Az Amerikai Egyesült Államok 1845-ben fogadta el azt a törvényt, amely szerint az elnökválasztás napja minden negyedik évben a november első hétfőjét követő kedd. A 19. században a Republikánus és a Demokrata Párt támogatottsága annyira kiegyenlített volt, hogy több alkalommal is napokat kellett várni az eredményre – ez derül ki a Washington Post összeállításából. Az 1876-os választás alkalmával pedig máig fennálló rekord született: a republikánus Rutherford B. Hayesnek csak a választás után négy hónappal, a beiktatása előtt három nappal ítélték oda a megválasztásához szükséges plusz egy elektori szavazatot, amivel 185:184 arányban legyőzte Thomas A. Hendricks demokrata jelöltet.
A demokrata Grover Cleveland – akinek az első megválasztását követően nyolc hónapig, a haláláig egyébként éppen Thomas A. Hendricks volt az alelnöke – egymás után két választás során is tűkön ülve várhatta az eredményt: 1884-ben több mint egy hétig tartott, míg a választást eldöntő eredmények megérkeztek New York államból. 1888-ban viszont Clevelandnek már nem volt szerencséje: a napokig tartó várakozás után végül ellenfelét, Benjamin Harrisont kiáltották ki győztesnek. 1916 Woodrow Wilson győzelmét hozta, és bár ő vezetett végig, két hétig olyan szoros volt az eredmény, hogy ellenfele, Charles Evan Hughes nem volt hajlandó elismerni a vereséget. Wilson egyébként 277:254 arányban nyerte az elektorválasztást.
1948 aztán elhozta az amerikai politika és a sajtótörténet egyik leghíresebb mondatát. Az elnökválasztáson a regnáló demokrata elnök, Harry Truman csapott össze a republikánus Thomas Dewey-val, New York állam kormányzójával. A Chicago Tribune a választás éjszakáján Arthur Sears Henning újságíróra és politikai elemzőre hagyatkozva még azelőtt győztest hirdetett, hogy minden államból beérkeztek volna a számok. Henning az azt megelőző öt választásból négyszer helyesen jósolta meg a győztest, és ez alkalommal elsöprő győzelemre számított Dewey-tól, ezért a Tribune első kiadása a címlapon hozta azt, hogy
Dewey legyőzte Trumant.
Henning a cikkben azt írta, hogy „Dewey és Warren (az alelnökjelölt) elsöprő győzelmet aratott a tegnapi elnökválasztáson”, és hozzátette, hogy a nyugati és déli államokból érkező számok egyértelmű republikánus győzelmet mutatnak. Az éjszaka folyamán befutó további adatok azonban egyre kevésbé támasztották alá Henning jóslatát, ám ő olyan sokáig ragaszkodott az igazához, hogy mintegy 150 ezer példány jelent meg a hibás jóslatot tartalmazó újságból. Végül a Tribune is kénytelen volt belátni a tévedést, és a második kiadásban már helyesen írták meg, hogy a Demokrata Párt jelöltje lett a győztes.
1960-ban szintén a demokraták örülhettek, amikor egy éjszakányi izgalmat követően John F. Kennedy nyerte meg a választást Richard Nixon ellen. Kennedy végig nagyon szűken vezetett az akkori alelnök Nixon előtt, Illinois állam pedig folyamatosan a két jelölt között ingázott, végül a Chicagóból késve érkező szavazatok segítségével JFK megszerezte az elnöki címet. Az elnökválasztással kapcsolatban azóta is számos történet kering, például az, hogy Kennedy apja a maffiakapcsolatait bevetve tudta elcsalni a választást Chicagóban, és erről vagy tudott a későbbi elnök vagy nem, illetve az, hogy Nixon és a republikánusok is trükköztek, csak ők kevésbé voltak ügyesek. Valójában egyáltalán nem biztos az sem, hogy bárki csalt volna.
Vitatott eredményekért azonban nem kell nagyon sokat visszautazni az időben, elég, ha a 2000-es elnökválasztást nézzük. A demokrata alelnök Al Gore és George W. Bush sorsáról a floridai szavazatok döntöttek, és több mint egy hónapig nem született hivatalos eredmény.
December 8-án a floridai legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy kézzel újra kell számolni azt a 61 ezer szavazatot, amelyet a szavazatszámláló gépek kihagytak. A Bush-kampánycsapat a szövetségi legfelsőbb bírósághoz fordult, amelynek tagjai 5:4 arányban december 12-én az újraszámlálás leállítása mellett foglaltak állást. Ezzel Bush nemcsak Floridát nyerte meg, hanem az elnökválasztást is. A különbség a Bush és Gore között 537 szavazat lett egy olyan államban, ahol összesen 5 825 043 voksot adtak le.
Kiemelt kép: ARIANA DREHSLER / AFP
