Hazánk olyan stratégiai jelentőségű, korszerű hadászati fegyvert fejleszt, amilyen csak a legfejlettebb országoknak áll rendelkezésére.
Kim Dzsongun észak-koreai diktátor a hagyományos újévi köszöntőjében beszélt erről 2020 első napján, és úgy fest, be is tartotta ígéretét. Múlt hétvégén a Munkáspárt megalapításának 75. évfordulója alkalmából megrendezett katonai parádén a világ egyik legerősebb interkontinentális ballisztikus rakétáját vonultatta fel, amivel az eddiginél is hatékonyabban lehetnek képesek az Amerikai Egyesült Államok szárazföldjét célba venni Észak-Koreából.
Észak-Korea helyzetét a nemzetközi szankciók mellett a súlyos áradások és a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés is nehezítette az idén, az viszont intő jel, hogy ennek ellenére is egy új generációs rakétahordozóval tudtak színre lépni. A rakétával kapcsolatban egyelőre sok a megválaszolatlan kérdés, de valószínű, hogy Kim Dzsongun alig néhány héttel az amerikai elnökválasztás előtt ismét erőt fitogtatott.
A távol-keleti kommunista diktatúra mostanáig két interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt. A 2017-ben kétszer is elsütött Hwasong-14 hatótávolsága 10 ezer kilométer, amivel gyakorlatilag Nyugat-Európáig elérnének, és Amerika keleti partjai is támadhatóvá váltak vele. Szintén ebben ez évben kísérleteztek az eggyel újabb, Hwasong-15 típussal, aminek 13 ezer kilométerre tehető a hatótávolsága, és ezzel Amerika egész területe célba vehető. Az új interkontinentális ballisztikus rakétát még nem tesztelték, de az előzőekhez hasonlóan szintén egy folyékony tüzelésű, kicsit hosszabb, és az átmérője is nagyobb.
Ezek az adatok önmagában nagyon erős félelmet senkiben nem keltenek, de Észak-Koreának már nincs szüksége világra szóló kísérletekre, hiszen mindenki tudja, hogy a hatótávolságot már nem kell hova növelniük. Elemzők szerint másra is összpontosítanak, arra, hogy egyetlen rakétán két vagy akár több nukleáris robbanófejet is el tudjanak helyezni. Ezzel komolyabb fejfájást okoznának az amerikaiaknak, mert bár van rakétavédelmi rendszerük, ilyen esetekben egyszerre legalább két befogót kellene indítaniuk. Ráadásul Észak-Korea korábban már próbálkozott szabálytalan pályán mozgó rakéták tesztelésével is, amiket tulajdonképpen lehetetlen hatástalanítani, mert nincs az a technológia, ami a változó utat képes előre behatárolni.
Egyelőre nem tudni, mikor tesztelhetik először az új rakétát, de aggodalomra adhat okot, hogy minden eddiginél több rakétakilövő szerkezetet vonultattak fel a katonai parádén, ami a fegyverarzenál számottevő bővülésére utal.
Kiszámíthatatlan, mi történik az amerikai elnökválasztás után
Az új interkontinentális ballisztikus rakéta hatékonyságáról csak úgy lehetne meggyőződni, ha azt letesztelnék. Viszont Észak-Korea tisztában van vele, hogy amíg csak mutogatja, és nem kísérletezik vele, addig a Trump-adminisztrációt nem különösebben hatja meg, hogy tuningolják a rakétaállományukat.
Kim Dzsongun 2017-ben elég közel járt ahhoz, hogy háborút robbantson ki a Koreai-félszigeten, aztán ahogy egyre jobb kapcsolata lett Donald Trumppal, úgy kezdett enyhülni a feszültség is. Végül a legutóbbi, vietnámi csúcstalálkozó kudarcba fulladt az amerikai elnök és az észak-koreai diktátor között, és a két államfő azóta is tisztes távolságot tart egymástól.
A jelek pedig azt mutatják, az észak-koreai rezsim a háttérben folytatta nukleáris kapacitásának növelését, amit most már nem is rejt véka alá.
Noha Kim Jodzsong, a diktátor húga nemrégiben még arról beszélt, egyáltalán nem áll szándékukban, hogy veszélyt jelentsenek az Egyesült Államokra, rettentően sok múlik majd azon, hogy ki nyeri meg a novemberi amerikai elnökválasztást. Ha Trump marad hatalmon, akkor a regnáló elnököt ismerve minden marad kiszámíthatatlan, de idővel újraindíthatják az atommentesítésre irányuló tárgyalásokat. Az viszont még nagyobb talány, mi következik, ha a demokrata Joe Biden kerül ki győztesen a párharcból, pedig erre a közvélemény-kutatások alapján elég nagy esély mutatkozik.
Egyelőre megtippelhetetlen, hogy Biden milyen stratégiát választana Észak-Koreával szemben, de ha ellenségesen lép fel a diktatúra ellen, akkor aligha kell sokáig várni az új rakéta tesztelésééig. Ekkor egyúttal az is kiderülhet, hogy a nukleáris fegyverhordozó túlélné-e azt az elképesztő nyomást és hőhatást, ami az atmoszférába való visszatéréskor éri.
A diktátor érzi a nyomást, de nem fog napokat átsírni
Kim Dzsongun könnyeivel küszködött a parádén elmondott beszéde közben, a szemüvegét levéve törölgette szemeit, miközben többször elnézést kért a hallgatóságától. Az ország három legfőbb problémájának a koronavírus-járványt, a szankciókat és a természeti katasztrófákat nevezte.
A jelenetsor azért is példátlan, mert Kim Dzsongun olyan szókapcsolatokat használt, mint a súlyos kihívások, a megszámlálhatatlan megpróbáltatás és a precedens nélküli katasztrófák.
A katonai parádénak szinte biztosan ez volt az egyetlen nem előre eltervezett momentuma, ami arra enged következtetni, hogy a diktátornak tényleg komoly nehézségei adódtak a kormányzásban, és érzi a nyomást. Kim Dzsongun együttérzését fejezte ki az észak-koreai állampolgárokkal, mondván, erőfeszítései nem voltak elegendők ahhoz, hogy megoldják az előttük álló problémákat. Az, hogy a diktátor sírva mondjon beszédet, néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, de ebben az is közrejátszhat, hogy ebben az évben már többször is hónapokra eltűnt, ami miatt a halálhírét is keltették.
Akármilyen nyomás legyen is rajta illetve a rezsimen, elképzelhetetlen, hogy a diktatúra belülről kezdjen el bomolni. A nép nem tudja, és legfőképpen nem is meri szélesebb körben kérdőre vonni a diktátort. Azt viszont mindenki észben tartja akkor is, ha egy újabb rakétával bővült az ország fegyverállomány, és az amerikai elnökválasztás végeredményétől függően nem kizárt, hogy még idén hallunk is felőle.
Kiemelt kép: Kim Dzsongun egy phenjani ünnepségen, miután Pektu-hegy típusú emlékpisztolyokat adományozott a fegyveres erők magas beosztású parancsnokainak a koreai háborút lezáró panmindzsoni fegyverszüneti megállapodás megkötésének 67. évfordulóján, 2020. július 27-én. Fotó: MTI /EPA /KCNA
