Nagyvilág koronavírus

Hamis igazolással és kamuoltással küzdenek a vírus ellen

Daniel MIHAILESCU / AFP
Daniel MIHAILESCU / AFP
Elszállt az oltakozási kedv Romániában, már csak Bulgáriát előzik meg.

Május közepén az országban még naponta 120 ezer lakos tartotta a karját oltásra Romániában, a központoknál sorban álltak, népszerűek voltak a nagyvárosokban szervezett hétvégi nonstop-kampányok és a parkolókban gépkocsiban ülve vállalt szúrások. Szeptemberre viszont mindössze naponta átlagosan hétezren kérnek a Pfizer, Moderna, AstraZeneca vagy Johnson & Johnson szérumjaiból. Románia csak nyugati oltóanyagot rendelt, nem vásárolt kínai vagy orosz vakcinát.

Kapcsolódó
Romániába mennek Pfizerért a kínai vakcinával oltott, aggódó magyarok
Volt, aki a háziorvosa jóváhagyásával, volt, aki a doktor és családja elől eltitkolva utazott a szomszédba, hogy Pfizerral oltakozzon.

Ami az eredményt illeti, mindkét oltással körülbelül 5,14 millió lakos rendelkezik, így az átoltottság tekintetében Románia a maga 32 százalékával az uniós országok sereghajtói között kullog, csak Bulgáriát előzi meg a „szégyenlistán”. Az EU-s átlag 76 százalék, de Franciaország, Málta, Írország, Portugália már 90 százalék fölött áll.

Az érdektelenség ma már odáig fajult, hogy augusztus végén az országban több mint 332 ezer üres hely akadt a hivatalos előfoglalási portálon. Rengeteg oltóközpontot bezártak, vagy azok már csak délelőtt tartanak nyitva. Pedig a kampány kezdete óta bárki megválaszthatta az oltóanyag típusát és az oltási központot is, legfeljebb várakoznia kellett pár napig.

Oltás a mosogatóba

A rossznyelvek szerint a „pancserek” fizetnek a háziorvosuknak, hogy kiállítsa számukra az oltási igazolást, és ezzel bekerüljenek az országos, majd az uniós rendszerbe, ahonnan aztán letölthetik mobiltelefonjukra a QR-kódot. A tarifa átlag 100 euró, és jelenleg közel 400 feljelentés vár kivizsgálásra a megyei ügyészségeken, illetve az egészségügyi minisztériumnál. A hozzájuk képest „profik” viszont előre levajazzák a dolgot a háziorvossal: megjelennek az oltásra, felgyűrik az ingujjukat, ám a doki vagy a nővér csupán mímeli a szérum beadását, miközben másik kezével az ampulla tartalmát a mosogatóba löttyinti.

Daniel MIHAILESCU / AFP Koronavírus elleni vakcinával oltanak be egy idős nőt egy bukaresti oltóponton január 20-án.

Az interneten, a közösségi oldalakon valóban virágzik a hamis oltási igazolások biznisze. A Digi24 hírtelevízió oknyomozó riportja kiderítette, hogy a Telegram közösségi oldalon egy 600 tagból álló csoport kereskedett olyan oltási igazolásokkal, amelyek simán átcsúsznak az ellenőrzéseken úgy az országban, mint a határállomásokon. A hasonlóan 100 euróért eladott okmányok szerint minden vásárló Johnson & Johnson szérumot kapott Bukarestben a Grigore Alexandrescu Gyermekkórházban. A rendőrség a riport után nyomozni kezdett, akkor derült ki, hogy ebben a gyermekkórházban nem is működik oltópont.

A „mosogatós” módszer után is nyomoz a rendőrség többek között Temesváron, a Victor Babeş Kórházban, de egyelőre még senkit sem tartóztattak le.

Raed Arafat, a belügyminisztériumhoz tartozó országos sürgősségi igazgatóság vezetője szerint életveszélyes játék a beoltottsági igazolás megvásárlása, mert amennyiben az illető koronavírus gyanújával kórházba kerül, netalán az intenzív osztályra, és nem vallja be a csalást, akkor az orvosok másként fogják kezelni, mint az oltatlanokat.

Vallási, szociális, műveltségi sorompók

Amióta Romániában vészesen zuhan az oltakozási kedv, a szakemberek rendszeresen boncolgatják ennek okait. Dan Petre egyetemi tanár, a D&D Research igazgatója a G4Media.ro portálnak adott interjújában kifejtette, hogy szociológiai felmérések alapján a lakosság 30 százaléka egyszerűen azért nem akarja a védőoltást, mert várják, hogy akik megkapták, azoknál milyen mellékhatást vált ki. Ráadásul, miután az elmúlt három hónapban Romániában is „nyaralt a vírus”, és a napi megbetegedések száma pár tucatra csökkent, elhitték, hogy a pandémiának vége.

A másik ok, hogy az ortodox román többség a legbabonásabb és a legvallásosabb Európában – elsősorban a vidéki Romániában –, amely jobban hisz az áltudományokban, mint a valódiban, a vakcina pedig az egzakt tudomány eredménye, ez is magyarázza a kemény ellenállást.

Daniel MIHAILESCU / AFP Tüntetés a koronavírus elleni oltások és az elrendelt korlátozások ellen Bukarestben április 10-én.

Mindezt tetőzi a közösségi médiában burjánzó oltásellenes fejmosás. A felmérések kimutatták, a többségi nemzet jelentős része a pandémia tekintetében hisz a világméretű összeesküvésben vagy abban, hogy „nagy érdekek” játszanak közre. Dan Petre úgy véli, a románok általában fenntartásokkal kezelik az oltásokat, ezt tetézik az edukációs hiányosságok, és ott van még a hatóságok iránti általános bizalmatlanság is. Ezeknek pedig egyenes következménye az oltással szembeni ellenállás.

Ami a fiatalokat illeti, az igazgató szerint ők még az országos átlagnál is szkeptikusabbak a vírussal szemben. Úgy vélik, egészségügyi kitettségük sokkal kisebb, mint az idősebb korosztályoké, ezért lazábban veszik a veszélyekről szóló információkat. Ugyanakkor hajlamosak arra, hogy bezzegálláspontot alakítsanak ki a hatóságokkal szemben.

Az elemzők kritikáit a hatóságok sem úszták meg. Sokan úgy vélik, hogy az országos koordinációs bizottság elhibázta a felvilágosítási kampányt: a városokra fókuszáltak, ahol fegyelmezettebbek, tájékozottabbak az emberek, és közben elhanyagolták a vidéket. Pedig a lakosság 54 százaléka vidéken él, őket nehezebb megmozgatni és meggyőzni a vakcina fontosságáról. A falusi ember tavasszal-nyáron egy napot sem hiányozna a mezőről, ráadásul honnan tudná, hogy a faluban a háziorvos melyik nap, hány órakor jön oltani. Ezért az információért pedig nem fog begyalogolni a rendelőig vagy átbumlizni a községközpontba.

Cafetériát, lottót ígérnek

Az országos oltási koordinációs központ egyelőre vesztésre áll, és nem maradt más, mint a kapkodós ígérgetés. Egy augusztus végi kormányrendelet szerint az oltakozók 100 lej (nagyjából 7000 forint) cafetériát kapnának, miközben az oltásért – típustól függően – a háziorvost, a házhoz menő ápolót pedig 60 lej (mintegy 4100 forint) illeti. De lottót is ígér a kabinet, ám a mézesmadzagok végrehajtási utasításai még váratnak magukra, hisz pénzforrást is kell mögé tenni.

Az oltási kedv felpörgetését pedig tovább hátráltatja, hogy a jelenlegi kormánykoalíció az eddigi legmélyebb válságába süllyedt, miután Florin Cîțu miniszterelnök szerdán leváltotta Stelian Ion igazságügyi minisztert, és akár két bizalmatlansági indítvány is a nyakába zúdulhat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik