Melbourne példája bizonyítja, elég néhány felelőtlen döntés ahhoz, hogy egy nagyvárost néhány nap alatt újra karanténba kelljen helyezni a koronavírus-járvány terjedése miatt.
Az ausztráliai Victoria államban kedden rekordszámú, 191 új fertőzöttet azonosítottak, másnap újabb 134-gyel nőtt a diagnosztizált esetek száma. Melbourne ötmillió lakosának emiatt szerdán éjféltől ismét meg kellett barátkoznia a szigorú kijárási korlátozásokkal, amiket hat hétre rendeltek el.
Amikor már az élet épphogy helyreállt volna, az éttermek, kávézók és bárok ismét lehúzták a rolót, az edzőtermek és a fodrászatok bezártak, és mindenki csak nyomós indokkal hagyhatja el az otthonát. Korlátozták a családi rendezvényen résztvevők számát és az iskolai szünetet is meghosszabbították.
Két hónapja Scott Morrison ausztrál miniszterelnök felvázolta az ország újraindítási tervét, aminek a célja az lett volna, hogy július végére mindenhol feloldják a korlátozásokat. Ez az elképzelés hullott darabjaira.
Arra is van magyarázat, hogy miért Melbourne, és miért nem a hasonló lélekszámú Sydney esett a fertőzés csapdájába. Előbbi városban ott követték el a legnagyobb hibákat, ahol a legkevésbé lett volna szabad: a hazatérő állampolgárok kéthetes kötelező karanténjánál.
Lazaság a szállodákban
Ausztráliában a járvány kitörése után minden államban kötelező karantént rendeltek el azoknak, akik külföldről tértek haza. Összesen 60 ezren voltak az elmúlt bő három hónapban. A legtöbb országgal ellentétben ugyanakkor volt egy csavar a történetben, ugyanis nem mehettek haza, hanem a kormány irányítása alá vett szállodákba terelték őket 14 napra. Itt kezdődtek a gondok.
Helyi sajtóértesülések szerint az állam nem a rendőrséget vagy a katonaságot bízta meg az épületek őrzésével, hanem biztonsági cégeket, mindezt úgy, hogy még csak közbeszerzést sem írtak ki és egyedi elbírálás alapján kötöttek szerződést a vállalatokkal, amelyek közül több finoman szólva is félvállról vette a rábízott munkát. A melbourne-i cégek olyan műszakok után is számláztak, amik a valóságban nem léteztek, emiatt pedig jóval kevesebben dolgoztak a szállodákban a kelleténél. Az embereket ráadásul nem is képezték ki megfelelően a feladatra, egyes beszámolók szerint volt, akinek ötperces gyorstalpalót tartottak, aztán hadrendbe állították.
Sok esetben a hotelekbe vezényelt alkalmazottaknak nem volt megfelelő mennyiségű és minőségű védőfelszerelése, vagy ha volt, nem használták. A biztonsági emberek megengedték a családoknak, hogy átmenjenek egymás szobáiba kártyázni, beszélgetni.
Az őrök között egyébként is rendkívül gyorsan terjedt a betegség, mert egy autóval jártak dolgozni, kezet fogtak érkezéskor és adogatták egymás között például az öngyújtókat a cigarettaszünetekben. Majd hazavitték a betegséget Melbourne agglomerációjába, ahol jellemzően a szegényebb réteg él, a vírus pedig újra erőre kapott.
Háromezren még az ajtón sem léphetnek ki
Szombaton sajtótájékoztatón jelentették be, hogy Melbourne külvárosában azonnali hatállyal lezárnak kilenc toronyházat, mert az épületekben megugrott a fertőzöttek száma. A vesztegzárat eredetileg öt napra rendelték el, de várhatóan két hétig tart majd. Ez az első eset, hogy Kínán kívül úgy helyeznek karanténba teljes lakóépületeket, hogy kizárólag sürgős egészségügyi vészhelyzet esetén hagyhatják el otthonaikat a lakosok. Munkába, boltba és gyógyszertárba sem mehetnek.
A kormány minden lakosnak biztosítja az élelmet és háztartási cikkeket is szállítanak nekik. Vasárnap megkezdődött a toronyházakban élők tesztelése is, őket egyesével viszik le a legalsó szintre, ahol mintát vesznek tőlük. Ha ezt valaki visszautasítja, úgy a vesztegzár végétől további tíz napig otthon kell maradnia. Ugyanez volt a metódus egyébként a hazatérők esetében is a karanténhotelekben.
Mivel sok a bevándorló az épületekben, a kormány tolmácsokat is biztosít a helyszínen, hogy folyamatosan tájékoztassák a fejleményekről és a teendőkről azokat a lakosokat, akik esetlegesen nem értenek angolul. Scott Morrison azt mondta, tudja, hogy ez nem kényelmes helyzet, de azt üzente a lakosságnak, ez nem büntetés, hanem védekezés.
Melbourne-ben ismét megállt az élet
Hamar kiderült, hogy néhány toronyház lezárásával a járványt már nem lehet megfékezni, hiszen a kontaktuskutatás ezen a szinten már nem hatásos. Az őrök olyannyira szétszórták a fertőzést, hogy annak útját lehetetlen lekövetni. Ezért ismét lépni kellett, ezúttal egész Melbourne vesztegzár alá került.
A város lakossága csak alapos indokkal távozhat otthonából. Ezek közé tartozik, ha valaki nem tud a lakásából tanulni vagy dolgozni, orvosi ellátásra van szüksége, bevásárolni megy, vagy szabadidős tevékenységet végez, így horgászik, hajózik, teniszezik, golfozik vagy szörfözik Melbourne területén. A kávézók, éttermek és bárok csak elvitelre szolgálhatják ki a vendégeket, de a szépségszalonok, mozik, konditermek és uszodák azonnal bezártak.
Melbourne tulajdonképpen teljesen elszigetelt lesz néhány hétre a világtól, mert a kivezető utakat vagy elbarikádozták, vagy rendőri ellenőrzést hajtanak végre azokon. Mindenkit megállítanak, aki bemenne vagy elhagyná a területet. Nyaralni sem lehet távozni, barátok sem látogathatják a karanténba zárt ismerőseiket. Egyedül azok érkezhetnek a területre, akik a partnerükhöz, párjukhoz mennének. Az 1919-es spanyolnátha óta ez az első alkalom, hogy Új-Dél-Wales és Victoria állam között lezárták a határokat, és csak kérelemmel lehet átlépni azokon.
Ausztrália mindennel együtt még így is jobb helyzetben van, mint sok más ország. Victoria államban jelenleg alig több mint húsz ember van kórházban a koronavírus miatt, a tesztelést pedig felgyorsították, a 25 millió lakos közül már 2,5 milliótól vettek mintát.
Ahogy a miniszterelnök fogalmazott,
tudom, hogy elképesztő károkat szenvedünk el emiatt. De nem tehetünk úgy, mintha a járványnak vége lenne.
Kiemelt kép: William West /AFP
