A pánik megkönnyebbülésbe csapott át a múlt év végén, amikor a a koronavírus ellen hatékony vakcinák megjelentek. Az oltóanyagok reményt keltettek, hogy a járvány terjedésének végre gátat lehet szabni. Ehhez képest Európában a legtöbb kormány finoman szólva sem ura a mostani helyzetnek.
Az alapvető problémát az okozza, hogy az Európai Unió a brexit miatt különleges helyzetben lévő Nagy-Britanniához, az Egyesült Államokhoz vagy épp Izraelhez képest lassan hagyta jóvá a Pfizer/BIONTech vakcina forgalmazását, és a szétosztás sem működik olyan gördülékenyen, mint ahogyan az elvárható lenne.
A kormányok azzal sem tudnak védekezni, hogy nincs még elegendő vakcina, mert sok helyen még azt a keveset sem sikerült beadatni az embereknek, amit már kiszállítottak nekik.
A krízis ráadásul az unión túlra is terjed a kontinensen belül, a balkáni országok ugyanis jelenleg csak szemlélői a vakcinázásnak, nagyjából a csodában reménykedhetnek, hogy a közeljövőben megfelelő mennyiségű oltóanyagot kapnak.
Olyan a sebesség, mint egy családi séta
Jean Castex miniszterelnök korábban arról beszélt, január végéig egymillió embert szeretnének beoltani. Ezt a célt valószínűleg nem érik már el, mert ehhez mától naponta közel 40 ezer vakcinát kellene felhasználniuk, ami a körülmények ismeretében teljesen esélytelen.
Franciaország túlzott óvatossággal vágott bele a programjába, nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy ráerőlteti az emberekre a vakcinát. Tartanak ugyanis az oltásellenesektől és a sárgamellényesektől is. A felmérések szerint a franciák mindössze 40 százaléka tervez élni a lehetőséggel.
Macron kormánya kimondva-kimondatlanul tisztában van fele, hogy súlyosan félremenedzselte az oltási program kezdetét. Az volt az ötlet, hogy az idősotthonokban kezdenek el oltani, de mivel rengeteg memóriazavarral és kognitív rendellenességgel küzdő beteg él ezekben az intézményekben, fennállt a veszélye, hogy őket akaratuk ellenére oltják be. Ezért bevezettek egy elég időigényes átvilágítási programot, mielőtt rendelni lehetne az oltóanyagokból.
A francia elnöknek muszáj volt valamit lépnie, ezért a héten elkezdtek szaporábban oltani. 94 oltóközpontot állítottak fel országszerte, ahol 500 ezer egészségügyi dolgozó kaphat majd védettséget. Hétfőn pedig azonnali hatállyal elkezdték az idősotthonokban dolgozó 50 év felettiek oltását is.
Macron egyébként meglehetősen ideges a történések miatt. A The Journal du Dimanche című lap szerint néhány nappal ezelőtt arról beszélt,
ez a sebesség olyan, mint egy családi séta, ami nem méltó a pillanathoz és a franciákhoz sem.
Európa falusi idiótája
Áll a bál Hollandiában is, miután az országban az Európai Unióban utolsóként csak szerdán kezdték el oltani az embereket.
A jelentős késedelmet részben egy informatikai rendszer okozta, ami frissítésre szorult annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelően tudják adminisztrálni, ki és milyen vakcinát kapott.
A másik probléma az volt, hogy Hollandia eredetileg úgy tervezte, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által közösen kifejlesztett vakcinával kezdik majd el az oltást, mert ahhoz nem szükségesek ultraalacsony hőmérsékletű hűtőberendezések. Ennek fényében nem is annyira meglepő, hogy amikor a Pfizer/BioNTech vakcinája december 27-én megérkezett az országba, komoly logisztikai problémát okozott, mert egyáltalán nem voltak felkészülve a tárolásra. Lényegében alig volt hol tárolni a készítményt, a szállításról nem is beszélve.
Geert Wilders, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője a két ünnep közötti parlamenti felszólalásában arról beszélt,
ez felháborító. Ez nem stratégia, hanem káosz, teljes káosz, a felkészülés gyenge volt és túl kései. Hollandia lett Európa falusi idiótája.
A sokat kritizált Hugo de Jonge egészségügyi miniszter eleinte arról beszélt, nem verseny a vakcinázási program, és minden támadás lepergett róla, de később beismerte, hogy nem sikerült megfelelően és időben alkalmazkodniuk a helyzethez.
Az oltásellenesség Hollandiában is jelen van, ám európai szinten itt a legmagasabb, 75 százalékos a vakcinázási hajlandóság a lakosság körében.
Spanyolországban szakemberhiány van, lengyel politikusok megkerülték a sort
Spanyolországban ugyan 140 ezren már megkapták az oltást és ezáltal védettséget szereztek, a beszerzett vakcinák mindössze 18.7 százalékát használták fel: 743 925 oltóanyagból csak 139 399-et.
Hasonló a gond Németországban is, ahol az eddig beérkezett 1.3 millió vakcinából csupán 300 ezret használtak fel. Angela Merkel német kancellár szerdán találkozott járványügyi szakemberekkel, hogy megvitassák, hogyan lehetne felgyorsítani a folyamatot, igaz, a szövetségi államok felelősek a lebonyolításért, nem pedig a központi kormány.
Az olaszoknál noha 260 ezer embert oltottak be, mégis össztűz alá is került a kormány. Az orvosszövetség felháborítónak tartja, hogy nem vonták be őket az előkészítési folyamatokba, Matteo Renzi, Giuseppe Conte miniszterelnök elődje pedig a tempóval sem elégedett, azt pedzegeti, hogy ha nem gyorsítanak, kilép a kormánykoalícióból, amivel új választásokat idézne elő Olaszországban.
Lengyelországban az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok dolgozói közül már közel ötvenezren megkapták az első dózist, a botrány viszont így sem sikerült elkerülni, 18 magas rangú politikai tisztviselő ugyanis valahogy előre ugrott a sorban és beoltatta magát. A kormány azt ígéri, nem fordul elő többet hasonló és szigorítani fognak.
Mint a Titanic elsüllyedésekor
Miközben hetek óta percenként ezrek tűrik fel az ujjaikat, hogy megkaphassák a vakcinát, a kontinens egy része hátrahagyottnak, elveszettnek és elszigeteltnek érzi magát. A balkáni államok nagyon nehezen jutnak hozzá a koronavírus elleni vakcinákhoz, és a legtöbben még azt várják, hogy az első adagok megérkezzenek, de erre pontos időpontot sem kaptak.
Ami most biztos, hogy Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia az oltásbajnokság legvégén szerepel majd, amit a hátrányos helyzetük magyaráz.
Dragan Danilovski, Észak-Macedónia egyik vezető epidemiológusa az AP szerint arról beszélt elkeseredettségében, hogy a jelenlegi vakcinahelyzet által előidézett egyenlőtlenségek a Titanic 1911-es elsüllyedésére emlékeztetik őt.
A gazdagok vitték az összes elérhető mentőcsónakot, hátrahagyva a kevésbé gazdagokat
– magyarázta.
Ezek az európai, de mégis kiszorított országok most az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a koronavírus elleni védőoltásokhoz való méltányos hozzáférés biztosítását célzó kezdeményezésben bíznak. A COVAX keretein belül 2021 végére 2 milliárd adag vakcinát osztanak el méltányosan a világ országai között, igaz, a megállapodás csak a csatlakozó államok népességének 20 százalékára elegendő vakcinát rögzít egyelőre.
Bosznia-Hercegovina így kötött le magának vakcinákat, de az első adagok majd csak április elején érkezhetnek meg. Ez a jelenlegi járványhelyzetben egy örökkévalóságnak tűnik, és vélhetően nem is old meg semmit.
Ha nincs elég vakcina, csúsztatnák a második dózist
Ugyan az Európai Gyógyszerügynökség szerdán jóváhagyta a Moderna vakcináját is, egyelőre csak a Pfizer /BioNTech fejlesztésével zajlik az oltás, ezért az EU fel is vette a kapcsolatot az érintett két céggel, hogy megduplázzák az addig lekötött adagszámot.
Sajtóértesülések szerint az új szerződés értelmében tovább 100 millió dózist vásárolna az EU, 200 millió opcionális megvételével, ami azt jelentené, hogy összesen 600 millió Pfizer-vakcina érkezhetne a kontinensre, így 300 millió embert, a blokk lakosságának kétharmadát be is lehetne vele oltani.
Értelemszerűen ennek oka az, hogy a többi vakcinára még relatíve sokat kell majd várni, így viszont nagyon lassan halad az oltóanyagok szétosztása. Ez persze attól függetlenül sem fog annyira felgyorsulni, ha az új szerződést aláírják, mert a Pfizernek a nagy kereslet ellenére is gyártókapacitásbeli problémái vannak, és fizikai korlátok miatt nem tudnak egyik napról a másikra félmilliárd vakcinát előállítani, a többi földrészről nem is beszélve.
Ugur Sahin, a BioNTech vezérigazgatója a Spiegelnek arról beszélt,
jelen pillanatban a helyzet nem néz ki jól. Űr keletkezik, mert alig van más elfogadott vakcina, és a saját vakcinánkkal kell betölteni ezt.
Egyes országok sajátos utat szeretnének bejárni úgy, hogy a két oltás között nagyobb szünetet tartanak, mint a gyógyszergyár által előírt 21 nap. A dán kormány már bejelentette, hogy hat hét eltéréssel fogják beadni a vakcinákat az embereknek, és Németország is hasonló programon gondolkozik. Így nem kellene annyit tartalékolni a második dózisokra, és mire valaki újból sorra kerül, már jó eséllyel több vakcina áll rendelkezésre.
A Pfizer ugyanakkor óva intett ettől a lépéstől.
Izrael megfizette, hogy világelső legyen
Ide kapcsolódik a világ leggyorsabban oltó országának, Izraelnek a példája is. Ugyan a közel-keleti államban már a lakosság több mint 10 százalékának sikerült is védettséget szereznie, olyan sebesen oltanak, hogy kezdenek kifogyni a vakcinákból. Éppen emiatt jövő héten már lassulhat is a folyamat: a fiatalok nem fogják megkapni az első dózist, hogy az idősek megkaphassák a másodikat.
Egyre gyakrabban vetődik fel az a kérdés is, hogy juthatott hozzá ilyen sok vakcinához Izrael, mikor más országokba alig vagy egyáltalán nem jutott még belőle. Egyszerű a képlet: prémium árat fizettek érte.
Ez ugyanakkor lényegében azt jelenti, hogy aki többet fizet, előbb is kap vakcinát. És ha valaki előbb éri el a nyájimmunitást, akkor vélhetően előbb is áll helyre az élet és vele együtt a gazdaság, mint bárhol máshol. Izrael tehát a vakcinabajnokság mellett a jövő egyik nagy nyertese is lehet.
