovén határra, hogy elmeséljék, miből áll a munkájuk, és ha már ott voltunk, végignéztünk egy határvonalfestést, egy határkőcserét és pár új és vitatott határszakaszt is.

Emlékezetes és vicces történet volt 2021 májusában, amikor egy amatőr történész felfedezte, hogy nem ott van egy határkő a francia-belga államhatáron, ahol lennie kéne. Csakhamar kiderült, egy belga gazda földjén volt korábban, de zavarta őt a traktorozásban, szóval úgy 2,3 méterrel odébb helyezte. A francia haderő persze nem rendelt el általános mozgósítást, de azért megfeddték a belga gazdát:

csak úgy nem módosíthatja az 1820 óta fix államhatárt, még a GPS-koordináták korában sem, ugyanis a határkő szent és sérthetetlen.

Egy hasonló, bár jóval puhább történetbe mi is belefutottunk a magyar-szlovén határon fekvő Kebeleszentmárton (Kobilje) környékén szeptember első hetében. Persze a hasonlóságot nehéz megállapítani, hiszen mi csak egy kettétört határkövet láttunk. A határkő legalább fele ugyanis a föld alá van ásva, csak a kisebbik fele látszik ki, ezt törték le. Hogy itt is egy túlbuzgó szlovén gazda lehetett-e a ludas, azt nem tudni, mindenesetre árulkodó, hogy az államhatár egyik oldalán sűrű magyar tölgyerdő, a másik oldalán szlovén kukoricás terpeszkedik. Az államhatár megjelölését, karbantartását végző földmérő szervezet, a Lechner Tudásközpont munkatársai hoztak ki minket, hogy megmutassák munkájukat.

Marjai János / 24.hu

Miből áll a Lechner munkája?

„A Lechner Tudásközpont Ingatlan-nyilvántartási és Geodéziai Igazgatóság Alaphálózati és Államhatárügyi Osztálya végzi a munkákat” – felel szakmaian Varga Norbert osztályvezető. Elmondja, az itteni munkához földmérő végzettség szükséges, amúgy irodai és terepmunka is akad bőven. Ez nem csoda, a magyar határ 2215 kilométeres, és meglehetősen cikkcakkos: 54 500 töréspont van rajta, 22 ezer határjel határozza meg a határvonalat. A Lechner egyik feladata a határ megjelölésének karbantartása, hogy a határjelek jól láthatók legyenek, és kellően dokumentálva legyen minden. Mindeközben tartani kell a szakmai kapcsolatot az évente összeülő államközi határbizottságokkal (ezek zömmel nemzetközi jogászokból és földmérőkből állnak). Új határmetszéspontokat is ki kell néha jelölniük, nemrég a tervezett M49-es gyorsforgalmi út tengelyét kellett a román kollégákkal közösen kitűzni, hogy mindkét állam azonos koordinátákkal fogadja el és rögzítse a határmetszéspontokat.

A belső állami feladatok jelentősége ott látszik, amikor hazánkat egy nagy teleknek képzeljük el, aminek 54 500 töréspontja van. Minden ezen „belül” vannak: a megyehatárok, a járáshatárok, a községhatárok és a 11 millió ingatlan birtokhatára is.

Marjai János / 24.hu

Természetesen inkább a terepmunka tartogat fizikailag is nehéz feladatokat: sokszor mennek alig járható, elvadult terepre, hegyi utakon ugyanúgy el kell boldogulniuk, mint a Fertő tó nádrengetegében. Hogy miért szükséges a határt a 21. századi technológiák mellett is kijelölni, arra itt egy egyszerű példa: ha egy határátkelőnél történik baleset, pontosan kell tudni, a határvonal mely oldalán esett meg az ütközés, szóval mely állam rendőrsége hívatott helyszínelni és eljárást indítani. Ugyanez érvényes a folyami határokra is, nem mindegy, mely állam vizein ütközik két hajó vagy kell épp a hajózási mélység biztosítása érdekében kotorni.

A vörös vonal

Amikor megérkezünk magyar oldalról a Zala megyei Nemesnép közelében lévő egykori határátkelőhöz, már fel van húzva az útra két csík széles ragasztószalag, ami között látszik a nagyon megkopott régi vörös vonal. Ötévente tartanak karbantartást, festik fel újra a jelet. Szilárd burkolatú utak esetén ez kötelező, épp a balesetes példa mutatja, hogy miért (vasút esetén a sínek két oldalán két kő jelöli a metszéspontot, autópályán csak a leállósávban jelzik a határt, a hidakon határtáblák vannak). A szlovénokkal közös határt még az elődállammal, Jugoszláviával kötött 1983-as határszerződés szabályozza.

Marjai János / 24.hu

Mint megtudjuk – miközben a piros festékkel a „terepesek” mázolni kezdik az aszfaltot a ragasztószalagok közt –, a Lechner éves fix munkaterv szerint dolgozik és vonul ki az egyes határszakaszokra helyszínelni, karbantartani. Míg az aszfalton dolgoznak, Varga Norberttel, az osztályáról Csorba Kristóf magyar-szlovén témafelelős mérnökkel, Kovács Lajos terepi munkacsoport-vezetővel és Varga Feliciánnal, az Ingatlan-nyilvántartási és Geodéziai Igazgatóság igazgatójával arrébb sétálunk, be az erdőbe. Egy kaszált, tisztított nyiladék kacskaringózik be a rengetegbe (a rendőrség feladata a kaszálás, járhatóan tartás), amiben itt-ott fehér határkövek villannak fel. Az államhatárjelek fenntartása fele-fele arányban van megosztva a szomszédos országok illetékes szerveivel.

A szakemberek mesélnek a Fertő tavon lévő, körbebetonozott határszigetekről – ha megnézzük a fertői államhatárt, két nagy töréspont van benne, ezeket jelölik a szigetek. Azt is megtudjuk, hogy a legrégebbi magyar határkő 1609-es,

a Kőszeg és Léka közti településhatárt jelölte régen, aztán amikor az egyik település Ausztriához került, a másik meg Magyarországon maradt, a kő már nemcsak őket választotta el, hanem két szuverén államot is.

A kövek helye ritkán változik, a felirat ellenben sűrűn. Trianon után a déli határ menti köveken SHS felirat volt a déli oldalon, azaz a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság jele. Ez a név Jugoszláviára módosult, a titói érában SFRJ volt a rövidítés. Aztán elkezdett aprózódni a délszláv állam, Kis-Jugoszláviából Szerbia és Montenegró (SCG) lett, majd Szerb Köztársaság (PC, cirill betűkkel utalva a hivatalos elnevezésre). Az általunk meglátogatott határszakaszon 1991 óta RS felirat látható, azaz Republika Slovenija.

Marjai János / 24.hu Varga Norbert, az Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály vezetője

Varga Norbert elmondja, a magyar-szovjet határon a két ország címerei jelölték a felségterületet, de aztán Ukrajna leválásával lecserélték az egyik oldali címereket, mi magyarok pedig az egyszerű M betűt kezdtük használni.

Persze sok helyen, így a mostani szlovén határon a magyar kövek felirata is változott, jól lekövethetők ezeken a rendszerváltások. MNK (Magyar Népköztársaság) volt először, majd „kisatírozták” (malterozták) az N-t, maradt az MK (Magyar Köztársaság), az új alaptörvénnyel pedig a K is ment a levesbe, maradt az M, mint Magyarország. Így már érthető, miért a kövek szélén és nem közepén helyezkedik el az M betű.

A Trianon előtti Magyarország határköveit az erdélyi Kárpátok bércein még sok helyen megtalálni. Romániával 1888-ban kötött a Monarchia olyan modern határegyezményt, amelynek szakkifejezései beépültek a terminológiába, a nemzetközi jog a mai napig használja őket. Amúgy a történelmi, politikai sérelmeket nem a határköveken szokták az emberek levezetni Varga Norbert szerint, inkább ittas legénykedők tesznek kárt a határjelekben.

Marjai János / 24.hu

Senkiföldje, furulya, állandósító

Miközben az úton a festék egyik fele már megszáradt – rá is engedik a gyér autóforgalmat –, a másik oldal száradására várunk. Nehézkes ügy, nem süt rá a nap, az istennek sem akar szikkadni a vörös vonal, ami jól mutatja a határügyesek tételmondatát:

két állam közti senkiföldje nem létezik, vagy a vonal egyik, vagy másik oldalán vagyunk, de mindig valamely állam felségterületén.

Kettéoszlik hát a csapat, egy kis brigád marad forgalmat irányítani és imádkozni a gyors festékszáradásért, mi a többiekkel átmegyünk teljesen Szlovéniába, Kobiljébe, hogy onnan megközelítsük az emlegetett kettétört határkövet. A 4×4-es pickupok könnyen megbirkóznak a mezőgazdasági úttal, bár van, amin ők se mennek át, gyakran kell keresztbe dőlt fát stihlezni, hogy továbbgördülhessenek. Itt ilyen gond nincs, sár sem akadályoz, aszály kínozza a vendek kukoricatábláját, porzik a talaj, ahogy a helyben toborzott munkások elkezdik kiásni a kettétört kő földbe szakadt felét.

Közben megtudjuk, néha nem árt óvatosan ásni, világháborús aknagránáttól koponyáig sok minden kifordult már a földből. A baranyai határon pedig a délszláv háborúból maradt robbanószerkezetek kerülnek elő, az aknamentesítés után szerencsére egyre ritkábban.

Marjai János / 24.hu

Az ásás befejeződik, előkerül a „furulya”. Ne bukolikus, pásztori idillt képzeljünk el pokrócon falatozással és örömzenével. A határügyesek furulyája egy méretes bontócsákány, amivel le tudnak nyúlni kifeszegetni a követ. Nagy nehezen kihúzzák a furulyával a kő törött darabját (megvan vagy 110 kilós), aztán jön a régészkedés. Amint koppan az ásó, megtudjuk, hogy a föld alatt is van egy jel, azt kell láthatóvá tenni. A kis kő a rajta lévő kereszttel aztán kibukkan körülbelül egy méter mélyen, szóval jöhet fölé a fém állványzat, az állandósító. Előkerülnek a „kegytárgyak” is, na nem Szűz Mária-szoborra kell gondolni, hanem egy kis dobozkában azok az eszközök (a többi közt egy függőón), amik segítségével belövik a föld alatti jel középpontját. Négy markos legény beemeli az új, 160 kilós követ, az állandósítóval beállítják pontosan, majd jöhet az új kő körüli lyuk betemetése.

Mi történik a leselejtezett határkövekkel? Hát elviszik a Bosnyák téri központba, bár az apátistvánfalvi határőrmúzeumba is került már pár darab.

A terepesekből ömlenek a sztorik, miközben zajlik a kő stabilizálása, megtudjuk, egyiküket hogyan helikoptereztették anno az osztrák kollégák az olasz határon (a magas hegyekben csak légi úton lehet megoldani a határjelcserét, renoválást, ellenőrzést), hogy milyen nehéz gleccseren határt kijelölni, és hogy a Boden-tavon lévő hármashatárpont helyéről csak az utóbbi években állapodott meg Svájc, Ausztria és Németország.

Marjai János / 24.hu

A betemetés is befejeződik, az A361-es számú határkövet gyorsan lefestik fehérre, majd fekete festékkel a korábban sablonnal benyomott számokat, felségjeleket festik fel rá (RS a szlovén, M a magyar oldalon, a tetejére a határ irányát jelző kereszt és nyilak). A festéssel vigyázni kell, volt már, hogy a vaddisznó lenyalta a friss festéket, de a tehenek is imádták anno a mészfestéket, át is kellett állni más típusra.

A legjobb sztori a rókáé volt, amit egy szlovák határkövön láttak csücsülni. A szlovák határon piros a kövek teteje, a róka meg egy frissen festett darabon trónolt. Amikor elkergették, látták, hogy piros lábnyomokat hagy maga után.

Marjai János / 24.hu

Erdőcsere, dzsungelvita

Mielőtt távoznánk, megtudjuk, hogy legföljebb tíz centit tévedhetnek a kő középpontjával. Ezt manapság már GPS-alapú földmérő műszerrel ellenőrzik. A következő helyszínt már az újságírói kíváncsiságnak mutatják meg. A Lendva folyó gátján zötyögünk sokáig, nagy nehezen kikerülünk egy dömpert és egy lánctalpas munkagépet, amik a gátat renoválják, majd megérkezünk egy idilli helyszínre. Eddig a pontig a folyó középvonala a határ, amit a partokon két oldalt elhelyezett kövekkel jelölnek. Ezeken egy irányt jelző nyíl és egy méterben meghatározott távolság mutatja, merre van pontosan a határ.

Ahol megállunk, ott hagyja el az államhatár a folyómedret, és vág neki az erdőnek. Ez azért érdekes helyszín – osztja meg Varga Norbert –, mert nemrég államterület-csere volt szlovénokkal. Az árvizek levezetése miatt a folyó medrét szabályozták. És a területcserének nullszaldóra kell kijönnie, egyik állam sem veszthet vagy nyerhet hektárokat. Hát úgy jött ki a matek, hogy Magyarország a csere során mínuszban volt, ezért a szlovénok nekünk adtak még pár hektár erdőt. Varga Norbert mutatja is a régi határnyiladékot, amit mára benőtt az erdő, nagyjából látni, mekkora új erdővel gyarapodtunk (ami most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében van).

Marjai János / 24.hu

A másik irányban is autózunk egyet a töltés végéig, a Kerka és a Lendva összefolyásáig. Ha az előbb idillről beszéltünk, ez maga a kánaán, két kicsi, de bővízű (és mint megtudjuk, nagy eső után 1-2 óra alatt métereket emelkedő) folyócska torkolatvidéke ez, két oldalt erdők, csobogás, madárcsicsergés az egyetlen zaj. Itt a túlparton kanyarog tovább a magyar határ, de az már nem biztos, hogy Szlovéniával vagy Horvátországgal közös-e ez a határszakasz. Ugyanis a túloldalt a délszláv háború vége óta megy a vita erről. Nagy reflektorfényt igazán a két állam tengeri határvitája kapott, de itt is van jónéhány hektár erdő, aminek sorsáról a mai napig nem tudtak dönteni, a nemzeti büszkeség senkinek sem engedi, hogy lemondjon róla (ezen a térképen látható, mennyire kusza a határvonal így is a térségben).

„Ide csak kihalásos alapon lehet bekerülni” – mondja egy ponton Kovács Lajos, aki végig lelkesen és jókedvűen sztorizik. Három évtizede tartja karban a magyar határt, ő aztán tényleg igazi rutinos róka, nem úgy, mint a fent említett festékes mancsú állat. A kis csapat sok minden megélt már, olykor rendkívüli eseményekbe is keveredtek. A migrációs válság idején például éppen a határjeleket javították a szerb határon, miközben tucatjával sétáltak el mellettük a Nyugat-Európába igyekvő menekültek. De a bűnözést is megtapasztalják néha Varga Norbert elmondása szerint:

Nemrég a terepes csoportunk közvetlen közelében próbáltak cigarettaszállítmányt átcsempészni az ukrán államhatáron.

Mi pedig hálát adunk neki, hogy a schengeni határon vagyunk. Ugyanis annyiszor léptük át ezen a napon a magyar határt oda-vissza, hogy normál esetben már az őrszobán ülnénk. Így viszont a határkövek emlékével és súlyával hagyjuk ott a Lendva gátját, és térünk vissza az M70-es aszfaltozott biztonságába.

Marjai János / 24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.