Arra számítok, hogy az ön állami tevékenysége minden téren hozzájárul majd a kölcsönösen előnyös orosz-fehérorosz kapcsolatok további fejlődéséhez, az együttműködésnek a Szövetségi Állam keretei között való elmélyítéséhez, az integrációs folyamatoknak az Eurázsiai Gazdasági Unión és a Független Államok közösségén belüli, valamint a katonai-politikai kapcsolatoknak a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén belüli megerősítéséhez
– hangzott a távirat.
A BelTa fehérorosz hírügynökség szerint Lukasenkának elsőként Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált és jókívánságait fejezte ki Kszim-Zsomart Tokajev kazah államfő is. A kínai államfő Putyinhoz hasonlóan állást foglalt az együttműködés és a két ország közötti stratégiai partnerség erősítése mellett.
Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,23 százalékával győzött, az ellenzék viszont a választás elcsalásával vádolta meg a több, mint negyedszázada kormányzó elnököt, jelöltje Szvjatlana Cihanouszkaja pedig hétfőn önmagát nyilvánította győztesnek. Az ellentétek Fehéroroszország több városában az urnazárást követően utcai konfrontációba torkollottak.
A választás küszöbén az orosz-fehérorosz kapcsolatok kiéleződtek, miután július 29-re virradóra Minszk közelében őrizetbe vettek 33 orosz állampolgárt. A fehérorosz fél előbb a Wagner katonai magáncég embereinek, majd katonáknak nevezte őket, akik szerinte arra készültek, hogy provokációkkal befolyásolják a kampányt. Az ügyben Putyin és Lukasenka telefonon tárgyalt egymással.
A fehérorosz elnök vasárnap közölte, hogy orosz hivatali partnerétől ötoldalas levelet kapott az incidens hátteréről. Az orosz sajtóban péntek óta kiszivárogtatott részletek szerint Moszkva Kijevet gyanúsította meg a provokációval.
Kiemelt kép: Aleksey Nikolskyi / Sputnik / AFP
