Augusztus elején Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország elsőként jegyezte be a koronavírus elleni oltóanyagát. Valahogy senki nem lepődött meg azon, hogy az oroszok lettek az elsők. A Sputnik-V-t övező kérdőjelek és kockázatok leginkább abban gyűrűznek, hogy a nagy rohanásban az oroszok nem várták ki, míg eredményesen zárul a vakcinafejlesztés harmadik szakasza – amely során a legtöbb oltóanyag el szokott vérezni –, e helyett sebtében győztesnek kiáltották ki magukat. Pedig az ellenszer tömeges tesztelése csak a jövő héten kezdődik meg 40 ezer emberen.
A bejelentés után pár órával máris arról szóltak a hírek, hogy világszerte húsz ország több mint egymilliárd adagot rendelt meg a szerből, ennek ellenére a többi fejlesztő továbbra is dolgozik a saját anyagán. Az orvostudomány egyébként is rekordgyorsasággal reagált a vészhelyzetre, és a világjárvány kitörése után mindössze 67 nappal máris megkezdődött a vakcinafejlesztés. Összehasonlításként: 2014-ben az ebola esetében 164, a 2003-as SARS-járvány idején pedig 323 nappal a robbanás után kezdődtek meg a fejlesztések.
Ilyen gyors reagálás mellett azt gondolhatnánk, hogy a világ vezető hatalmai szorosan együttműködnek, hogy minél előbb, közösen találjanak megoldást a járványra, a valóság azonban jóval árnyaltabb.
A biztonság a fontos, főleg a sajátjainké
A globális vakcinafejlesztés állomásait január óta részletesen dokumentálják, ebből azt látjuk, hogy szinte minden fejlett ország rég munkához látott már, egyes helyeken több helyszínen, különböző eljárásokkal dolgoznak a megoldáson. A WHO adatai szerint jelenleg 138 oltóanyag tart a preklinikai szakaszban, tizenhat az első, négy a második és az orosz vakcinával együtt hét a fejlesztés harmadik fázisában. Főleg az Európai Unió országaira jellemző, hogy a kutatásaikat megosztják egymás között, és kooperációval próbálnak áttörést elérni, a világ vezető hatalmai, az oroszok mellett Kína és az Egyesült Államok azonban a saját útját járja.
Kínának megvolt az a helyzeti előnye, hogy náluk fejeződött be először az első hullám, így sokkal nagyobb lendülettel tudták belevetni magukat a fejlesztésekbe, mint a pandémiával épp csak ismerkedő rivális nagyhatalmak. Ez abban mindenképp megmutatkozik, hogy a kínai kormány júniusban már jóváhagyott egy kísérleti vakcinát, amivel azonban csak a katonaság tagjait oltják be, a nagy áttörésre még náluk is várni kell. Kína érthető módon a saját polgárai biztonságát tartja leginkább szem előtt, így korábban már azt is kijelentették, hogy mindenkinek segíteni fognak a vakcina fejlesztésében, de csak miután Kínában már megoldódott a helyzet.
Ez a hozzáállás nem nyerte el mindenki tetszését, amerikai egészségügyi tisztviselők például többször is kifogásolták, hogy míg Amerika, az Európai Unió és a G7 országai együttműködnek a kutatások során, Kína nem hajlandó velük megosztani a tudását. Ennek megfelelően a nyilvánosság is csak nagyon keveset tud arról, hol tartanak a kínai fejlesztések, de így is elég valószínű, hogy már idén előállnak ők is a saját vakcinájukkal.
Az Egyesült Államokban olyan működési lánc kiépítésén dolgoznak a kutatók és az egészségügyi tárca, amely 2021 januárjáig képes lesz háromszázmillió biztonságos vakcina előállítására. A projekt keretében májusig kiválasztották a nyolc legígéretesebb vakcinajelöltet, melyek fejlesztése a továbbiakban lényegében nemzeti érdekké lépett elő, így a fejlesztéshez szükséges erőforrásokat is az amerikai kormány biztosítja. A projektre mostanáig 12,3 milliárd dollárt fordítottak, ebből közel 11 milliárdot csak a fejlesztések költségei tettek ki.
Az orosz vakcina bejegyzésével az America First projekt már biztosan nem valósul meg maradéktalanul, de jelen helyzetben az amerikaiak ezt mintha nem bánnák, és az oroszok helyett tényleg inkább a vírust szeretnék legyőzni.
Remélem, hogy az oroszok tényleg tudják garantálni, hogy a vakcina biztonságos, de nem nagyon hiszek ebben
– ezt nyilatkozta Putyin bejelentése után Anthony Fauci, a Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója, aki egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy Amerika számára első a biztonság.
Ez érthető, hiszen a járvány súlyos helyzetet okozott az Egyesült Államokban, 5,4 millióan kapták el a vírust, és már közel 170 ezer halálesetet regisztráltak, így aztán mielőbb szükségük van a vakcinára. Ennek érdekében pedig nem állnak meg a saját kutatásaiknál, ahogy arra a franciákkal való kisebb konfliktus is rámutatott. Májusban a Sanofi, a francia gyógyszeripari óriási 30 millió dolláros adományt kapott az amerikai BARDA kutatószervezettől, majd nem sokkal később kiderült, hogy a cégnél Franciaországgal ellentétben az Egyesült Államok élvez majd prioritást, így a tervek szerint nekik szállítják majd le az első kész vakcinákat. A cégre össztűz zúdult, így később kénytelenek voltak pontosítani az álláspontjukat, és végül Emmanul Macron francia elnök is kisebb nyomást helyezett a Sanofira, mikor azt mondta, a vakcinának a közjót kell szolgálnia, nem lehet úgy kezelni, mint egy közönséges piaci terméket.
Európától egyébként is idegen az amerikaiak hozzáállása, lévén, hogy a kontinensünkön tényleg együttműködés tapasztalható az országok között.
Bár az orosz vakcina bejegyzése nehezíti a tisztánlátást, a szakemberek egységesen állítják, hogy az Oxfordon fejlesztett oltóanyag számít a legígéretesebbnek az egész világon. A ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű szérum a britek saját csodafegyvere, olyannyira, hogy ők kimaradtak az EU júliusban induló programjából, e helyett saját szakállukra kezdtek el fejleszteni, momentán úgy tűnik, sikerrel.
A fejlesztésekből természetesen a brit kormány is kivette a részét, májusban 84 milliárd font támogatást ítéltek meg az Oxfordnak és az Imperial College Londonnak, saját állampolgáraikat pedig alaposan bebiztosították azzal, hogy a vakcinát gyártó AstraZenecától, valamint több külföldi gyártótól, így a már említett Sanofitól is lecsaptak összesen 380 millió adagra már a kutatások korai fázisában, miközben a többi ország hozzáférését sokáig korlátozták a saját anyagaikhoz. Így az importálásban nagy lehetőséget látó Egyesült Államok sem tudta elhappolni a még el sem készült adagokat, de azóta már ők is leszerződtek az AstraZenecával, aminek keretében 300 millió adag oltóanyagot fognak kapni a brit gyártótól.
Magyarországon is zajlik a fejlesztés
Hogy a vakcinafejlesztés mennyire nem csak a nagyhatalmak érdeke, azt jól mutatja, hogy Magyarországon is nagyüzemben zajlanak már a kutatások a lehetséges oltóanyag előállítására. Tavasszal már Orbán Viktor is fejtegette, hogy Magyarország is beszáll a kutatásba, ami azóta is gőzerővel zajlik. Kiss Zoltán virológus nemrég a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vakcinafejlesztési projektjéről, Pécsen pedig a nyár elején közös fejlesztésbe kezdett a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja és a Cebina osztrák biotechnológiai cég.
Utóbbiról jelenleg annyit lehet tudni, hogy a prekilinikai stádiumában lévő oltóanyagokkal ellentétben egy hagyományosabb technológiát alkalmaznának, amely biztonságos és nem utolsó sorban megfizethető a tömeges oltáshoz. Ez az úgynevezett alegység vakcina olyan antigénekre épül, amelyek várhatóan védelmet jelenthet nem csak a mostani Covid-19 ellen, hanem a jelenlegi és a jövőbeli koronavírus-járványokkal szemben is.
Annak kapcsán megoszlanak a vélemények, hogy Magyarországnak valóban érdemes-e komoly összeget áldoznia arra, hogy a saját vakcináját fejlessze, mert a gazdagabb országokkal így sincs esélye felvenni a versenyt. Nem osztja ezt a véleményt a pécsi kutatásban is részt vevő Kemenesi Gábor, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy a szakértőknek egységesen, rivalizálás nélkül, minél több irányból és minél több eszközzel kell felvenniük a harcot az új fenyegetéssel, így az a jó, ha minél többen részt vesznek a vakcinafejlesztésben.
Az azonban már a külföldi példákból látszik, hogy a vágyott oltóanyag, ami után hónapok óta esedezik az emberiség, rövid úton könnyen a nagyhatalmak legújabb nyomásgyakorló eszköze lehet.
Kiemelt kép: Joel Saget / AFP
