Mindent elárul a csehországi járványhelyzetről, hogy az elmúlt egy hétben itt azonosították lakosságarányosan a legtöbb fertőzöttet az egész világon. Egymillió főre átlagban napi több mint 1100 új beteget találtak, ami több mint tízszer annyi, mint a németországi adat. Ennek megfelelően szerdára rekordot döntött a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma.
Csehország az első hullámot tavaly tavasszal több közép-európai országhoz hasonlóan jól kezelte, de tavaly ősztől képtelenek érdemben tenni a kór terjedése ellen. Andrej Babis kormányfő pedig rendesen sarokba van szorítva. A társadalom egy része túlzottnak ítélte meg már az eddigi korlátozásokat is, miközben a másik fele azzal vádolja a kormányt, hogy túl későn lépett a brit mutáns megjelenésekor. A krízis ráadásul éppen egy kampány közepére esik, hiszen októberben parlamenti választást rendeznek Csehországban.
A brit mutáns pusztítása
A 10,7 millió lakosú Csehországban már minden tizedik ember bizonyítottan elkapta a koronavírust, 1 millió 269 ezren. A fertőzés mostanáig 21 ezer áldozatot követelt, de egyelőre nem látni, hol lehet ennek a vége. Januárban és februárban 8531-en hunytak el a betegségben, közel annyian, mint a megelőző tíz hónapban összesen. A múlt héten átlagban napi 13 és 16 ezer közötti új esetet diagnosztizáltak, és semmilyen jel nem utal arra, hogy elkezdenének csökkenni a számok, szerdán ismét 16 ezer fölött volt az új betegek száma.
Az esetszámok gyors növekedését egyértelműen a vírus új mutánsai okozzák. Február közepére a minták 50-75 százalékában mutatták ki a brit variánst, de az egészségügyi minisztérium közlése szerint már a dél-afrikai változat is az országban cirkulál.
A cseh egészségügyi ellátórendszer az összeomlás szélére került. Több mint nyolcezer embert ápolnak kórházakban, közülük több mint 1600-an szorulnak intenzív osztályos kezelésre. A problémát viszont nem is a felszereltség hiánya jelenti, hanem a korlátozott számú személyzet. Egyes betegeket emiatt a lakóhelyüktől akár több száz kilométerre is el kellett szállítani, hogy megfelelő ellátást kaphassanak.
Az országban október óta zárva tartanak az éttermek, a konditermek, a színházak és egyéb szórakoztatóközpontok, csak a létfontosságú termékeket áruló üzletek lehetnek nyitva. Az iskolák is bezártak, kizárólag az első és második osztályos gyerekeknek van tantermi oktatás közel fél éve. A statisztikák viszont azt mutatták, ha a kormány nem szigorít azonnal, a napi fertőzöttek száma 20 ezer fölé emelkedhet és hamarosan a 30 ezret is átlépheti.
A parlament végül múlt pénteken döntött újabb intézkedések mellett. Hétfőn, napra pontosan egy évvel azután, hogy azonosították az első beteget Csehországban, korlátozták az országon belüli utazást. Az utakra 30 ezer rendőrt és katonát vezényeltek ki a szabályok betartása érdekében. Csak az hagyhatja el a lakóhelye szerinti járást, aki dolgozni megy, vagy a hozzátartozójáról kell gondoskodnia.
A kijárási tilalom sajátos fajtája hozhat eredményeket, de a cseh ellenzék szerint az ipart kellene egy az egyben leállítani ahhoz, hogy látványosan visszaszoríthassák a járványt. Babis szerint ez a gazdasági érdekeket nézve lehetetlen, ugyanakkor a 250-nél több embert foglalkoztató vállalatoknál szerdától kötelező lesz a rendszeres koronavírus-tesztelés.
A fáziskésés megengedhetetlen
Babis is beismerte, hogy túl sokat hibázott a kormány, de szerinte nem most van annak az ideje, hogy a múlton vitázzanak. Mégis érdemes megnézni, hogyan jutottak el idáig.
Azok után, hogy az első hullámban a lakosság fegyelmezettségének is köszönhetően sikerült alacsonyan tartaniuk a fertőzöttek számát, az év második felében egy furcsa kettősség rajzolódott ki a cseh közvéleményben. A társadalom egyik fele azt az álláspontot képviselte és képviseli most is, hogy feleslegesek a korlátozó intézkedések, és sokan nem is tartották be azokat, míg a másik fele a szigorítást sürgette. Miután 2020 március-áprilisában alig pár százan hunytak el a vírus következtében, a lakosság túlnyomó része úgy érezte, időpazarlás volt az egész pánik, a teljes bezárkózottság. Ezáltal később alá is becsülték a rájuk leselkedő fenyegetést.
A kormány azt a stratégiát választotta, hogy a döntéseket mindig a kórházak telítettségéhez mérve hozták meg, holott a fertőzések számának emelkedésével meg lehet becsülni, milyen mértékben nőhet az elkövetkező 1-2 hétben az orvosi ellátásra szorulók száma. Ha 7, 10 vagy 14 napot késik egy-egy lépéssel a kormány, az ilyen szinten már a járvány erejének duplázódását is jelentheti, és jelentette is.
Problémát jelent a rendkívül lassú oltási program is, mert az EU-s beszerzésből lassan érkeznek a vakcinák. Ezért Milos Zeman elnök tájékoztatása szerint levelet írt Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy vásárolnának orosz vakcinát. Napokon belül meg is érkezhet információi szerint az első Szputnyik V szállítmány hozzájuk, amit Babis szerint akkor is elkezdenek használni, ha az Európai Gyógyszerügynökség azt még nem fogadta el. De ezzel önmagában a harmadik hullámot már nem fogják megállítani.
Babisnak csoda kellene az újrázáshoz
A harmadik hullám és a járvány végkimenetele komoly hatást gyakorolhat Babis politikai pályájára is, ha az még nem pecsételődött meg.
Az állami televízió által a napokban közölt friss közvélemény-kutatás szerint, ha most rendeznék, a Cseh Kalózpártot és a Polgármesterek és Függetlenek Pártot (STAN) tömörítő koalíció 29,5 százalékkal megnyerné a parlamenti választást, 3 százalékkal megelőzve a kormányfő pártját, az ANO mozgalmat. Babis koalíciós partnerei, a Szociáldemokraták még az 5 százalékos küszöböt sem érnék el. Nagy fordulatnak kellene beállni a tendenciákat nézve ahhoz, hogy ez októberig megváltozzon.
Intő jel, hogy az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a csehek 76 százaléka nem bízik a kormányban a koronavírussal kapcsolatban, az pedig különösen ijesztő, hogy a válaszadók 46 százaléka akkor sem maradna otthon, ha tüneteket produkálna.
