Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat – állapította meg a Hvg.hu által bemutatott ítéletében az Európai Bíróság. Az ország három részében, hosszú éveken keresztül állt fenn a jogsértő gyakorlat. Az Európai Bizottság keresetlevelében az állt, hogy 2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben, illetve 2011. június 11-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében – mindhárom érintett zóna esetében 2017-ig – rendszeresen és tartósan túllépte a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket, ami a szálló por uniós rendeletben meghatározott méretét jelenti.
Magyarország egyrészt nem teljesítette arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a ezen részecskékre vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, másrészt arra irányuló kötelezettségét sem, hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen. Azt is felrója a testület a magyar hatóságoknak, hogy csak jelentős késéssel fogadták el a levegőminőség javításával kapcsolatos intézkedéseket.
Az Európai Bíróság közleménye szerint az említett részecskéknek (amelyek fő összetevői a szulfátok, a nitrátok, az ammónia, a nátrium-klorid, a szén az ásványi maradékok és a víz) való tartós kitettség növeli a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések és a tüdőrák kockázatát.
Ahogyan korábban beszámoltunk róla, a légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak. Ez a harmadik legmagasabb költség Európában, csak Románia és Luxemburg áll hazánk előtt. Pedig már kis lépések is sokat segíthetnének.
