Nagyvilág

Varsó kész a vétóra a jogállamisági mechanizmus miatt

Varsó a vétó jogával fog élni, ha az Európai Unióban (EU) nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás az uniós eszközök kifizetésének feltételrendszeréről, ezen belül a jogállamisági kérdésekről – erősítette meg pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolta ezt a miniszterelnök, azzal kapcsolatban, hogy az EU Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói előző nap ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, köztük a jogállamisági feltételek teljesülésének szükségességéről.

Morawiecki kizártnak nevezte, hogy a 2021 utáni költségvetési keret, valamint a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére szánt helyreállítási alap felhasználásához kötődő feltételrendszeren keresztül, mintegy „hátsó kapun át”, az Európai Bizottság vagy más uniós szervek „homályos kritériumok alapján” döntsenek az egyes tagállamoknak szánt források kifizetéséről.

Lengyelország „lehetetlennek tartja a például az úgynevezett jogállamisághoz kötött feltételrendszer önkényes alkalmazását” – hangsúlyozta Morawiecki. Feltehetőleg a Varsót az utóbbi években az EU részéről a jogállamiság kapcsán ért bírálatokra utalva, a miniszterelnök azzal érvelt, hogy Lengyelország „az utóbbi három év során már szerzett saját, idézőjelben mondva »jó« tapasztalatokat”.

Morawiecki aláhúzta: egyetért azzal, hogy „minden euró kiadását tisztességesen kell elszámolni”, nem arról van szó, hogy Lengyelország ellenzi az uniós források felhasználásának ellenőrzését. A felhasználást azonban nem lehet azokhoz az elképzelésekhez kötni, amelyeket az uniós szervek „a lengyel állam független intézményeinek, ezen belül a bíróságoknak működéséről kialakítanak” – jelentette ki.

Szijjártó lengyel politikusokkal egyeztetett

A magyarországihoz hasonló reakciókat váltottak ki Lengyelországban is azok a brüsszeli fejlemények, melyek „továbbra is politikai-ideológiai feltételekhez kötnék” az EU-s pénzügyi források felhasználását – olvasható Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki Facebook-bejegyzésében.

A tárcavezető közölte, hogy előző este Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel, a nap folyamán pedig Jaroslaw Gowin gazdaságfejlesztési miniszterrel vitatták meg a kérdést telefonon. Egyetértettek abban, hogy „itt nem a brüsszeli bürokraták pénzéről”, hanem az európai emberek (köztük lengyelek és magyarok) munkája nyomán előállt forrásokról van szó. Ezért „nem hagyhatjuk”, hogy bárki szubjektív ideológiai feltételekhez kösse, vagy politikai zsarolásra használja fel az európai pénzek kérdését – fűzte hozzá. Biztosították egymást arról, hogy a végsőkig kitartanak ezen álláspont és egymás mellett is.

Mint írta, nemcsak hogy nem fogadják el, hanem a lehető leghatározottabban visszautasítják a lengyel és a magyar demokrácia állapotára vonatkozó kritikákat, hiszen mindkét országban az emberek világos felhatalmazása alapján zajlik a kormányzás.

Az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói csütörtökön ideiglenes megállapodásra jutottak az unió költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, köztük a jogállamisági feltételek teljesülésének szükségességéről, erről itt írtunk hosszabban:

Megegyeztek az unióban a jogállami mechanizmusról, itt vannak a részletek
Sokat puhult ahhoz képest, amit az Európai Parlament akart, de keményebb, mint a legutóbbi javaslat a tanácstól. Lesz jogállami mechanizmus, és vissza is tették bele a jogállamot, csak nem a címébe.

Kiemelt kép: Aris Oikonomou/AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik