Néhányan úgy vélik, Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök túl sokáig hallgatott. Amikor pedig megszólalt, akkor sem érdemi dolgokat mondott, hanem a pünkösdi hétvége előtt inkább higgadtságra intett. A kisebbik kormánypárt, a Zöldek által jelölt politikus szerint, ha a hangulat túlfűtötté válik, és már az érzelmek játsszák a főszerepet, akkor a legjobb egy nagy levegőt venni.
Ami egyébként Van der Bellennek sem sikerült, mert pénteken néhány napon belül már másodszor kellett megszólalnia. Ennek oka pedig az, hogy a nagyobbik kormányzópárt, az ÖVP elnöke, Sebastian Kurz kancellár szavahihetősége megingott egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt. Kurzot most hamis tanúvallomás gyanúja miatt akár hároméves börtönbüntetés fenyegetheti, már ha vádat emelnek ellene.
Ám a kancellár egyelőre „csak” gyanúsított, nem vádlott – persze ez is példátlan az ország történetében. Nem véletlenül követeli az ellenzéki szociáldemokraták, az SPÖ elnöknője, Pamela Rendi-Wagner, hogy ha vádlottá válik, azaz a korrupcióellenes ügynökség vádat emel Kurz ellen, akkor a kancellárnak le kell mondania. Rendi-Wagner ezt azzal indokolta a ZiB2 híradónak, hogy egy vád alá helyezett országos politikus számára a saját szerepének tisztázása a legfontosabb a büntetőügyben, ami Kurz esetében akadályozhatja a kancellári teendők ellátását.
Rendi-Wagner követelése nem megalapozatlan, főleg, ha a Gallup ausztriai közvélemény-kutatását nézzük: a Salzburger Nachrichten híre szerint. (Ez rosszabb arány, mint a múlt héten, amikor még csak a lakosság 47 százaléka akarta a Profil magazin felmérése szerint Kurz távozását vádemelés esetén.)
Van der Bellen szerint a köztársaság intézményei „az állam immunrendszerét” képezik, és „nem lehet tűrni, hogy meggyengüljenek”. Ezért elítélte, hogy a Kurz elleni nyomozást megalapozó parlamenti Ibiza-vizsgálóbizottságot nevetségessé próbálták tenni az ÖVP politikusai. Van der Bellen nem mondta ki sem a párt, sem az érintettek nevét, de egyértelműen az Osztrák Néppárt két vezetőjére, a kormányfőre, Kurzra és legfőbb bizalmasára, Gernot Blümel pénzügyminiszterre utalt.
Blümel ellen is folyik ügyészségi vizsgálat az úgynevezett Novomatic-ügyben. Az ő szerepe is részben azért lett hangsúlyos, mert a Novomatic szerencsejátékcég és feltehetően Sebastian Kurz között közvetített 2017-ben. (Kurz akkor még „csak” külügyminiszter volt, Blümel pedig bécsi ÖVP-vezető.)
Van der Bellen most azért bírálta burkoltan Kurzot és Blümelt mert tőlük (illetve az általuk irányított hivataloktól) csak alkotmánybírósági döntéssel sikerült kikényszeríteni, hogy a bizottság elé tárják a vizsgálók által bekért dokumentumokat. Az államfő figyelmeztetett: a politikusoknak kellő tiszteletet kell tanúsítaniuk a demokrácia intézményei iránt.
Kurz és Blümel nem véletlenül igyekszik akadályozni az Ibiza-bizottság működését. A testület munkája eddig nem volt eredménytelen: kutakodásuk nyomán gyanúsítottként fogja kihallgatni az osztrák korrupcióellenes ügyészség (WKStA) a kancellárt. Kurz kabinetfőnökét, Bernhard Bonellit is faggatja majd a speciális ügyészség. A gyanú szerint Kurz és Bonelli hamis vallomást tettek ugyanis a parlament által felállított Ibiza-bizottság előtt, amely több korrupciós botránnyal is foglalkozik.
Kurzot azzal gyanúsítják, hogy hazudott az osztrák állami befektetési alap (ÖBAG) vezetőjének, Thomas Schmidnek a kinevezésével kapcsolatban. A kancellár ugyanis azt állította, hogy nem vett részt Schmid kinevezésében, de az ügyészséghez eljutott üzenetek ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Az ORF, az osztrák állam média bemutatott néhány ilyen szövegrészletet is. Ezek közül az egyikben Schmid például maga köszöni meg Kurznak a segítséget, elképesztő hálálkodással a chatben: „Ich bin so glücklich. Ich liebe meinen Kanzler!” (Olyan boldog vagyok. Szeretem a kancelláromat!)
A kancellárt a liberális Neos párt jelentette fel. Eddig ez az ellenzéki tömörülés profitált a legtöbbet a botránysorozatból, amely a legnagyobb kormányzópártot, a néppártot ugyan gyengíti, de inkább annak szövetségesét, jelenlegi koalíciós partnerét, a Zöldeket roppanthatja meg. A Neos és a Zöldek közel azonos szavazótáborra „hajtanak”, és most a Zöldek támogatói nem értik, miért tartanak ki a környezetvédők a botrányokba belefulladni látszó Kurz és a hasonló néppárti politikusok mellett.
A Zöldek persze azért tartanak ki, mert egyre csökken a támogatottságuk, és most nem lenne érdekük egy előrehozott választás. Ezt ki is mondták nyíltan a vitákban, és azt is, hogy „fogcsikorgatva” szavaznak az ÖVP-val együtt. A Zöldek mismásolása hosszabb távon kezére játszik a Neos-nak, amely egyre erősödik, és immár utolérni látszik a népszerűségi listán a Zöldeket, amelynek a szavazóbázisa tavaly júliusban még több mint kétszer akkora volt, mint a liberálisoké (16, illetve 7 százalékon állt a két párt). Idén májusban viszont már csak 12:11 arányban vezetnek a Zöldek a Neos-szal szemben – ha csak e két tömörülést nézzük a Politico adatgyűjtését elemezve.
Közben Kurz néppártja a 43 százalékos támogatottságából folyamatosan veszít. Jelenleg 35 százalékon állnak, de arányaiban a kancellár pártja kisebbet bukott (szavazóik egyhetedét vesztették el), mint a Zöldek (akik minden negyedik hívüktől elbúcsúzhattak). Ráadásul az ÖVP továbbra is a legerősebb párt, ugyanis az utána következő SPÖ-t és a szélsőjobbra hajló FPÖ-t is belső ellentétek feszítik.
A szocdemeknél a relatíve népszerűtlen Rendi-Wagner konfliktusai a párton belül közismertek. Az FPÖ-n belül pedig a volt belügyminiszter, Herbert Kickl parlamenti frakcióvezető és Norbert Hofer pártelnök vív különmeccset. Kickl a napokban máris bejelentkezett – a pártelnökével szemben – az esetleges előrehozott választásokon „Spitzenkandidatnak”. Azaz szeretne listavezető, illetve kancellárjelölt lenni egy időközi választáson a Kurier című osztrák lap szerint.
A Kurz-kabinet, az ÖVP-Zöldek koalíció tehát nincs bebetonozva: elérkezhet az a pont, amikor a környezetvédők már a fennmaradásukért fognak küzdeni, s ekkor már nem lesz érdekük az Ibiza-videó botrányából folyamatosan tovább terjedő skandalumsorozat „fedezése”.
Egyelőre azonban a Zöldek nem fordítottak hátat Kurznak. A kancellár számára egyre kellemetlenebbé váló Ibiza-vizsgálóbizottságot a kormánykoalíció tagjai a legkülönbözőbb módszerekkel próbálják például ellehetetleníteni. Nemcsak időhúzással, a viták nevetségessé tételével igyekeznek megroppantani a testület tekintélyét, hanem például meg akarták szüntetni a bizottság előtti „igazmondási kötelezettséget” a Salzburger Nachrichten szerint, de az ÖVP mostanra inkább egyszerűen hagyja elhalni az Ibiza-bizottságot.
A legutóbbi napokban a Zöldek ugyanis nem szavazták meg az Ibiza-bizottság mandátumának meghosszabbítását. Ez azt jelenti, hogy a testület mandátuma júliusban lejár. Az ellenzéknek pedig önmagában nincs elég támogató szavazata a munka folytatásához. Ennek ellenére egy „Ibiza 2.0” még létrejöhet, mert egy új parlamenti vizsgálóbizottsághoz a kisebbségi szavazatok is elegendőek – írja az ORF, az osztrák állami televízió és rádió honlapja.
Eredetileg az Ibiza-vizsgálóbizottságot a szélsőjobboldali Heinz-Christian Strachét tőrbe csaló, megrendezett ibizai találkozóról készült videó miatt hívták össze. A botrányba két évvel ezelőtt belebukó szabadságpárti politikus 2019-ben még Kurz kancellár koalíciós partnere volt. Az Ibiza-videó miatti botrány nyomán Kurz megszabadult a belügyminiszterétől, az FPÖ-s Herbert Kickltől is. Miután hamarosan az ÖVP-FPÖ koalíció is megbukott egy bizalmatlansági indítvány miatt, átmeneti, illetve szakértői kormány vette át az irányítást, de Kurzról már akkor is sejteni lehetett, hogy vissza fog térni a hatalomba. Vissza is tért: az újabb választások után a szélsőjobbos FPÖ helyett a Zöldekkel állt össze újabb koalícióra.
A Der Standard feltette a kérdést: mi fog történni most a korrupciós vádakkal és vizsgálatokkal terhelt koalícióval?
Az első verzió a lap szerint az, hogy az ÖVP és a Zöldek koalíciója fennmarad, bár semmilyen közös szívügye nincs a két egymással kormányzó pártnak. Így sem a menekültpolitikában, sem pedig a korrupciós ügyekről szóló vitákban nincsenek közös nevezőn, viszont a Zöldek nagyobbat buknának egy előrehozott választáson, mint a népppártiak, így egyelőre érdekük a koalíció fenntartása.
Ha a Zöldek mégis kilépnének a koalícióból, a Szabadságpárt maradna az ÖVP számára lehetséges partnerként. Az ÖVP-FPÖ koalíciót nehézzé teszi ugyanakkor, hogy rendkívüli módon megromlott a Kickl-Kurz-viszony. Így aligha valószínű egy ilyen összefogás. A Neos még lehetséges partner lehetne, de ők túl kicsik ahhoz, hogy velük parlamenti többséget szerezzen Kurz néppártja.
Az új választások pedig nemcsak a Zöldeknek, hanem a néppártnak sem jönne jól. Bár néhány közvélemény-kutatás szerint újabban ismét emelkedik az ÖVP támogatottsága, de ez még mindig elmarad a korábbi számoktól. Abszolút többségre semmiképpen sem számíthatna a kancellár. Kurz személyes népszerűsége is összeomlóban van a sorozatosan felmerülő vádak miatt.
A Der Standard mindazonáltal nem zárja ki az újabb választások kiírását sem. Az ÖVP számára ez egyfajta előremenekülés lenne, hiszen relatíve még mindig jól állnak, és a többi pártot belső ellentétek gyengítik. Ősszel Kurz ismét a bevándorolókra terelhetné a politikai viták fókuszát, így lépve túl a korrupciós vádakon, illetve a koronavírus-válság kezelése miatt felmerülő – szintén őt célzó – támadásokon.
A Zöldek sem ragaszkodnak azért szenvedélyesen a Kurz-féle kabinethez. A párton belül állítólag erősödnek a hangok, hogy ha a kancellár ellen vádat emelnek, akkor rúgják fel a koalíciót – és akkor jöhetnek az újabb választások.
Ez Kurz első és második kormányzása között is bevált az elmúlt években.
Ezt egyébként az FPÖ másik erős embere, Norbert Hofer az elmúlt hónapokban már fel is vetette. Igaz, akkor még inkább a koronavírus elleni védekezés jegyében javasolta a szakértői kormányt az ellenzéki FPÖ pártvezére. Most viszont egy esetleges Kurz elleni vádemelés nyomán a köztársasági elnök, Van der Bellen nevezhetne ki egy szakértőkből álló kabinetet.
A Der Standard által felvetett negyedik verzió egy Kurz nélküli ÖVP és a Zöldek összefogása lehetne. Ez tulajdonképpen egyszerű személycserékre redukálná le a politikai viták megoldását. A Zöldek szerint ugyanis most nem a kormányzás került bajba, hanem az ÖVP, így a Néppártnak magának kellene megoldania a konfliktusokat és a problémákat.
Egy ötödik verzió az ÖVP elleni koalíció lenne, de az SPÖ, a Neos és a Zöldek összefogását egy fontos személyiség ellenzi: Pamela Rendi-Wagner, a szocdem pártvezér. Egy ilyen koalíciót az FPÖ-nek kívülről kellene támogatnia vagy eltűrnie (egyébként nem lenne többségük a parlamentben) – ami szintén nem lenne egyszerű eset. Hofer, az FPÖ elnöke például nem szeretné ezt a variációt.
Rendi-Wagner egyébként inkább egy hatodik verziót támogatna: egy nagykoalíciót az ÖVP és az SPÖ között, ahol alkancellár lehetne. Ezt a verziót azonban egyesek az SPÖ-n belül nem tartják jónak.
A pártok tehát nem tudnának egymással megegyezni Ausztriában, éppen ezért egyre valószínűbb a legtöbb osztrák hírforrás szerint, hogyha Kurz ellen vádat emelnek, akkor csak egy előrehozott választás megtartása jelenthet kiutat a mostani politikai válságból.
