Már az elnökválasztás előtt tudni lehetett, hogy Joe Biden nem a legnagyobb támogatója a marihuána legalizálásának, de a kannabisz reformjának támogatói abban bíztak, hogy elnökként mégis kiáll majd mellette. Sokan abban reménykedtek, hogy egy demokrata irányítású kongresszus egy demokrata elnökkel a Fehér Házban végre országos szinten is legalizálni fogja a marihuánát, aminek használatát már 15 államban és a fővárosban is törvényessé tették.
A reménykedők azonban nagy pofont kaptak, amikor a Daily Beast című lap cikkéből kiderült, hogy a Fehér Házban több tucatnyi fiatal dolgozót felfüggesztettek, lemondásra szólítottak fel, vagy távoli munkavégzésre köteleztek, mert régebben füveztek. Voltak köztük olyanok is, akik olyan államokból érkeztek, ahol teljesen legálisan használhattak marihuánát. Az eset nagy felháborodást okozott a demokrata politikusok körében, de még republikánusok is elítélték.
A Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki a riport megjelenése után közölte, hogy öt embert rúgtak korábbi droghasználat, köztük marihuána miatt, de hozzátette, hogy néhány esetben más okok is álltak az elbocsátások mögött. A szóvivő hangsúlyozta, hogy enyhítettek a korábbi szabályokon, és a mostani kormányzat jóval engedékenyebben áll hozzá a korábbi marihuánahasználathoz, a jelentkezőknek már nem kell attól tartaniuk, hogy automatikusan elutasítják őket, ha korábban füvet szívtak.
A szövetségi törvények szerint a marihuána továbbra is illegális kábítószernek minősül, emiatt a kormányzati állásokra jelentkező használói nem felelnek meg a biztonsági átvilágítás követelményeinek, ami ahhoz kell, hogy titkos vagy bizalmas információkat tartalmazó kormányzati iratokat kezeljenek. A Biden-kormány felállításakor azonban azt ígérték a jelentkezőknek, hogy ebből a szempontból nem lesz majd probléma a korábbi marihuánahasználat.
Vihart kavart
Múlt héten harminc demokrata képviselő és szenátor az elnöknek küldött levélben arra kérte a Fehér Házat, hogy ne utasítsák el a marihuána miatt emberek jelentkezését, felhívva a figyelmet arra, hogy Kamala Harris alelnök is beismerte, szívott már füvet.
Ugyanezen a véleményen volt az egyaránt republikánus képviselő David Joyce, valamint a Donald Trump egyik legnagyobb híveként ismertté vált Matt Gaetz, aki a Marijuana Moment című lapnak kijelentette:
A szövetségi kormány teljesen elcseszte a marihuána reformját. Mint mond el a Demokrata Pártról, amikor egy republikánus erősebben küzd Biden munkatársaiért, mint ők? Itt az ideje befejezni a soha véget nem érő harcot a marihuána ellen.
Az eset közben rávilágított egy nagyobb problémára, amin át kell vergődniük azoknak, akik el szeretnék érni, hogy a kannabisz szövetségi szinten legális legyen. Ez a probléma nem más, mint maga Joe Biden. Ahogy a Forbes gazdasági magazin marihuánaiparral foglalkozó újságírója, Kris Krane üzente azoknak, akik azt várták, hogy Biden majd megszünteti a kannabisz tiltását:
Itt az ideje tényként elfogadni, hogy Joe Biden nem a megmentőtök, és nem a barátotok.
Politikai elemzők közben arra hívták fel a figyelmet, nincsen semmi meglepő abban, hogy Biden nem nézi el munkatársai füvezési szokásait, tekintve, hogy milyen álláspontot is képviselt a marihuána legalizálásával kapcsolatban több évtizede tartó karrierje alatt. Röviden: ellenezte, még a 2020-as elnökválasztási kampány alatt is.
Többen szavaztak a marihuánára, mint Bidenre
Miközben az előválasztás alatt a demokrata elnökjelöltségre pályázó politikusok egymás után álltak ki a teljes legalizálás mellett, Biden egyáltalán nem támogatta az ötletet, és inkább a kompromisszumos dekriminalizációt javasolta. Azaz nem tenné törvényessé a kannabiszt, de s használatát nem büntetné, és semmisé tenné az emiatt elítélt emberek büntetését.
Biden alig tíz évvel ezelőtt még azt az idejétmúlt elméletet propagálta, hogy a marihuána úgynevezett „kapudrog”, aminek használata egyenes út a keményebb drogokhoz, és ezt még a 2020-as elnökválasztási kampány alatt tartott egyik vitán is megemlítette, erősítve azt a róla kialakult képet, hogy túl öreg. Miután a többi demokrata jelölt erősen támadta emiatt, visszakozott, és közölte, mégsem gondolja, hogy a fű kapudrog lenne, de kiemelte, hogy továbbra is ellenzi a legalizálását.
Ezen még az sem változtatott, hogy ő lett a Demokrata Párt elnökjelöltje, és ezzel együtt a párt vezetője is. Annak a pártnak a vezetője, amelynek szavazóinak több mint négyötöde a legalizálás mellett áll. Amikor még a tavaly novemberi elnökválasztás előtt ki kellett dolgozni a párt hivatalos programját, a marihuána volt az egyik téma, ami kapcsán Bidenék „óriási csatákat” vívtak a Demokrata Párt progresszív, teljes legalizálást követelő szárnyával. Biden pedig nyert.
A Gallup közvéleménykutató adatai szerint az amerikaiak 68 százaléka teljesen törvényessé tenné a könnyűdrogot: mellette vannak fiatalok és idősek, nők és férfiak, valamint szegények és gazdagok is. Még azt sem lehetne mondani, hogy a republikánusok nagyon elleneznék. A liberálisok és a demokrata szavazók körében persze kiemelkedően sokan (87 és 83 százalék) támogatják a legalizálást, a republikánusoknak is majdnem a fele mellette van, és még a rendszeresen templomba járó hívők 48 százaléka is legalizációpárti. Nagy változás ez az ötven évvel ezelőtti adatokhoz képest, amikor az amerikaiaknak mindössze 15 százaléka gondolta úgy, hogy jó ötlet lenne a legális fű.
A közvélemény-kutatási adatokat igazolják a választások is. Tavaly az elnökválasztással egy időben négy államban is népszavazást tartottak a legalizációról, és mindenhol meg is szavazták, még a megbízhatóan republikánus elnökjelölteket támogató Montanában és Dél-Dakotában is. És az ügy nem csak hogy nyert, mindenhol – még New Jersey-ben és Arizonában is, ahol Biden legyőzte Trumpot – többen szavaztak a fűre, mint Bidenre.
Fél a fűtől
Biden jelenlegi és volt munkatársai tavaly nyáron azzal magyarázták az elnök hozzáállását az Atlantic magazinnak, hogy fél döntése közegészségügyi következményeitől. Elmondásuk szerint Biden csak akkor szeretné szövetségi szinten is legalizálni a marihuánát, ha teljesen biztosan tudni lehet, hogy használatának nincsenek súlyos egészségügyi kockázatai.
Ezt ő maga is kijelentette 2020 tavaszán egy interjúban, közölve, hogy „egyes tudósok szerint mentális problémákat okozhat néhány embernél”, és ezért szerinte még további kutatások kell végezni a marihuánával kapcsolatban, mielőtt nyugodt szívvel dönthetne arról, hogy támogatja a teljes legalizálást.
Közben a marihuánareform támogatói csalódottan látták, hogy Biden álláspontját felvették azok a kormánytagok is, akik korábban a teljes legalizálás pártján álltak. Élükön az alelnökkel, Kamara Harrisszel, aki szenátorként egyik élharcosa volt a lépésnek, és az elnökválasztási kampány alatt is legalizáláspárti volt. Ahogy 2019-ben egy Twitter-üzenetben kijelentette:
A marihuána nem kapudrog, és legálissá kellene tenni.
Let’s be clear: marijuana isn’t a gateway drug and should be legalized. Glad to see my bill with Rep. Nadler take the next step in the House this week. https://t.co/d6BcMFlpYT
— Kamala Harris (@KamalaHarris) November 18, 2019
A Biden-kormányzat tagjaként azonban az elnököt követi. A Bloomberg című lappal egyik munkatársa egy hónapja közölte, hogy Harrisnek már „ugyanaz az álláspontja, mint Bidennek”. Igaz, hivatalosan ezt nem vállalta fel az alelnök, akinek sajtósai nem akartak nyilatkozni ezzel kapcsolatban az amerikai médiának.
Van remény?
John Hudak, a Brookings intézet marihuánával foglalkozó kutatója szerint a marihuána-reformereknek azért nem kell annyira elkeseredniük. A Politico című lapnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Biden nagy utat tett meg politikai karrierje alatt, hiszen a nyolcvanas évek végén még azzal támadta George H.W. Bush akkor republikánus elnököt, hogy nem lép fel elég keményen a droghasználókkal szemben, és most már nem akarja őket büntetni. Így elképzelhető, hogy az elnöksége alatt megváltozik az álláspontja, és végül támogatni fogja a legalizálást.
A reformerek ezt minden bizonnyal visszafojtott lélegzettel várják.
