Mikhail Metzel / TASS / Getty Images
Nagyvilág

London és Dubaj között ingázva morzsolgatja idejét Afrika szegény-gazdag királylánya

Afrika koronázatlan királynője (vagy inkább királyleánya) lebukott aranyos trónjáról. Az egykori angolai hercegnőre, Isabel dos Santosra perek várnak. Bár pénzügyi uralkodásáról már rég le kellett mondania, továbbra sem kell aggódnia a „betevőért”. De anyaországába (pontosabban apja országába), ahol csaknem mindenhatónak vélték, inkább a lábát sem teszi be. Jó oka van rá.

Bakutól a békéig

Az Afrika délvidékén terpeszkedő Angola még a XX. század derekán is az önmagát túlélt egykori portugál gyarmatbirodalom leggazdagabb forrásvidéke volt. A függetlenségért küzdő Angolai Népi Felszabadító Mozgalom (MPLA) igyekezett megbízható káderutánpótlásról gondoskodni. Így került a tehetséges José Eduardo dos Santos az akkori Szovjetunió kurrens olajcentrumába, az azerbajdzsáni főváros egyetemére. Itt ismerkedett meg későbbi első feleségével, az orosz Tatyjana Kukanovával, akitől még Bakuban 1973-ban megszületett „hősünk”, Isabel dos Santos.

Amikor Angola (szovjet-kubai segítséggel) két évvel később kivívta függetlenségét, az olajban is gazdag, amúgy mérhetetlenül szegénynek megmaradt államban a családfőre fényes karrier várt. Menten vezető posztokat töltött be az országot irányító párt és a kormány vezetésében. A „függetlenség atyjaként” tisztelt Agostinho Neto elhunytával 1979-ben átszállt rá a mind jobban kiteljesült hatalom. Bár még majd negyedszázadon át dúlt itt a kívülről is tüzelt polgárháború, az új elnöknek maradt ideje arra, hogy (többször) újra nősüljön.

Volt felesége és elsőszülött lánya meg sem állt Londonig. Isabel már a patinás King’s College-ban szerzett villamosmérnöki diplomát, majd átmenetileg a PriceWaterhouse cégnél helyezkedett el. Angliában és apja jóvoltából Angolában is mérnöki pontossággal építette kapcsolatait, és alaposan beletanult a pénzügyi huncutságokba.

Amikor 2002-ben elnök apja békét kötött esküdt ellenfeleivel, eljött a kibontakozás ideje – a klán számára is. Túl a hidegháborún egyre intenzívebb lett a külső érdeklődés az angolai olaj kitermelése, a gyémántbányászat és megannyi más lehetőség fölfuttatására. Szinte a nulláról indulva szárnyalt a fejlődés. A délnyugat-afrikai állam vezető helyen szerepelt a világ növekedési statisztikáiban. Az időközben hazatért Isabel ráérzett a „nemzeti együttműködés” mélyén rejlő kincsesbányájának föltárására. Mindehhez a család befolyása (lásd másutt: mérhetetlen korrupció) egyre fényesebb feltételrendszert biztosított.

A „királylány” (princesa, ez a közszájon forgó gúnyneve) mind jobban mozgott a krém köreiben. Luandában előbb egy tengerparti bár megnyitásával indított, ahol a kiváltságos helyi aranyifjak mellett az ekkor már méregdrága angolai fővárosba érkező vállalkozók is szívesen adtak egymásnak randevút. Apai hátszéllel a fölöttébb ambiciózus lány egyre többet tündökölt a legfelsőbb politikai és módos pénzügyi körökben, melyek gyakran összeértek. Isabel kisasszony mind komolyabb tulajdonrészeket szerzett a gyémántkitermeléstől a cementiparon és az ingatlan-beruházásokon át a bankszektorig és a távközlésig. Jó „ízléssel” – riválisai szerint egyre ízléstelenebbül – válogatott a lehetőségek terülj-terülj asztalkájáról.

Igaz, a szép Isabel akkor is jól választott, amikor hagyta, hogy a még Londonban megismert dúsgazdag kongói-dán származású Sindika Dokolo kiválasztottja legyen. A műgyűjtő üzletember maga sem vetette meg a jómódot. Az ifjú pár Dubajtól Londonig élvezte aranyéletét. Volt miből. Az amerikai Forbes milliárdosokat rangsoroló listáján Isabel asszony 2013-tól törzsszereplővé vált, rendre Afrika leggazdagabb asszonyaként cikkeztek róla.

Gisela Schober / amfAR15 / Getty Images Isabel dos Santos és Sindika Dokolo

A brit főváros legelőkelőbb negyedében, Kensingtonban az egyik legdrágább ingatlanba költöztek, mellesleg Monte-Carlótól Dubajig berendezték otthonaikat. Lisszabonban is volt hol meghúzniuk magukat. A rossz nyelvek szerint egyik házuk garázsában a szuper kocsikért rajongó férje hét meseautót tartott. A kétkezi milliárdosok fáradságos tevékenységét 35 millió dolláros jachtjukon tudták kipihenni.

Angolában – hatalmi háttere révén – Isabel dos Santos mindig gyorsan talált magának aktivitási terepet a távközléstől a gyémántbányászatig, a közlekedéstől természetesen a nafta fölfutó értékesítéséig. A szuper lehetőségeket az országhatárokon túl az egykori anyaországban, Portugáliában is sikerült fölfedeznie. 2016-ban ugyanis Isabel kapott megbízást az állami olajvagyont menedzselő angolai vállalat, a Sonangol vezetésére. Így aztán lehetősége adódott például arra, hogy a nemzeti cég 11 millió dollárért „megszabadult” a portugál Galp-ban (szintúgy állami olajcégnél) meglévő részesedésétől – az ő saját vállalkozása javára. Csak eme kis szeletnek a piaci értékét utóbb vagy hetvenszeresére becsülték. De már a „királylány” kinevezése is morgolódást váltott ki még az angolai politika csúcsain is.

Hiába, amíg tart a politikai hatalom, társul hozzá a pénzügyi befolyás és a jólét is. Ám a sors fordultával sok minden rosszra fordulhat.

Peter Summers / Getty Images Isabel Dos Santos tulajdonában lévő londoni ingatlan.

A bukástól a bujkálásig

2017-ben a családfő (egyben államfő) csaknem négy évtizednyi országlás után átadta a hatalmat gondosan kiválasztott pártbéli örökösének, João Lourençonak. Ám a hálátlan utód (vagy utókor) hozzálátott a rendrakáshoz abban a birodalomban, amelyet a Transparency International rendre a legkorruptabb rezsimek közé sorolt. A visszaélések vizsgálatából kihagyhatatlan volt az előd famíliájának kiszűrése.

Isabel asszony vagyongyarapodását kivált a „Luanda Leaks” néven elhíresült nemzetközi oknyomozás nyomán, kezdték még szigorúbban firtatni. A kiszivárogtatásban állítólag a helyi titkosszolgálat „jóvoltából” szerepet kapott az a – később nemzetközi sportfogadási botrányba bonyolódott – fiatal portugál hacker, akit budapesti letartóztatása után kiadtak Lisszabonnak, ahol csak „Rui da Hungria” néven emlegetnek.

A korábban már-már teljhatalmú dos Santos klán betonbiztosnak vélt falán repedések jelentek meg. Alig két hónappal a papa leváltása után leányát is menesztették a Sonangol éléről. Az ügyészség egymilliárd dollárt keresett a jól menő párnál. Ezt irigyeik csupán morzsának tekintik, de tény, hogy az új angolai vezetés hasonló gesztusokkal igyekszik elősegíteni megtisztulását, pontosabban az új „nemzeti együttműködési” törekvéseik népszerűsítését.

Az atya – kezdetben orvosi kezelés magyarázatával – Barcelonába költözött, de a família több érintett tagja is jobbnak látta, ha távozik korábbi sikerei színteréről. Kisebb lánya, „Tchizé” – a párt központi bizottságában viselt tagságát és parlamenti képviselői sarzsiját hátrahagyva – szintén külföldön keresett menedéket. Fivére, „Zenu” (José Filomeno dos Santos) előtt már lezárták a határt, sőt tavaly augusztusban ötévi börtönbüntetésre ítélték a korábban általa vezetett Angolai Szuverén Vagyonalap 500 millió dollárjának kisíbolásáért.

Kapcsolódó
Ez az iskolapéldája, hogyan lehet szétlopni egy országot
Afrika leggazdagabb nője szinte a semmiből egy több mint kétmilliárd dollár értékű birodalmat épített fel. A felemelkedése viszont nem a kemény munka, hanem a korrupció eredménye.

Amikor Isabel asszonyt is vallomásra akarták bírni, ő inkább kereket oldott. Dubajban csatlakozott férjéhez. A nagylány üzletei ügyében ráadásul Portugáliában is intenzív vizsgálatok folynak. Itt egy olajtársaságban és a távközlésben voltak jelentős érdekeltségei, ám amikor lába alatt égni kezdett a talaj, a Banco Eurobicben lévő 42,5 százalékos részesedését napokon belül eladta, egyéb számláit pedig lekopasztva találták. Kínos kiegészítő epizódja volt a történésnek, amikor „családi főkönyvelőjüket”, egyben a Banco Eurobic igazgatóját holtan találták egy lisszaboni mélygarázsban. A gyanús ügyet mély hallgatás kísérte. Csupán dos Santosék több országban befagyasztott vagyonát 1,6 milliárd dollárra becsülik. Volt ez több is.

Kényes lehetett pénzügyi körökben, hogy a „családi ezüst” fényesítésében, majd mentésében olyan nemzetközi rangú intézmények, tanácsadók és jogászok segédkeztek, mint Isabel első munkaadója, a PriceWaterhouse, a McKinsey vagy a Boston Consulting. A jelek szerint a neves cégek nemcsak a vagyon gyarapításában, hanem menekítésében is segédkezet nyújtottak partnerüknek. A PcW nemrég sietve nyilatkozatot adott ki a köztük lévő kapcsolatok azonnali befejezéséről. A McKinsey sem tartja már nyilván kliensei között a famíliát. Pénzszerzés vagy -mosás utáni mosakodás?

Ám a háromgyermekes dos Santos-Dokolo família életét Dubajban további tragédia keserítette. Férje pár hónapja, magánszigetük közelében, egy búvárbalesetben életét vesztette. A gyászoló család Londonba költözött. A temetésnek megadták a módját: a Westminster-székesegyházban vettek végső búcsút tőle. Özvegye a jelek szerint Angolának is végső búcsút intett: azóta sem jelent meg régi sikerei színterén, és nemes egyszerűséggel „politikai boszorkányüldözésnek” titulálja az ellene irányuló eljárást.

A princesa olykor kétes ügyeiben több másik országban is kutakodnak: Hollandiától Nagy-Britanniáig. Szegény gazdag Isabel dos Santos London és Dubaj között pendlizve várja sorsa jobbra fordulását. Eközben a Forbes magazin – érthető okokból – tavalytól kihagyta a milliárdosok listájáról. A fölöttébb nyomós érv: jelenlegi vagyona fölbecsülhetetlen.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.