A történelemben először kapott az Európai Tanács csúcsértekezlete utáni állásfoglalásban saját kitételt egyetlen cég. A csütörtök esti, vakcinahelyzetről szóló uniós csúcsértekezlet után megszületett szövegben ugyanis az áll:
A cégeknek biztosítaniuk kell a vakcinagyártásuk kiszámíthatóságát, és tiszteletben kell tartaniuk a szerződésekben foglalt szállítási határidőket.
Ez a mondat pedig egyértelműan az AstraZenecának szól, amely az Oxfordban kifejlesztett vakcinát gyártja. A céggel sok baja volt az elmúlt hetekben az Európai Uniónak, miután bejelentették, hogy nem tudják teljesíteni a szerződésben vállalt mennyiségű vakcina leszállítását.
Azt, hogy ennek a mondatnak mennyire nincs semmilyen valódi kényszerítő ereje, maguk a miniszterelnökök és az államfők is tudják. Gyakorlatilag az egész csütörtök esti uniós csúcs arról szólt, hogy az EU vezetői szembesültek vele, hiába szeretnék megoldani a vakcinahelyzetet, sok lehetőségük nincs rá. És nem is csak ebben futottak neki a falnak.
A csúcson alapvetően két téma dominált. Az egyik, hogy miként lehetne minél gyorsabban felpörgetni az oltásokat, a másik, hogy milyen módon lehet szigorítani a határátlépést, és hogyan lehet ezen enyhíteni a vakcinaútlevéllel.
A remény rabjai
Mindkét kérdésben rengeteg probléma van. Az első talán érdekesebb, ugyanis ebben az Európai Uniónak elvileg jónak kellene lennie. Ha valami tényleg az EU kompetenciái közé tartozik, akkor az pont az, hogy a lehető leghatékonyabban menedzselje a 450 milliós blokk gazdasági teljesítményét. Most valahogy mégsem találunk megoldást arra, hogy a lehető leggyorsabban felpörgessük a vakcinák gyártását.
A konkrét probléma jelenleg az, hogy március elejére az EU nagyon kis részét oltották eddig be. Ursula von der Leyen szerint ez az arány jelenleg 6,4 százalék a teljes lakosságban, de ha a 18 év alatti beoltottakat is nézzük, akkor nyolc százalék. Ez nagyon alacsony, és nem úgy tűnik, hogy fel lehet pörgetni.
A következő hónapokban a gyártók sokkal több vakcinát fognak előállítani, mint eddig, de ez sovány vigasz azoknak a kormányfőknek, akikre egyre durvább nyomást helyeznek a saját állampolgáraik, és egyelőre hiába keresik a politikai kiutat.
Az EU-nak és a tagállamok vezetőinek nagyon kis befolyása van ezekre a folyamatokra, és ezzel már ők is szembesültek. Von der Leyen egy térképen bemutatott 41 olyan helyszínt, amelyek részt vesznek a vakcinagyártásban, és azt mondta, már több másikat is azonosítottak, amelyeket be tudnak állítani a gyártásba.
Pont ezért történt az, hogy a vakcinagyártás felgyorsításával kapcsolatban az EU vezetői egyszerűen nem tudtak semmilyen konkrétumot elfogadni, azon kívül, hogy az állásfoglalásban kimondták, hogy fel kell gyorsítani a folyamatot.
Főleg, mert az EU eddigi próbálkozásaiból is elbukott néhány. Kiderült például, hogy nem lehet a cégeket arra kényszeríteni, hogy megosszák egymással a gyártáshoz szükséges szellemi tulajdonaikat és jogvédett megoldásaikat, ezt csak önkéntes alapon tehetik meg, pedig az EU-nak erre is komoly terve volt.
Az új olasz miniszterelnök, Mario Draghi a többieknél is keményebben követelte, hogy még szigorúbb legyen az az uniós szabályozás, amelyet korábban a vakcinák exportjának tilalmára kitaláltak, de ez még nem készült el részleteiben. Draghi a szerződéseket nem teljesítő cégek számára olyan büntetéseket szeretne, amelyek hosszú időre megtiltják az exportot azon vakcinagyártóknak, melyek nem teljesítik a vállalásaikat..
A helyzet odáig fajult, hogy azok az országok, ahol rosszabb a helyzet, azt kérték, előbb kaphassanak vakcinákat, mint a többi tagország. Ezt Csehország kérte leginkább, bár ezzel alapjaiban rúgja fel a közös vakcinavásárlás rendszerét, amelynek ezek a kis országok eleve a kedvezményezettjei. Nehéz lenne elvárni Németországtól, amely így is sok vakcinát átadott a saját állampolgárai helyett a cseheknek és a magyaroknak, hogy további oltásokról mondjon le.
Vakcinaigazolvány
A másik komoly kérdés a vakcinaigazolvány ügye. Itt az EU vezetői még arról sem tudtak megegyezni, hogy mire legyen jó egy ilyen igazolvány. Abban elvben egyetértés van, hogy lesz ilyen, de egyelőre rengeteg a kérdés.
Emmanuel Macron francia elnök például azzal érvelt, hogy a francia fiatalok nyár közepéig nem lesznek beoltva, és nem tudja elfogadni azt, hogy csak vakcinaútlevéllel lehessen átlépni a határokon, mert ez hátrányosan megkülönböztetné a fiatalokat. Ez több déli országnak, például Görögországnak és Horvátországnak is komoly probléma, ugyanis az idei nyártól és a vakcinaútlevéltől várták a turizmus felpörgését, de egyelőre nem látni, hogyan fog ez megtörténni.
Az is belezavar a tárgyalásokba, hogy egy hónapja az EU vezetői elvileg megegyeztek abban, hogy koordinálják a határátlépések korlátozását, hogy ne alakuljon ki olyan káosz, mint a határok első lezárásánál. Ehhez képest pont Németország rúgta fel a megállapodást, és több más tagország mellett egyoldalúan szigorította a határátlépést. A vakcinaútlevelek működéséhez viszont elengedhetetlen, hogy a tagországok legalább a határátlépés feltételeiben meg tudjanak egyezni.
