Ha nem egy transznemű nő lennék, most nem ülne itt velem, igaz?
– szegezte a kérdést a riporternek rögtön az Independentnek adott interjúja elején Petra De Sutter.
A politikust október elején nevezték ki Belgium miniszterelnök-helyettesének, 2003 óta ő az első zöld politikus, aki ilyen magas pozícióig vitte az országban. Mégsem ezért történelmi kinevezés az övé, hanem azért, mert ő lett Európában az első transznemű kormányfő-helyettes.
Büszke vagyok arra, hogy Belgiumban és Európa nagy részén nem a nemi identitás alapján határozzák meg a személyedet. Remélem, hogy miniszterré és miniszterelnök-helyettessé történő kinevezésem elindíthatja a vitát azokban az országokban, ahol ez még így van
– írta a Twitteren a kinevezése után.
I am proud that in 🇧🇪 and in most of 🇪🇺 your gender identity does not define you as a person and is a non-issue. I hope that my appointment as Minister and deputy PM can trigger the debate in countries where this is not yet the case. #fighttransphobia pic.twitter.com/WdgHu2gyy6
— Petra De Sutter (@pdsutter) October 4, 2020
Belgiumban jelenleg hétpárti koalíciós kormány van, és minden párt ad egy miniszterelnök-helyettest. Közülük egy De Sutter, aki a belga zöldpárt, a Groen színeiben a közigazgatásért és az állami beruházásokért fog felelni. Tisztában van vele, hogy a személye nagy hullámokat ver nemcsak a világon, de saját országában is, ennek ellenére büszke arra, hogy Belgiumban nem ítélik el az embert a nemi identitása miatt akkor, amikor még bele sem kezdett a munkába. Esetében ez azért is lehet így, mert nem most bújt elő az ismeretlenség homályából. Mielőtt politikai pályára lépett volna, komoly szakmai múlt állt a háta mögött nőgyógyász és termékenységi szakemberként, korábban a genti egyetemi kórház reprodukciós központját is vezette. Meredeken felfelé ívelő szakmai pályája ellenére azonban folyamatosan depresszióval küzdött, és az öngyilkosság gondolata gyötörte. Ebből a csapdából akkor sikerült megmenekülnie, amikor negyvenéves korában végleg megváltoztatta a nemét.
Mikor fiatalon ezzel küzdöttem, még nem volt internet, nem fértem hozzá szakirodalomhoz, így fogalmam sem volt, mi zajlik bennem. Harcoltam magam ellen, a munkába menekültem, hogy mindezt el tudjam nyomni, ami persze nem sikerült. Negyvenéves koromig vártam a nemváltással, mert ekkorra tudtam csak elfogadni saját magam
– mesélte egy másik vele készült interjúban.
Miniszter igen, nagykövet nem
A politikába 2014-ben kapcsolódott be, és bár az európai parlamenti választáson nem szerzett mandátumot, még ugyanebben az évben képviselőnek választották hazájában. 2019-ben aztán már bejutott az EP-be, ahol rögtön fontos feladatot bíztak rá, ő lett a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság elnöke. Az új kormány felállása után aztán otthon kapott szerepet, közigazgatási miniszternek nevezték ki.
Nem egy szokványos politikai karrier az enyém, ilyen úttal a hátam mögött. (…) Ennek ellenére nem gondolom azt, hogy azért tartok itt, mert transznemű vagyok. Barack Obama is sokkal több volt annál, mint egy fekete férfi, ahogy Elio Di Rupónak sem az a legnagyobb érdeme, hogy ő volt Belgium történetének első meleg miniszterelnöke.
Ennek ellenére gyakran kérik a véleményét a transzneműeket érintő ügyekben, kérdezték J.K. Rowling botrányáról, és arról is, hogy engedni kell-e a transznemű nők indulását sportversenyeken. Általában azt válaszolja, hogy a kérdésekkel forduljanak olyan emberekhez, akik szakértői a témának, ő ugyanis nem az.
Vegyes érzéseim vannak. Nem akarom, hogy ez legyen az egyetlen dolog, amivel azonosítanak, mert ez nagyon leegyszerűsítő. De elfogadom, és tudom azt, hogy fontos példakép lehetek. Nem, nem fogom körbeturnézni a világot azzal, hogy én vagyok a transznemű miniszter, de ettől még nagyon boldog leszek, ha inspirálni tudom az embereket
– mondta.
Egységes zöld politika
Sutter várhatóan folytatni fogja azon törekvéseit, amelyeket zöld képviselőként az unióban is elkezdett. A 2019-es EP-választás előtt arról írt, el kell kerülni, hogy a kontinensen az eddigieknél is jobban elharapózzon a jobb- és baloldali ellentét, helyette egységet kell alkotni, hogy együtt tudják megvédeni a környezetet és az emberi jogokat.
Orvosként azt kutatta, a környezet hogyan befolyásolja az egészségünket, ami mentén úgy kell újragondolni a gazdasági és a szociális rendszert, hogy az garantálja a munkavállalók jogait, a teljes körű közegészségügyi ellátást, valamint a klímaválság árnyékában fenntartható és környezetbarát legyen. Rövid EP-képviselői pályája miatt nem sok lehetősége volt arra, hogy ezeket megvalósítsa a kontinensen, kérdés, mire megy az állandó kormányválságok sújtotta Belgiumban.
Kiemelt kép: Nicolas Maeterlink / BELGA MAG / BELGA / AFP
