Hónapok óta keringtek pletykák azokról a chatüzenetekről, amelyeket a gazdasági és korrupciós bűncselekmények ügyében eljáró ügyészség (WKStA) talált az osztrák állami holding (ÖBAG) vezetőjének, Thomas Schmidnek 2019 végén legfoglalt magántelefonján. Az ÖBAG (Österreichische Beteiligungs AG) felel a vállalatokban lévő osztrák állami tulajdonért, mind a 100 százalékos, mind a résztulajdonában levő cégekért, így például
- az OMV-ben,
- az osztrák Telekomban,
- a Casinos Austriában,
- vagy az egyik nyugdíjpénztárban levő 30 százalék körüli tulajdonáért ugyanúgy,
- ahogy a posta több mint feléért is.
Schmid az ÖVP/FPÖ-koalíció alatt került ebbe a pozícióba, vagyis Sebastain Kurz kancellár első, a populista jobboldali FPÖ-vel közös kormányzása idején.
Arról is régebb óta beszéltek már Ausztriában, hogy az újonnan létrehozott részvénytársaság (addig egy kft., az ÖBIB kezelte az állami tulajdonokat) vezetői pályázatát eleve Schmidre szabták, aki egyébként a saját érdekei alapján állította össze a felügyelőbizottságot. Azt a bizottságot, amely utóbb hivatalosan kinevezte az ÖBAG egyedüli vezetőjének.
Kurz és az akkor a kormánypártok közötti koordinációért is felelős Gernot Blümel – aki ellen korrupció miatt is vizsgálódnak – korábban azt állították az ügyészségtől függetlenül vizsgálódó, az Ibiza-ügy miatt létrejött parlamenti bizottság előtt, hogy a kancelláriának ehhez nem volt semmi köze, ahogy a kormánypártok közötti alkudozásnak sem volt része ez a poszt.
Schmid – amikor az Ibiza-ügy után a kormánykoalíció szétesett, és az ügyészség egy névtelen bejelentés után vizsgálódni kezdett – minden adatot törölt a telefonjáról, de ezeket később vissza tudták állítani. Nem is voltak miatta nyugodtak kormányzati körökben, vélhetően emiatt felmerült a WKStA feloszlatása is. A részben nyilvánossá vált chatüzenetek is alátámasztják – ezeket először a Die Presse hozta le –, hogy
Ezt összegezték 187 oldalon. Schmid csaknem 80 emberrel chatelt, köztük vállalkozókkal, lobbistákkal, újságírókkal és persze politikusokkal, köztük Blümellel és Kurzcal is.
A Dunába vetné magát
A pénzügyminisztérium kabinetvezetőjeként Schmid már a 2017-es októberi választások előtt, júniusban – vagyis miután Kurz májusban pártelnök lett, de még azelőtt, hogy külügyminiszterből kancellárrá vált volna – azt a feladatot kapta, hogy dolgozza ki egy új állami holding koncepcióját. Novemberben, még a koalíciós tárgyalások alatt csatlakozott hozzá FPÖ-s kollégája, Arnold Schiefer.
2017 decemberében, a koalíciós tárgyalások vége előtt Schmid egy üzenetében azt kérte Kurztól, hogy az állami vállalatok felügyelete, illetve az ÖBIB maradjon a pénzügyminisztérium hatáskörében, és ne kerüljön a gazdasági tárcához. Nehéz korszak lehetett ez a pénzügyminiszter kabinetvezetőjének, mert úgy fordult Blümelhez az erről döntő törvény meghozatala előtt, hogy ha nem segít neki,
Ma a Dunába vetem magam, és ez a te hibád lesz!
Blümel nyugtatgatta, és végül nem is került át a cég. Sőt, Kurz felajánlotta neki a holding vezetését.
Akkora áldás, hogy vagy!
– írta válaszul a kancellárnak Schmid.
Cool, de nehéz deal
Ezt éppen akkor írta a kancellárnak – 2018 februárjában –, amikor az akkori pénzügyminiszter, Hartwig Löger bejelentette, hogy az ÖBIB-et átalakítják korlátolt felelősségű társaságból részvénytársasággá. Schmid és Schiefer 2018 őszére végzett a közös munkával, ekkorra tisztázták a munkamegosztást, és azt is, melyik párt hol, melyik vállalatnál milyen pozíciót kap.
Cool deal az ÖVP-nek
– küldte Schmid az üzenetet Kurznak. Annak örült, hogy pártjának sikerült a vállalat vezetését kiharcolnia, az FPÖ ezzel szemben csak két felügyelőbizottsági helyet kapott. Hogy Kurz is tudott a dolgokról, többek között az is alátámasztja: még a megegyezés előtt az ÖBAG felügyelőbizottságával kapcsolatban találkozott Schmiddel Kurz kabinetvezetője, Bernhard Bonelli.
Végül októberben mutatta be a miniszter az átalakítás konkrét terveit, és decemberben már el is fogadták a törvényt.
Kész a Schmid AG,
azaz Schmid Rt. – írta a Schmid reformjait és átalakításait tartalmazó törvény elfogadása után üzenetben Blümel egy izmos karos emojival (💪) egyetemben, ami szintén egy jel arra, hogy már jóval Schmid kinevezése előtt tudták, ki lesz a főnök.
Ezután következett a felügyelőbizottsági tagok kiválasztása, ami elég nehézkesen ment, csak 2019 februárjára fejeződött be. Ebben Schmid nagy segítségére volt Kurz egyik bizalmasa, az egyébként ingatlanokkal foglalkozó Gabriela Spiegelfeld, különösképpen a női tagok felkutatásában, még akkor is, ha sokan visszautasították a megkeresésüket.
Idegeimre mennek a nők. Kibaszott kvóta
– írta Spiegelfeld Schmidnek egy alkalommal indulatból, utóbb ettől a mondatától elhatárolódott a Standardban. De ő segített egy „megfelelő” pénzügyi szakértőnő megtalálásában, aki „irányítható”, jó kapcsolatai vannak a Raiffeisenbankban és Alsó-Ausztriában, valamint intézett már el „kínos dolgokat” – írta egy üzenetében Schmid a kancellárnak.
Aztán a felügyelőbizottság elnökének megtalálásával is meggyűlt a bajuk, a tagok kinevezése előtt egy nappal a jelöltjük visszamondta a lehetőséget, Kurz az utolsó utáni pillanatban bedobta lehetőségként a korábbi német védelmi minisztert, a plágiumbotrányba belebukó Karl-Theodor zu Guttenberg nevét, de végül Bonelli volt, aki megtalálta Helmut Kernt, akit aztán ki is neveztek.
Mindenki tudta, ki lesz a befutó
Így már nem maradt más hátra, mint Schmid kinevezése. A korrupcióellenes ügyészség irataiból, vagyis Schmid üzeneteiből kiderül, hogy Schiefernek azt írta már 2017 decemberében, hogy szívesen átigazolna az ÖBIB-be, csak Kurz nem engedi, hogy otthagyja a pénzügyminisztériumot.
Aztán a vezetői állásra kiírt pályázathoz is volt köze, ezért került ki belőle, hogy a jelentkezőnek nemzetközi tapasztalattal is kell rendelkeznie. Schmid ugyanis ilyennek nem bírt: „mindig is Ausztriában dolgoztam” – írta egy munkatársnőjének.
2018 nyarán, vagyis szintén még jóval a megválasztása előtt már azt beszélte meg a bizalmasaival, hogy miként is nézzen majd ki az ÖBAG, egy alkalmazottal pedig már a klímaberendezés kiépítését és a sofőrszolgálatot terveztette.
De, hogy ő lesz a cég vezetője, az már a kormányban és az ÖVP-n belül is régen tudták. 2019 márciusában, hetekkel Schmid felügyelőbizottsági meghallgatása, azaz a kiválasztása előtt a kancelláriától egy olyan kérdés érkezett Lögerékhez, hogy ki lesz Schmid utódja a minisztériumban.
Öt nappal a meghallgatása előtt azon gondolkozott, hogy a megválasztásának bejelentése után tartson-e sajtótájékoztatót, egy nappal a nagy esemény előtt pedig annyira nyugodt volt a végkimenetelt illetően, hogy az ÖVP egyik fő adományozójánál, Klaus Ortnernél evett, akinek másnap köszönetképpen írt üzenetet, egyben azt is megemlítette, hogy
Nem gyakran látni a kancellárt ilyen nyugodtnak.
Az építőiparban érdekelt tiroli vállalkozónak – aki 2019-ben a pletykák szerint egymillió eurót adományozott az ÖVP-nek – a lánya, Iris Ortner egyébként ekkor már az ÖBAG felügyelőbizottsági tagja volt. Az a beszámolókból nem derül ki, hogy a lánnyal is találkozott-e ekkor Schmid, de a kinevezése előtt két héttel a kilenc bizottsági tag közül öttel igen – derült ki a naptárából.
Meghallgatása után aztán Spiegelfeld férjének– aki mint a párt egyik nagy adakozója az akkori koalíció alatt az állami erdőgazdálkodással foglalkozó cég felügyelőbizottságának lett a tagja – azt írta, nagyon jól sikerült, dacára annak, hogy két kemény német kihívója is volt. De szerencsére „alkalmas” felügyelőbizottság ült előtte.
Kinevezése előtt Kurz is üzent neki, viccelődött, hogy nehogy mandátum nélküli igazgatósági tag legyen, majd azt írta:
Mindent megkapsz, amit csak akarsz.
Mire Schmid azt válaszolta, hogy nagyon boldog,
Szeretem a kancelláromat.
Végül 2019 márciusában nevezték ki Schmidet az ÖBAG vezetőjének, mindössze pár héttel azelőtt, hogy kiszivárgott volna az FPÖ akkori elnökéről, az alkancellár Heinz-Christian Strachéról Ibizán készített, rejtett kamerás videó, amelyben egy magát orosz milliárdosnak kiadó nőt akart rávenni, hogy támogassa pártját, és amely végül a kormánykoalíció felbomlásához vezetett.
Kurz, Blümel, Schmid, Bonelli és Spiegelfeld is csak elnagyoltan válaszolt az ügyészségtől függetlenül vizsgálódó Ibiza-bizottság előtt a Schmid kinevezésével és az ÖBAG kialakításával kapcsolatos kérdésekre, a részletekbe nem akartak belemenni.
Fokozódó botrány
A korrupciós ügyészség nyilvánosságra került összefoglalója után a legnagyobb osztrák ellenzéki párt, a szociáldemokrata SPÖ a posztok osztogatásáról, korrupcióról és szexizmusról beszélt. Az FPÖ is élesen bírálja a kormányt, annak ellenére, hogy jócskán érintettek a botrányban. Az Ibiza-ügy is legfőképp róluk szól, ahogy Schmid körül is azután kezdtek el vizsgálódni, hogy a Casino Austria pénzügyi vezetőjének az egyik emberüket, Peter Sidlót akarták kineveztetni még a kormánykoalíciós időszakban.
A kormány nem nagyon akart megnyilvánulni az ügyben, mindössze Blümel egyik szóvivője mondott annyit az APA osztrák hírügynökségnek, hogy az ÖBAG felügyelőbizottságának van arra felhatalmazása, hogy döntsön az állami holding személyzeti ügyeiben.
A 2020 elejétől pénzügyminiszter Blümelnek, valamint Kurznak ez már a sokadik kellemetlen ügye az utóbbi időben. Kezdődött azzal, hogy a Blümelnél házkutatást tartottak, kihallgatták, szintén egy olyan eset miatt, ami még Kurz külügyminisztersége és Blümel bécsi pártvezetősége alatt történt. Az az ügy arról szól, hogy a Novomatic szerencsejáték-nagyvállalat pénzt adományozhatott a pártnak, miközben a vállalat tulajdonosa, Johann Graf találkozót kért Kurztól. Plusz egy olasz ügyben is segítséget kértek, amit a kancellárék szintén tagadtak. Mármint azt, hogy segítettek volna, ám külügyminiszterként éppen ez idő tájban találkozott olasz kollégájával, ráadásul, az olaszok nem sokkal később csökkentették is a Novomaticra kirótt bírságukat. Schmid ebből sem maradt ki, Blümel arra kérte, hogy minisztériumi kabinetvezetőként keresse fel a Novomatic vezetőjét. A Novomatic egyébként támogatta részvényesként a Casino Austriában az FPÖ-s Sidlo kinevezését.
Pártjuk, kormányuk nehézségei pedig még korábbra datálhatók, előbb a bécsi terrortámadás, és az emiatt (is) a belügyminisztert, Karl Nehammert érő bírálatok, majd idén év elején Christine Aschbachernek, a munka-, család- és ifjúságügyi miniszternek le is kellett mondania, miután plágiumbotrányba keveredett. Mind a bécsújhelyi, „nagyon jónak” értékelt diplomamunkájával, mind a pozsonyi doktori disszertációjával felmerültek problémák, nem csak plagizálhatott (disszertációjának 61 idézete/hivatkozása közül egy sem volt megtalálható az idézett mű feltüntetett oldalain), de a nyelvhelyessége is komoly kérdéseket vetett fel. Az sem volt problémamentes, hogy éppen akkor adta le tavaly áprilisban ezt a disszertációt, mikor munkaügyi miniszterként a koronavírus-járvány okozta növekvő munkanélküliséggel kellett foglalkoznia.
A közvélemény-kutatások szerint ezeknek a balhéknak mégsem a nagyobbik kormánypárt issza meg főként a levét – még ha az elmúlt egy évben folyamatosan csökkent is a támogatottságuk –, hiszen így is a legnépszerűbb pártnak számítanak Ausztriában. Sokkal többet veszített a kisebbik kormánypárt, a Zöldek, amely eddig a bel- és a pénzügyminiszter esetében is kitartott az ÖVP mellett. A kormánykoalíció megkötése előtt a népszerűségi listán még negyedik zöldek eleinte tovább erősödtek, egészen a második helyig, még a szociáldemokratákat is beérték, de május környékén zuhanni kezdtek: mostanra nem csak az SPÖ előzte vissza őket, nem csak az FPÖ, hanem a centrista-liberális NEOS is.
Talán tanultak mindebből, legalábbis a legújabb hírek szerint Schmidet felszólították, hogy mondjon le. Igaz, Kurzról és Blümelről továbbra sem beszélnek.
