Miközben az Európai Unió legtöbb tagállama, köztük Magyarország is súlyos vakcinahiányban szenved, a 9,3 millió lakosú Izraelnek márciusra több oltóanyaga lesz, mint amennyire szüksége van.
A világ leggyorsabban oltó országában elképesztő ütemben halad a vakcinázási terv megvalósítása. December 20-a óta a lakosság több mint 30 százaléka kapta meg az oltás első dózisát, és a másodikat is beadták már több mint egymillió embernek. Izraelben a legveszélyeztetettebbek, így az idősek és a krónikus betegek élveztek elsőbbséget, de csütörtöktől minden 35 éven felüli állampolgár jelentkezhet az oltásra.
Az izraeli eseményeket árgus szemekkel követi mindenki, mert azon túl, hogy rengeteget tanulhatunk tőlük, most derül ki, mennyire hatékony éles helyzetben a Pfizer vakcinája, és ízelítőt kaphatunk abból is, miként állhat vissza az életünk a normális kerékvágásba.
A pénznél csak az adatok fontosabbak a Pfizernek
Izrael borsot tört számos ország orra alá azzal, hogy prémiumárat, az EU által fizetett összegnek nagyjából a dupláját adta a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett vakcináért, hogy mielőbb hozzájusson a tömeges oltáshoz szükséges mennyiséghez. A háttérben ugyanakkor ennél összetettebb okok húzódnak meg.
Sajtóértesülések szerint Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yuli Edelstein izraeli egészségügyi miniszter 17 alkalommal tárgyalt egymással, mire kialkudták a kölcsönösön előnyös megállapodást. Az egésznek a kulcsa pedig éppen ez: az egyezséggel nemcsak Izrael, hanem a gyógyszergyártó is nyer.
Izraelnek volt egy aduász a kezében, amit ügyesen ki is játszott. Ez a rendkívül fejlett egészségügyi rendszer: az infrastruktúra kiemelkedő, a logisztikai feladatok ellátására felkészültek, a vakcinázás katonák bevonásával zajlik. És ami a legfontosabb: Izraelben digitális egészségügyi nyilvántartást vezetnek az állampolgárokról, a felületet pedig egyszerűen optimalizálni lehetett az oltási kampányra is. Így nemre, életkorra és a krónikus betegségekre bontva is tökéletesen követhetőek az esetleges mellékhatások, egyéb észrevételek.
Éppen ezért a kormány felajánlotta a Pfizernek, hogy minden információt rendelkezésre bocsát a beoltottakkal kapcsolatban, mintha egy országra kiterjesztett klinikai teszt zajlana, ami kapóra jött a cégnek. Egy közepes méretű országban ugyanis már releváns adatokat lehet kapni arról, hogy milyen hatása van a gyakorlatban a vakcinának.
A Pfizer profitálhat az információkból és publikálhatja is azokat. Enélkül a cég felénk sem nézett volna, és olyan piacokat keresett volna, amik százszor nagyobbak nálunk
– mondta a Financial Timesnak adott interjújában Edelstein.
Hivatalosan az információátadás eddig nem történt meg, mert Izrael nem érte még el a nyájimmunitást. Mindenesetre Edelstein arról beszélt, a kollégái más országokban mindig azt mondják neki, ő most az egyetlen egészségügyi miniszter a világon, aki mosolyogni tud. Erre azt szokta felelni, az egyik szeme sír, a másik nevet.
Márciusra annyi vakcinájuk lesz, hogy el is adhatnak belőle
Izrael annyira felfoghatatlanul gyorsan halad az oltási kampánnyal, hogy márciusban már túl sok vakcinájuk lesz. Netanjahu szerint tízszer olyan gyorsan oltanak, mint az Egyesült Államok, és egyetlen ország sem volt képes arra, amire ők.
A Pfizer minden vasárnap több százezres nagyságrendben szállítja a vakcinát Izraelnek, de márciusban a szerződések szerint több millió dózis érkezik majd a Moderna és az AstraZeneca oltóanyagából is az országba. Mindez azt jelenti, hogy több vakcinájuk lesz bő egy hónap múlva, mint ahány beoltandó állampolgár van.
Hogy mit csinálnak a felesleges vakcinákkal, arról egyelőre nincs információ. Bár az izraeli sajtó szerint már néhány EU-s tagállam, így Ciprus is bejelentkezett ezekért az oltóanyagokért, Edelstein cáfolta az értesüléseket.
Nem akarjuk a többletszállítmányt értékesíteni. Azt akarjuk, hogy legyen elég nekünk, és ha ez teljesült, megnézzük, mit tehetünk a közvetlen szomszédainkért
– mondta.
A cél egyébként az, hogy minden 16 évnél idősebb izraelit beoltsanak három nappal a március 23-ra kiírt választások előtt, ami azért a folyamatosan kormányalakítási nehézségekkel küzdő Netanjahu szempontjait is érzékelteti. Ugyanakkor, ha addig nem csökkenne jelentősen a fertőzöttek száma, akkor a szavazást elhalaszthatják.
Az eddigi kutatások biztatóak
Izraelben az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinája hatékonyabb élesben, mint a klinikai teszteken volt.
A Clalit, az ország legnagyobb egészségpénztára 200 ezer, 60 évnél idősebb, már beoltott beteget vetett össze egy másik 200 ezres csoporttal, amelynek tagjai még nem kapták meg a vakcinát. Arra jutottak, hogy 14-18 nappal az első dózis beadását követően a félig már beoltott pácienseknél 33 százalékkal volt alacsonyabb a megfertőződés esélye.
A Maccabi Health Services még ennél is nagyobb rezisztenciát állapított meg az első dózis után. Az első 430 ezer beoltott esetében az első dózist követő 13-21 napban 60 százalékkal esett vissza a megbetegedettek aránya.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az eddigi adatokat óvatossággal kell kezelni több okból is. A vakcinára elsők között azok jelentkeznek, akik a hétköznapokban is betartják az érvényben lévő járványügyi szabályokat, így a távolságtartást és a maszkviselést, tehát kisebb eséllyel fertőződnek meg. Emellett nem tudni még biztosan, hogy a vakcina véd-e a koronavírus mindegyik új mutációja ellen, ami a legrosszabb forgatókönyv esetében drasztikusan átrajzolhatja az eredményeket.
Mindazonáltal a Pfizer vakcináját már a várandós nőknek is ajánlják Izraelben, mert nem tapasztaltak súlyos mellékhatásokat.
Akkor mindenki mehet mindenhova?
Az izraeli oltási kampány adhat választ a legfontosabb, és egyben legtöbbeket érdeklő kérdésre is: milyen lesz az életünk, ha a tömeges oltás hasonló ütemben zajlik majd a világ más pontjain, köztük például Magyarországon is?
A válasz az: rövid távon nagyjából ugyanolyan, mint most. Gondolhatnánk ugyanis, hogy néhány héten belül sikerül visszaszorítani a járványt, de az izraeli példa egyáltalán nem ezt mutatja.
Az országban még tavaly decemberben rendelték el a harmadik országos karantént, hogy megakadályozzák az új mutációk terjedését. Az elmúlt hetekben naponta átlagban kilencezer új fertőzöttet regisztráltak, és ez még úgy sem csökkent hétezer alá, hogy több mint egymillióan már megkapták mindkét dózist.
Chezy Levy, az izraeli egészségügyi minisztérium főigazgatója arról beszélt,
a háború még előttünk áll. Ha nem tudjuk betartani azokat a szabályokat, amiket megalkottunk, akkor nem fogjuk tudni legyőzni ezt a betegséget. A vakcinák önmagukban nem lesznek elegek.
Természetesen ahogy telik-múlik az idő, Izrael elér egy bizonyos átoltottsági szintet, de nem terveznek azonnali teljes nyitást. Aki már védettséget élvez, az kap egy vakcinaigazolványt, amivel a jövőben mehet éttermekbe, sportrendezvényekre, és más olyan helyszínekre, amiket azért zárattak be, hogy megakadályozzák a vírus terjedését.
Ennek azért van létjogosultsága, mert a kutatók egyelőre vizsgálják, vajon a beoltottak milyen mértékben képesek továbbadni a betegséget. Ha a védettséget élvezők tudnak fertőzni, és például csak a lakosság fele van átoltva, azzal ugyanúgy egy újabb járványhullámot lehet előidézni. Ezzel együtt is boldogok az izraeli nagymamák, akik hosszú hónapok után már együtt ebédelhetnek az unokáikkal.
Mit jelent ez Magyarországra nézve?
Izrael azért is tekinthető jó mintaországnak Magyarország szempontjából, mert nagyságrendileg azonos a lakosságszáma.
A magyar kormány most már hetek óta azt hangoztatja, hogy a korlátozásokat csak akkor lehet enyhíteni, ha az átoltottság elér egy bizonyos szintet, vagy ha jelentős mértékben csökken az aktív fertőzöttek száma.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy március 1-jéig meghosszabbítják a korlátozó intézkedéseket, tehát továbbra is érvényben marad többek közt az este 8 és hajnal 5 óra közötti kijárási tilalom, a vendéglátóhelyeknek pedig zárva kell tartaniuk.
Izraelben eddig egymillió ember kapta meg mindkét dózist a vakcinából, mégis tombol a harmadik hullám. Magyarországon a beérkező oltóanyagok várható mennyisége arra utal, hogy ennyi embert nem fognak tudni beoltani egy hónap alatt. Már csak azért sem, mert a két oltás között 21 napnak kell eltelnie.
A kormány korábban azt is belengette, hogy egy bizonyos átoltottsági szint felett például 8 óra után is elhagyhatják majd az otthonukat azok, akiket már beoltottak. Ez első körben alighanem csak az egészségügyi és szociális dolgozókra, valamint a 60 év feletti krónikus betegekre vonatkozna. Az utóbbi csoporthoz másfél millió ember tartozik, de mire őket is beoltják, az inkább hónapok, mintsem hetek kérdése – miközben a kijárási tilalom nem őket feszélyezi a leginkább.
Ez újabb társadalmi konfliktust szülhet, hiszen a fiatalok szabadulni vágynak már, de Izraelben pont azt látni, hogy amíg a nyájimmunitást nem éri el egy adott ország, a szigorítások mellett is súlyos lehet a járvány. Márpedig szűk két hónapot erre még Izraelben is várni kell. A korlátozások teljes oldására egy darabig nem mutatkozik esély, a fokozatos enyhítés reálisabb lehet.
Az oltási tervvel kapcsolatban van még egy igen fontos, de megválaszolatlan kérdés: meddig véd a vakcina? Netanjahu szerint minden évben meg kell ismételni a lakosság oltását. A tudósok között nincs egységes álláspont, de a Pfizer oltóanyaga 6-9 hónapig biztosan megvéd a fertőzéstől. Ha ez így van, akkor azok az egészségügyi dolgozók, akiket januárban oltottak be, az év utolsó negyedére elveszíthetik a védettségüket, tehát újra kellene oltani őket. Az pedig újabb logisztikai problémát vethet fel, ha valaki még sorra sem került, de másokat már újra kell oltani. Igaz, a gyártók ennél hosszabb védettséget ígérnek, de erre egyelőre nincs tapasztalt a vakcinák frissessége okán.
