Az Európai Unió 27 tagállamának többségében 2019-ről 2020-ra csökkent a születéskor várható élettartam – derül ki az Eurostat friss összeállításából. Mint írták, az 1960-as évektől kezdve évtizedenként átlagosan két évvel nőtt a várható élettartam, az utóbbi időszakban azonban leginkább stagnálás, illetve csökkenés látszik, és ezt felerősítette a 2020-ban kitört koronavírus-járvány.
A vizsgált országok közül a leginkább Spanyolországban csökkent a várható élettartam, 1,6 évvel, majd Bulgária (1,5 év), Litvánia, Lengyelország és Románia (egyaránt 1,4 év) következik. A skála másik végén Dánia és Finnország áll, 2020-ban mindkét országban egy kicsit (0,1 évvel) nőtt a várható élettartam, Lettországban és Cipruson pedig stagnált.
Érdemes azonban megfigyelni, hogy mekkora különbség van a kiindulópontok között: míg a spanyolok várható élettartama 2019-ben 84 év volt, a bolgároké 75 év, ráadásul a spanyol eredmény még a csökkenéssel együtt is az egyik legmagasabb az EU-ban.
A közép-európai régióban a többi országhoz hasonlóan szintén csökkent a várható élettartam, nagyjából hasonló arányban. Magyarországon ez az érték 2019-ben 76,5 év volt, 2020-ban már csak 75,7 – és ebben nincs benne a járvány 2021-es harmadik hulláma, amely cikkünk írásáig több mint tízezer halálos áldozatot követelt.
A visegrádi országok, illetve Románia közül tavaly Csehországban volt a legmagasabb a születéskor várható élettartam (78,3 év), de ez is egy évvel kevesebb, mint 2019-ben. Romániában majdnem négy évvel rövidebb ideig élnek az emberek, ráadásul ez az érték egy kicsivel még alacsonyabb is, mint 2010-ben.
A régió és a többi EU-s ország közötti különbséget jól jelzi, hogy 2019-ben Magyarországon és Romániában az uniós átlagnál 5-6 évvel volt alacsonyabb a várható élettartam.
