Megmutatjuk, hogyan változott a nyugdíjasok helyzete 2010 óta

A nemek közötti különbséget tekintve nem állunk nagyon rosszul, az elszegényedés veszélye azonban egyre fenyegetőbb.

2020-ban jelentette be a Fidesz, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, mégpedig úgy, hogy a nyugdíjasok idén februárban kapnak plusz egy heti ellátást, jövőre két hetit, 2023-ban három hetit, 2024-től pedig egy teljes havit. Úgy tűnik, van is mit ledolgoznia a kormánynak: az Eurostat frissen közzétett adatai szerint 2010 óta, amióta a Fidesz van kormányon, bizonyos tekintetben nemhogy javult volna a 65 évesnél idősebbek helyzete, hanem még romlott is.

2010-ben a magyar 65 év feletti nyugdíjasok körében mindössze 3,7 százalék volt azoknak az aránya, akiket elszegényedés fenyegetett, 2019-re azonban 11,1 százalékra nőtt.

Míg 11 évvel ezelőtt az összes uniós tagállamot tekintve nálunk volt a legalacsonyabb veszélyeztetett nyugdíjasok aránya, 2019-re a hatodik helyre csúsztunk vissza.

Természetesen 27 ország közül ez még mindig elfogadható helyezés, azonban a helyzet romlásának mértéke aggodalomra adhat okot. Az uniós átlag 2010-ben 13,6 százalék volt, 2019-ben pedig 15,1 százalék, ez a 1,5 százalékpont pedig jóval kisebb különbség, mint a magyar számok esetében tapasztalható 7,4 százalékpontos romlás.

A visegrádi országokat, illetve Romániát tekintve is romló tendenciát tapasztalunk, de változó arányban. Míg 2010 és 2015 között a veszélyeztettek aránya nálunk volt a legkisebb, 2016 óta a második helyre vagyunk jók, és a helyzet egyre rosszabb.

Az Eurostat nemrégiben kiadott felmérésében azt is megnézték, hogy a 65 év feletti nyugdíjasok körében mennyivel kapnak kevesebb nyugdíjat a nők, mint a férfiak. A legrosszabbul Luxemburg szerepelt, ott a nők 44 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak, és ez alig több mint 3 százalékpontos javulás 2010-hez képest.

Magyarország ugyanakkor nem áll rosszul: a 27 tagállamot tekintve a harmadik volt 2019-ben, 10 százalékos különbséggel a férfiak javára.

2010-ben még 15 százalékkal kaptak több nyugdíjat a magyar férfiak, mint a nők, és ez az arány 2018-ig meg is maradt, akkor lett kiegyenlítettebb lett az arány.

Régiós szinten ezzel az eredménnyel Szlovákiával vagyunk az első helyen, utánunk pedig Csehország következik. Az is látszik az ábrán, hogy ebben a mutatóban nem lehet gyors és látványos eredményt elérni, inkább mindenhol stagnálás tapasztalható.

Az Európai Unió egészét tekintve azonban akad két jó példa is. Dánia a 2010-es, 18,1 százalékos eredményét 2019-re 7,4 százalékra tudta letornázni, Észtországban pedig eleve alacsony volt a szám: 2010-ben 4,5 százalékkal kaptak több nyugdíjat az ottani 65 feletti férfiak, 2019-ben pedig már csak 2 százalékkal.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.