Nagyvilág koronavírus

A svéd emberkísérlet tanulsága: senki ne csinálja utánuk

Svédország végig külön utat járt a járványkezelésben, de a kívánt nyájimmunitást megközelíteni sem sikerült, a gazdaságot nem tudták másnál jobban megvédeni, és az áldozatok számát sem voltak képesek alacsonyan tartani.

Svédország volt az egyetlen Európában, amely nem vezetett be kötelező érvényű, szigorú kijárási korlátozásokat, ami miatt komoly nemzetközi figyelem irányult rá az elmúlt hónapokban. Végső ítéletet talán még korai mondani a svéd stratégiáról, de a tények magukért beszélnek, és finoman szólva sem tekinthetők követendő példának egy esetleges második hullám esetére.

A svéd kormány abban bízott a járvány kezdetén, hogy sikerül elérni a nyájimmunitást az országban. Ez a terv biztosan kudarcba fulladt. Azzal sem takarózhatnak, hogy a gazdaságot másoknál hatásosabban meg tudták védeni.

Előnyt szinte az élet semmilyen területén nem kovácsoltak a sajátos védekezési mechanizmusból, miközben a halálozási ráta az egyik legmagasabb Európában (egymillió lakosra vetítve 500, aminél csak Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban rosszabb a helyzet, valamint két miniállamban, Andorrában és San Marinóban), és a fertőzés még mindig terjed.

Mivel az időt már nem tudják visszatekerni, a legnagyobb kérdés most az: vajon mihez kezd Svédországban a következő hetekben?

A nyájimmunitás közelében sincsenek

Ahogy a koronavírus megjelent Európában, az országok szinte pánikszerűen hozták meg óvintézkedéseiket a betegség terjedésének visszaszorítása érdekében. A svédek e helyett csak a közegészségügy bizonyos szegmenseire koncentráltak, próbáltak a lehető legnyitottabbak maradni, és inkább csak a rendezvényeket korlátoztak. A tízmilliós lakosságnak ajánlásokat tettek arra, hogy tartsanak megfelelő távolságot egymástól, és ha tehetik, dolgozzanak otthonról. A svédek eleinte úgy gondolták, hogy a kormány intézkedéseit nem a politika, hanem az egészségügyi szakértők véleménye határozza meg, ezért bíztak is bennük. Csakhogy a számok máshogy alakultak.

Múlt hét szerdán 102 ember veszítette életét a koronavírus miatt Svédországban. Ez több, mint ahányan Norvégiában összesen meghaltak a fertőzésben az utóbbi két hónapban. Az egymillió főre vetített halálozási ráta Dániához képest ötször, Norvégiához viszonyítva tízszer magasabb Svédországban, ahol eddig több mint ötezer áldozatot szedett a vírus.

Fotó:  Jonathan Nackstrand /AFP

Anders Tegnell epidemiológus, járványügyi vezető közkedvelt volt hazájában március elején, de mostanra kritikák kereszttüzébe került. A nyájimmunitás eléréséhez az kellett volna, hogy a lakosság nagyjából kétharmada elkapja a vírust, így mivel szervezetükben antitestek termelődnek, elkapni és tovább adni sem tudják a betegséget a jövőben.

Egy múlt héten közölt tanulmány szerint viszont a svédeknek mindössze 6,1 százaléka fertőződött meg, ez a stratégia tehát nem működött, és ha lesz második hullám, a svédek sem élveznek majd nagyobb védettséget a legtöbb európai államhoz képest.

Mi több, miközben szinte egész Európában sikerült megfékezni a járvány terjedését, a svédeknél az most ért csak a csúcsára. A június 8-ai héten például több új esetet diagnosztizáltak az országban, mint 21 másik EU-s tagállamban összeadva.

Tegnell a hónap elején elismerte, hogy sok helyen hibáztak – főként az idősotthonokat nem sikerült megvédeniük –, ugyanakkor a bezártságnak hosszabb távon negatív mentális következményei lehetnek, szóval a korlátozásokkal is óvatosan kell bánni.

Az exportra épülő gazdaságot nem védte meg semmi

Ami a gazdasági hatásokat illeti, a képlet egyszerű: ugyan a vendéglátóhelyek nyitva tarthattak, Svédország GDP-jének közel 50 százalékát az export adja. Hiába nem zárkóztak tehát be, mivel mindenki más teljes izolációba helyezte magát, ugyanúgy elszenvedik a veszteségeket.

A legegyszerűbb példa erre, hogy az ország legjelentősebb gyáraiban, így a Volvónál és a Scaniánál is leállították a termelést márciusban. A lépésre nem a korlátozások miatt volt szükség, hanem azért, mert a beszállítóik más országokban szintén felfüggesztették a működésüket, így nem volt miből dolgozni.

A közgazdászok most úgy látják, hogy Svédországnak ugyanakkora árat kell fizetnie a járvány miatt, mint mondjuk Dániának. A magyarázat szerint hiába próbál valaki más utat bejárni egy krízishelyzetben, a fogyasztók így is, úgy is behúzzák a kéziféket, függetlenül attól, hogy a vendéglátóhelyek nyitva vannak-e vagy sem, mert félnek.

Az országokat egyébként a fertőzöttségi ráta alapján sem egyszerű összehasonlítani, de a gazdaság még nehezebb feladat, mert eltérő a szerkezetük. Horvátországot, Spanyolországot és Olaszországot például a turizmus kiesése roppantotta meg, ami a svédeknél nem olyan jelentős tényező. A dánokat alaposan megfogta a kijárási korlátozás, a jóval csekélyebb jelentőségű exportjukra viszont kevésbé lesz hatással a válság, mint a svédekre az autókivitel miatt.

A jószomszédi viszonynak annyi

A koronavírus és annak kezelése az északi államok egymáshoz való viszonyát is megváltoztathatja. Svédország nyugati részén gyakorlatilag kiürültek a főként norvég vásárlókra építő bevásárlóközpontok, Stockholmban pedig szintén forgalom nélkül maradtak a főleg hajókkal érkező finn turistákból megélő ajándékboltok. A helyzet az, hogy egy több mint fél évszázados integrációs projekt került veszélybe. A négy ország szorosabb együttműködése 1954-re nyúlik vissza, az állampolgárok azóta szabadon utazhatnak, vállalhatnak munkát, telepedhetnek le bármelyik államban.

A modell egyfajta szimbólumává vált az országok hagyományos jó kapcsolatának, de egy komolyabb krízist már át kellett vészelniük, amikor a 2015-ös migrációs válság idején Dánia egyoldalúan lezárta a svédekkel közös határát. 2019-ben ezt aztán megismételték az erőszakos bűncselekmények növekedése miatt, majd idén márciusban a járvány miatt harmadszor is meglépték, ekkor már Norvégiával és Finnországgal együtt.

Azóta a norvégok, dánok és finnek már nyitottak egymás felé, de a svédeket egyelőre kizárták ebből a körből. A legtöbben attól tartanak, ha az integráció ezen a szinten megakad, akkor az még komolyabb recessziót és munkanélküliséget is okozhat a térségben.

Ann Linde svéd külügyminiszter aggodalmának adott hangot. Mint fogalmazott,

ha valaki most ránéz a térképre, azt látja, hogy Svédország ott van középen, a környező Norvégia, Dánia és Finnországban pedig mind azt mondják: ne gyertek ide.

Ami még nagyobb baj, hogy tágabb értelemben sem várják még tárt karokkal a svédeket Európában. A cseh hatóságok negatív koronavírustesztet vagy kéthetes karantént követelnek meg a svédektől, több német tartományban ugyanez a rendelet van érvényben, Ausztria pedig szintén nem nyitott egyelőre Svédország felé.

Kiemelt kép: Stockholm lakói élvezik a meleg időt a Tantolunden parkban 2020. május 30-án. Fotó: Henrik Montgomery /TT News Agency /AFP

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.