Az új magyar közösségi oldal ugyanis a megtévesztésig hasonít megjelenésében és funkcióiban az amerikai nagy testvérre, viszont hiányzik belőle minden, ami a világ elsőszámú social médiumában idegesítő lehet a userek millióinak. Az véleménykontrollra, az érthetetlen letiltásokra és a következetlen cenzúrára gondolunk most, amivel közvetlenül vagy közvetve szinte minden Facebook használó szembesült már.
„Nem vagyunk véleményvezérek, és nem hajlunk el semerre. Ezáltal nem mi mondjuk meg – például algoritmusok szerint –, hogy mit kell követni, mi a divat, és mi az, ami elmondható, és mi az, ami nem” – szögezte le gyorsan a Hundub ötletgazdája, Pál Csaba, aki magát és maroknyi csapatát egyszerű vidéki programozók baráti körének aposztrofálja. Bár már tíz éve foglalkoztatja a gondolat, hogy egy teljesen független és magyar közösségi portált építsen, a tettekre csak most érett meg az idő. Ahogy fogalmazott, „a Hundub-ot elsősorban az hívta életre, hogy túl nagyra nőttek már azok a cégek, amelyek a világméretű social media hálózatokat működtetik, és ezért ezek a nagy platformok elszakadtak a valódi közösségektől”.
Igény van rá
Valóban egyre több felhasználó érzékelik ezt a távolságot, mint ahogy azt is, hogy a nagy közösségi oldalak lassanként elvesztetik eredeti funkciójukat, és a közösség építése valamint a nyílt kommunikáció lehetőségének megteremtése helyett a felhasználók üzleti és politikai érdekek szerinti irányítása és befolyásolása vált a fő tevékenységükké. Sokan tartják már túlságosan is nyomasztónak ezt a hozzáállást, és az sem erősíti a vonzalmat a Facebookhoz hasonló nagyok iránt, hogy ezekben az óriási hálózatokban „kóborolva” már nem csak az átlagosnál gyanakvóbb usereknek van olyan érzése, hogy folyamatosan megfigyelik. A Hundub és a hozzá hasonló lokális platformok viszont mint új, friss, szabad és reményteli közösségi terek jelennek meg a felhasználók szemében, és ez komoly vonzerőt jelent. Nem véletlen, hogy a semmiből előbukkanó portál különösebb reklámkampány nélkül is egy hét alatt több mint 10 ezer regisztrálót gyűjtött.
Szabad és magyar
Pál Csaba a Hundub filozófiájával kapcsolatban így fogalmazott: „Mi nem szabunk trendeket és nem befolyásolunk senkit semmiben. Egy oldalon találkozhat a jobbról, balról, középről, fentről és lentről jövő dolgokkal a felhasználó, és kedvére válogathat a saját döntése alapján. Olyan tér ez a szabad megnyilvánulások szempontjából az interneten, mint például a Speaker’s corner a londoni Hyde parkban. Itt kifejezhetjük, leírhatjuk, elmondhatjuk a „dolgokat”, megvitathatjuk, felhívhatjuk a figyelmet valamire, más megvilágításba helyezhetünk egy adott helyzetet akár. Természetesen normális, értelmes, törvényes keretek között, de szabadon, mert sem a profit, sem a politika nem irányíthatja a Hundub-ot, nem uralhatja a közösséget. Szerintem nem jó irány, hogy algoritmusokkal, tiltásokkal építik fel egy online közösségi térben egy fiatal személyiségét, és szinte megírják előre neki, hogy ezt a zenét fogod szeretni, ezt a filmet és sorozatot fogod nézni, ez lesz a divat, ilyen frizurád lesz stb. Ez a manipuláció a Hundub-on elképzelhetetlen. A saját fejlesztésű Hundub a szabadság és valóban a közösség terepe.”
Ez tényleg nagyon vonzó és korszerű hozzáállás, de rögtön felmerül a kérdés, vajon meddig lesz képes megőrizni az ártatlanságát egy ilyen platform? Mikor jön el a pillanat, amikor egy szerethető hazai márkából kilúgozott, fogyasztóbarát nemzetközi brand válik? És mikor érkezik majd meg az első tőkeerős kérő, aki a feltörekvő, friss szellemű és vonzó lokális céget felvásárolja, és úgy olvasztja be magába, hogy annak nyoma sem marad – mint ahogy ez történt az IWIW-vel? Pál Csaba ezekre a kérdésekre így válaszolt: „A hazai és a nemzetközi viszonyokat teljesen külön kell választani, de ezen egyelőre nem töprengünk, ez a jövő zenéje. Most kizárólag a magyarországi változattal lehet és kell foglalkozni. Később mindenképpen érdemes külföld felé nyitni, franchise jelleggel akár. Ez sokismeretlenes egyenlet ma, és kérdés, hogy működni fog-e, de a külföld felé nyitás már most biztos, hiszen készül az angol és több más nyelvű változat is. Egyébként bárhogy is alakul a jövő, a véleményem az, hogy a Hundub-nak akkor is egy alapvetően magyar brandnek kell maradni, amikor kilép a nemzetközi térbe.
