Szürreális, már-már paródiba illő jelenet játszódott le egy afganisztáni televízió politikai vitaműsorában. A tálib hatalomátvételről beszélő műsorvezető közölte a nézőkkel, hogy nem kell félniük a táliboktól, őszinteségét azonban erősen megkérdőjelezte, hogy morcos tekintetű tálib harcosok magasodtak fölé fenyegetően, fegyverrel a kezükben.
A felvételt a BBC újságírói osztották meg a Twitteren.
Afghanistan TV – surreal
This is what a political debate now looks like on Afghan TV, Taliban foot soldiers watching over the host. The presenter talks about the collapse of the Ghani govt & says the Islamic Emirate says the Afghan people should not to be afraid #Afghanistan pic.twitter.com/oEverVgLOE
— Yalda Hakim (@BBCYaldaHakim) August 29, 2021
Nem kell tartani a táliboktól?
Az afgán kormány megdöntése után a tálibokat fogadkoztak, hogy nem készülnek bosszúhadjáratra, igyekeztek elhitetni a nemzetközi közösséggel, hogy megváltoztak, és már közel sem olyan véreskezűek, mint régen. A tálibok szóvivője külön kiemelte, hogy az újságíróknak egyáltalán nem kell tartaniuk tőlük.
Az állami és magántulajdonú sajtónak dolgozó újságírók nem bűnözők, egyikük ellen sem indítunk eljárást, és nem fenyegetjük őket. Nemsokára ugyanúgy dolgozhatnak, mint korábban
– közölték. Ezt azzal is próbálták alátámasztani, hogy néhány nappal Kabul elfoglalása után a tálibok egyik szóvivője megjelent a legnépszerűbb afgán kereskedelmi televízió, a TOLO híradójában, ahol élő műsorban készített vele interjút az adó egyik fiatal női riportere.
Beheshta Arghand azonban a történelminek számító, és az egész világsajtót bejáró interjú után sem hitte el, hogy a tálibok megváltoztak. Augusztus utolsó napjaiban családjával együtt elmenekült Afganisztánból. A 24 éves újságíró a CNN-nek elmondta:
Azért menekültem el, mert több millió afgánhoz hasonlóan félek a táliboktól.
A Nemzetközi Újságíró Szövetség közlése szerint több mint kétezer újságíró és médiamunkás jelentkezett már náluk és társszervezeteiknél, hogy segítsenek nekik elhagyni az országot. A TOLO tulajdonosa, Saad Mohseni a CNN-nek elmondta, hogy szinte az összes ismert riporterük és újságírójuk elhagyta az országot, mert nem érzi biztonságban magát.
Erre meg is van az okuk. A tálib hatalomátvétel óta ugyanis egymás után érkeznek a hírek megvert és megfenyegetett újságírókról, és arról, hogy házról házra járva kutatnak újságírók után, akik a következményektől félve már csak álnéven mernek nyilatkozni a nemzetközi sajtónak.
Halálfélelemben élnek
Országosan ismert riporterek elmondták, hogy halálos fenyegetéseket kaptak a táliboktól, és a szervezet fegyveresei megjelentek az otthonaiknál és rokonaiknál, keresve őket – közölte a Press Gazette című brit lappal Maria Salazar-Ferro. A CPJ nevű, az újságírók biztonságáért dolgozó nemzetközi érdekvédelmi szervezet egyik vezetője elmondta azt is, hogy az afgán újságírók egymás után törlik a közösségi oldalaikat, hogy ne hívják fel magukra a tálibok figyelmét. A Nikkei japán lapnak egyikük elmondta, megkérte a szerkesztőjét, hogy törölje a nevét a neten még elérhető cikkeiből, amelyek kritizálták a tálibokat.
A tálibok még csak pár napja voltak Kabulban, amikor a Deutsche Welle (DW) német közszolgálati adó közölte, hogy a tálibok három afgán munkatársuk házát is átkutatták, őket keresve, és veszélyben van az életük. Két nappal később pedig már arról számoltak be, hogy a tálibok megölték egyik újságírójuk közeli hozzátartozóját, egy másikat pedig súlyosan megsebesítettek, miközben az újságíró után kutattak. Több rokona csak az utolsó pillanatban tudott elmenekülni.
A Khurshid TV egyik riporterét korbáccsal ütötték, miközben a kabuli repülőtérnél dolgozott, a TOLO televízió egyik riporterét pedig a nyílt utcán verte meg öt tálib fegyveres, miközben a munkanélküliségről forgatatott egy anyagot Kabulban. Ziar Khan Yaad elmondta, hogy puskatussal és ököllel ütötték, megrugdosták, ami azután is folytatódott, hogy közölte, hogy újságíró, majd elvették felszerelését és a mobiltelefonját is, amit nem is adtak vissza. Yaad a DW-nek elmondta, a tálibok veszik fel a telefonját, amikor a rokonai és a barátai telefonálnak neki, és azt akarják megtudni tőlük, hogy hol lakik.
A családomnak el kellett költöznie egy másik negyedbe
– tette hozzá az újságíró.
A CPJ közlése szerint legalább három olyan újságíróról tudnak, aki bujkálni kényszerül, és akinek otthonát feldúlták a tálibok, miközben őket keresték. Egy tévés újságírónő a Fox News amerikai hírcsatornának elmondta, naponta költözik, hogy elrejtőzzön a tálibok elöl, miután korábban rendszeresen kritizálta őket. A nő kijelentte:
Ha megtalálnak, biztosan megölnek.
Ugyanezt mondta az Egyesült Arab Emírségekben kiadott The National című lapnak egy ismert afgán újságíró, akinek a nevét a biztonsága érdekében nem hozták nyilvánosságra. A férfi elmondta, hogy Kabul elestekor kapott egy SMS-t, amiben a tálibok közölték vele, hogy „jövünk érted”, és azóta bujkál előlük. A lapnak egy, a kelet-afganisztáni Dzsalálábádban élő női újságíró azt mondta, hogy bár az őt ért fenyegetések miatt már tavasszal kilépett a munkahelyéről, Kabul elfoglalása után egyre agresszívabb fenyegető üzeneteket kapott, és biztos benne, meggyilkolják, ha rábukkanak.
Elrettentő példák igazolják, hogy félelmeik nem alaptalanok. Bár a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi szervezet szóvivője augusztus végén azt közölte a DW-vel, hogy Kabul elfoglalása óta egyetlen egy újságírót sem öltek meg a tálibok, korábban erre is volt példa. Augusztus 2-án a nyílt utcán lőtték agyon Dzsalálábádban a Die Ziet című német lap egyik afgán tolmácsát, egy hónappal korábban egy Pulitzer-díjas indiai fotóriportert öltek meg Kandahar tartományban, augusztus 8-án pedig egy televíziós riportert elraboltak, egy rádiós újságírót agyonlőttek.
Voltak, akik ezt nem várták meg. Egy hírügynökségnek dolgozó fotóriporter, Farshad Usyan az Al-Jazeerának elmondta, hogy egy nappal Kabul eleste után lehetősége volt elmenekülni, és élt is ezzel. Az egyelőre Párizsban élő férfi tíz nappal később közölte:
Szerettem volna ott maradni, és tovább dolgozni, de az lehetetlennek tűnt. A barátaim, akik Afganisztánban maradtak, és folytatni akarták a munkát, már azt kérdezgetik tőlem, hogy miként tudnának kijutni. Nem érzik magukat biztonságban.
A Tolo televízió egyik volt vezetője a New York Timesnak elmondta, hogy hozzá hasonlóan sok újságíró húsz éven át dolgozott azon, hogy felépítsenek egy sokszínű afgán médiapiacot, de sokan közülük most menekülnek, ahogy ő is.
Mikrofonokkal és kamerákkal az AK-47-esek ellen, ez egy nehéz csata
– jellemezte az afgán újságírók esélyeit.
Vissza a múltba
Miután húsz éve a tálibokat elűzték a hatalomból, az afgán média igazi sikertörténetnek számított. Míg a tálibok 1996 és 2001 között betiltottak minden rádió- és televízióadót, és csak a saját, vallásos rádióadójuk működhetett az országban, elűzésük után rohamosan fejlődni kezdett sajtó. Mostanra már 248 televízió, 438 rádió, 1669 nyomtatott sajtótermék és 118 hírügynökség működik az országban. A média annak ellenére virágzott, hogy Afganisztán továbbra is a világ egyik legveszélyesebb helye volt az újságírók számára: az elmúlt húsz évben legalább 85 újságírót öltek meg az országban a Riporterek Határok Nélkül adatai szerint.
Az RSF adatai szerint nagyjából száz médiacég függesztette fel a működését a tálib hatalomátvétel óta, és a TOLO összes vidéki irodáját is bezárták. A fővárosban még mindig működő magántelevíziók arról számoltak be, hogy folyamatosan fenyegetéseknek vannak kitéve, és tálibok egyre több helyen kezdték el megmondani, hogy milyen híreket lehet leadni, a női műsorvezetők pedig szinte teljesen eltűntek.
A TOLO televízió tulajdonosa ugyanakkor a New York Times-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a tálibok nem tudják majd olyan könnyen megregulázni a médiát, mint húsz évvel korábban, emlékeztetve arra, hogy Afganisztán lakosságának hatvan százaléka 25 évnél fiatalabb, és ők már a nagy médiaválaszték mellett nőttek fel.
Az ország megváltozott, a lakosság fiatal, és a tálibok nem tudják majd egyik pillanatról a másikra átprogramozni őket arra, hogy a föld lapos, amikor tudják, hogy nem az.
Ugyanakkor ő felkészült arra, hogy a tálibok mégiscsak betiltják televízióját, ez esetben Európából vagy a Közel-Keletről sugároznák a műsort.
