Titkos tárgyaláson, védelem nélkül állították bíróság elé a több bűncselekménnyel is vádolt, hatalmától a hadsereg által megfosztott Aung Szan Szú Kjí mianmari politikust – közölte ügyvédje szerdán az EFE spanyol hírügynökséggel. Khin Maun Zav elmondása szerint nem engedik be a bíróságra, mert nem ismerik el Aung Szan Szú Kjí védőjeként, aki így a politikus egyelőre nem rendelkezik jogi védelemmel.
A demokratikusan megválasztott mianmari vezető a február 1-jei katonai puccs óta házi őrizetben van. Két nappal később kézi adóvevő illegális importja, kedden pedig a katasztrófavédelmi törvényekkel kapcsolatos bűncselekmény miatt emeltek vádat ellene.
A Nobel-békedíjas politikus videokonferencia keretében vett részt a fővárosban, Najpjidóban található bíróság tárgyalásán. Védője szerint a következő meghallgatás két hét múlva lesz. A mianmari vezető és pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) védői közölték, hogy a bírósági meghallgatásról csak a vége után értesültek.
Tom Andrews, az ENSZ mianmari jelentéstevője bírálta a titkos tárgyalást. Boris Johnson brit miniszterelnök koholmánynak nevezte a mianmari vezető elleni vádakat, amelyek az emberi jogok egyértelmű megsértését jelentik. A 75 éves, az előző katonai junta alatt 15 évet házi őrizetben töltő Aung Szan Szú Kjí akár három év börtönbüntetést is kaphat az import-exporttörvények megsértése miatt.
Szintén helyi idő szerint kedden kezdődött el Vin Mjin elmozdított mianmari elnök tárgyalása, akit azzal vádolnak, hogy megsértette a koronavírus-járvány miatt bevezetett közösségen belüli távolságtartása vonatkozó intézkedéseket, miután választási rendezvényt tartott több mint 30 ember részvételével.
A mianmari hadsereg február első napján, az új parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, és letartóztatta az országot vezető politikusokat. A katonaság arra hivatkozott, hogy a kormány nem vette figyelembe a novemberi választásokkal kapcsolatos panaszait. A választáson az NLD elsöprő győzelmet aratott.
A junta új, tisztességes választást ígért, de ennek időpontját egyelőre nem hozta nyilvánosságra, miközben egyéves rendkívüli állapotot hirdetett. A hadsereg legutóbb csaknem fél évszázadon át vezette az országot, mielőtt 2011-ben megkezdődhettek a demokratikus reformok.
(MTI)
