Túlélte a bizalmi szavazást csütörtökön a prágai parlamentben Andrej Babis cseh miniszterelnök. Két korábbi sikertelen ellenzéki kísérlet után tehát a harmadik próbálkozás is elbukott. Az ellenzék ugyanis hiába akarta eltávolítani a székéből a 2017 óta kormányzó Babist, ez nem sikerült, miután a Vojtech Filip vezette kommunisták (KSCM) a szavazás előtt kivonultak az ülésteremből. E lépésükkel már jelezték: eredménytelen lesz a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás, hiszen 19 képviselőjük nélkül nem kerülhetett többségbe a kezdeményezés.
Filip azzal magyarázta távozásukat, hogy nem akarnak részt venni egy ilyen politikai cirkuszban. A kommunisták korábban kívülről támogatták Babis pártjának, az ANO-nak és a szociáldemokratáknak a kisebbségi kormányát, de áprilisban felmondták ezt az egyezséget. Talán ezért is bízott az ellenzék a sikerben, de a KSCM végül hatalmon tartotta Babist csütörtökön.
A mostani bizalmatlansági indítványnak amúgy sem volt sok értelme, hiszen négy hónap múlva, októberben parlamenti választásokat tartanak Csehországban. Ezért Milos Zeman köztársasági elnök – aki korábban a szociáldemokraták politikusa volt, de államelnökké egy saját maga által gründolt párt jelöltjeként választották – már előre jelezte, bármi is lesz a parlamenti szavazás végeredménye, nem fog mást megbízni kormányalakítással októberig. Vagyis a jelenlegi kormányfő a számára kedvezőtlen kimenetel esetén is ügyvezetőként folytathatta volna az ország irányítását.
Az öt liberális és konzervatív ellenzéki párt már az indítvány keddi benyújtásakor tisztában volt azzal, hogy mindössze 68 voksa van. A kormányt megbuktatni akaró ellenzék ezért a többi képviselő „lelkiismeretében” bízott a szavazás előtt. Végül több mint húsz szavazatot még valóban szereztek, de ez sem volt elég Babis megbuktatásához. A miniszterelnök kisebbségi kormányának 92 mandátuma van a Parlamentben.
Az ellenzékiek indítványukat azzal indokolták, hogy Babis kudarcot vallott a koronavírus-járvány csehországi kezelésében. (Az országban több mint 30 ezren vesztették életüket a pandémiával összefüggésben.) Petr Fiala, a második legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, ellenzéki ODS (Polgári Demokrata Párt) vezetője szerint milliárdokat dobtak ki az ablakon, miközben a vírus tombolt Csehországban.
Babist azért is támadja az ellenzék, mert összeférhetetlennek tartják a milliárdos vállalkozó üzleti érdekeltségeit a miniszterelnöki poszttal. Babis ugyan formailag egy vagyonkezelő szervezetre bízta a vagyonát, de az oppozíció szerint valójában sosem engedte ki dollármilliárdos üzleti érdekeltségek irányítását a kezéből.
A magyar agrárszektor meghatározó szereplői voltak a G7.hu 2019-es cikke szerint a Babis vagyonkezelőjéhez tartozó hazai cégek – a 93 milliárd forintos forgalmú bábolnai IKR Agrár is ezek közé tartozik. Egy másik, szintén Babis vagyonkezelőjéhez tartozó magyarországi cég, a napraforgómagot feldolgozó NT Kft. pedig épp idén áprilisban kapott 1,7 milliárd forintos magyar kormányzati támogatást.
Babist ráadásul az utóbbi időben a politikai vádakon kívül egy komolyabb büntetőjogi eljárás is érinti. A rendőrség vádemelést javasol ellene és egykori tanácsadója, Jana Mayerová ellen az úgynevezett Gólyafészek-ügyben. Itt egy szabadidőközpont építésének 50 millió koronás (majdnem 700 millió forintos) támogatásáról van szó.
A rendőrség európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja a cseh kormányfőt és több rokonát. Emiatt 2019-ben már óriási tüntetés volt Babis ellen, ez volt a modern Csehország történetének legnagyobb demonstrációja. Az erről szóló cikkünkben részletesen írtunk a Gólyafészek-botrányról is. Babis a kezdetektől tagadta, hogy visszaélés történt volna az európai uniós pénzekkel.
A prágai főügyész 2019-ben egyébként lezárta az ügyet, és leállította a vizsgálatot, de Pavel Zeman országos főügyész felülvizsgálta a fővárosi döntést, és 2019 decemberében újraindult a rendőrségi nyomozás, ennek következménye a vádemelésre tett mostani javaslat.
A bizalmatlansági indítványról szóló parlamenti vitában Babis ugyanakkor azt hangsúlyozta, nem azért váltott a politikára, hogy abból üzletet csináljon, s azt is hozzátette, hogy szerinte az általa vezetett kisebbségi kormány sikeres volt. Ezt azonban a közvélemény-kutatások nem igazán támasztják alá. Bár Babis pártja, az ANO az év előző hónapjaihoz képest némileg erősödött (20-ról 23 százalékra tornázta fel magát), még mindig csak a második helyen futna be, ha most tartanák a választásokat.
A legnépszerűbb jelenleg a Kalózpárt és a STAN választási szövetsége, amiből a STAN a „Függetlenek és Polgármesterek” nevű tömörülést jelenti. Ez a szövetség 24 százalékra számíthat a legfrissebb felmérések szerint. Babis nem véletlenül támadta hevesen a parlamenti vitában a Kalózpártot:
nem akarunk egy ökofanatikus kalózállamot Csehországban
– fogalmazott.
Mindez jól mutatja, hogy kezd kétségbeesni a miniszterelnök. Nem hatnak ugyanis eddigi módszerei. Hiába birtokolja ő maga a cseh sajtó két meghatározó lapját, hiába ő az ország egyik leggazdagabb embere körülbelül négymilliárd dolláros vagyonával, s hiába ő az egyik legnagyobb magánmunkaadó a hazájában – úgy tűnik, ez nem lesz elég a sikerhez az októberi választásokon.
Csehország példája is mutatja, milyen következményekkel járt a kelet-európai egykori kommunista országok elitjére az EU-csatlakozás. Úgy tűnik, a legtöbb országban a hatalmon lévők jól szervezett klánokba tömörültek, amelyek elzárkózással, a többi elitcsoport kirekesztésével reagáltak arra a pénzesőre, ami Brüsszelből hullik a régióra. A „manna” elosztása ugyan jól szervezett hálózatokat hívott életre, ám ezek a hálózatok az utóbbi időben önálló életre keltek, s kreálóik számára egyre kínosabbá váltak. Az első kártyavár Szlovákiában dőlt össze: Robert Fico populista-balos kormányzata egy politikai gyilkosság által vetett politikai vádaskodásba bukott bele.
Bulgáriában Bojko Boriszov kormányzati érájában már olyan szintre léptek az összefonódások, ami a napokban még Amerikában is kiütötte a biztosítékot: szankciókat vezettek be olyan oligarchák ellen, akikkel szemben az EU eddig nem lépett fel elég határozottan, és akik egyébként már el is menekültek hazájukból. Romániában a sokadik purifikációs hullám zajlik, és Szlovéniában is akadt olyan kormány az elmúlt években, amely az EU által finanszírozott egyik megaprojektbe, a koperi vasútépítésbe, illetve az annak kapcsán kialakult politikai vitákba bukott bele.
Csehországban ehhez képest az utóbbi években egyszemélyes show zajlott. Babis saját pártot alapított (ANO), s ezzel megtörte a cseh politika korábbi tabuit. Egyrészt megszakította a kereszténydemokrata ODS és a szociáldemokraták politikai váltógazdálkodását, elsőként lett olyan miniszterelnök, aki nem e két párt színeiben jutott el a politika csúcspozíciójába. Másrészt ő lett az első nem cseh anyanyelvű miniszterelnök. Szlovák származása azonban most inkább hátrányára van: nem tudja kontrollálni ugyanis az egykori csehszlovák kommunista állambiztonsági szervezet, a StB szlovákiai nyilvántartásának kezelését.
Így aztán idén áprilisban a sokadik bizonyíték – vagy legalábbis annak látszó irat – került elő, amely szerint Babis a kommunista titkosszolgálat ügynöke lehetett a nyolcvanas években. Babis pert is indított ebben az ügyben korábban, de hiába cáfolta idén sokadszor is, hogy ügynök lett volna, ráadásul most előkerült az állítólagos beszervezési kartonja, ami a szlovák szakértők szerint hiteles.
Babis helyzetét nem segíti, hogy az orosz kormányzattal is nyílt konfliktusba keveredett Csehország. Számos orosz diplomatát utasítottak ki Prágából, miután egy 2014-es csehországi lőszerraktár-robbanás szálait idén kezdték a korábbinál sokkal teljesebb körben felderíteni (állításuk szerint) a cseh hatóságok. A robbantás hátteréről, Babis és az oroszbarát Zeman államfő politikai motivációról korábban részletesen írtunk.
Ami Zemant illeti, az áprilisban kerekesszékbe kényszerült államfőnek sincsenek nyugodt napjai: őt a héten nyilvánította hivatalára alkalmatlannak a prágai szenátus egyik bizottsága. Az indokok között szerepelt, hogy képtelen megítélni a 2014-es robbantással kapcsolatban felmerült információkat – Zeman ugyanis igyekezett az oroszokról elterelni a gyanút. Önmagában persze a szenátusi bizottság véleménye még semmilyen közvetlen következménnyel nem jár, de jelzi, hogy Zeman tekintélye is megroppant. (Az államfő elmozdításához még a szenátusnak, sőt az alsóháznak is szavaznia kellene.)
Babist egyébként nemcsak a hazájában vizsgálják nyomozók: a héten kezdte meg a működését az Európai Ügyészség (EPPO), és az első eljárásában máris a cseh kormányfő vélelmezett korrupciós ügyeit kezdte boncolgatni. Felvetődött ugyanis, hogy miniszterelnöki befolyását felhasználva juttatta közpénzből támogatáshoz saját cégeit Babis. Ezt az Európai Bizottság már korábban is igyekezett bizonyítani, és arra jutott, hogy a politikus-üzletember kettős minőségben járt el a támogatásoknál.
A cseh kormányfő viszont azt állítja, hogy cégét, az Agrofert holdingot (amely Magyarországon is komoly mezőgazdasági érdekeltségekkel rendelkezik) 2017-ben átadta vagyonkezelő alapoknak, tehát nem állnak meg a hivatali visszaélésre vonatkozó vádak.
Az európai hatóságok szerint ugyanakkor Babis befolyása megmaradt, továbbra is ő hozza a legfontosabb döntéseket, ezért a cégnek nem lett volna szabad 2017-től támogatásokat felvennie. Azt akarják elérni, hogy a közpénzből kapott szubvenciók összegét fizesse vissza.
Mindezek után elmondható, hogy a legfőbb cseh közjogi méltóságok közül többeknek inog a pozíciója, és a vírusválság, a politikai botrányok, valamint a közelgő választások csak fokozzák a bizonytalanságot. Hogy tényleg „kalózállam” lesz-e Csehország, ahogyan attól most Babis annyira fél, legkorábban csak ősszel tudhatjuk meg.
